Hatszázan számlálnak Fejérben

A cuppogó sárban nem merészkedünk közel a ketrecekhez, de az ámőzéshez ez nem is szükséges. Ja, hogy mi az az ámőzés? Általános mezőgazdasági összeírás, amit a Központi Statisztikai Hivatal törvény alapján (2010. XXIV. törvény) végez az ország valamennyi településén. De kik kopogtatnak, s mire jó, hogyan működik a föld- és állatszámlálás.

Mucsné Madar Katalinnal, a KSH fehérvári képviseletének területfelelősével indulunk útnak egy rövid ámőzésre. Amíg első állomásunkra, Sárszentmihályra érünk - ott vesszük fel Icát, Szabó Lajosnét, aki egyrészt összeíró Sárkesziben, másrészt a sárszentmihályi összeírók munkáját fogja össze - rengeteg információ birtokába jutok: a június 1. és 21. között folyó adatfelvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körű összeírása. Az elsőt még 1895-ben hajtották végre, a legutóbbi tíz éve.

- Amióta Magyarország is az Európai Unió tagja, az uniós elvárásoknak is eleget kell tennünk, nem utolsósorban azért, hogy a különböző támogatásokat a gazdálkodók megkaphassák, ehhez pedig nagyon pontosan meg kell mutatni a jelen állapotokat - meséli Kati.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

A cuppogó sárban nem merészkedünk közel a ketrecekhez, de az ámőzéshez ez nem is szükséges. Ja, hogy mi az az ámőzés? Általános mezőgazdasági összeírás, amit a Központi Statisztikai Hivatal törvény alapján (2010. XXIV. törvény) végez az ország valamennyi településén. De kik kopogtatnak, s mire jó, hogyan működik a föld- és állatszámlálás.

Mucsné Madar Katalinnal, a KSH fehérvári képviseletének területfelelősével indulunk útnak egy rövid ámőzésre. Amíg első állomásunkra, Sárszentmihályra érünk - ott vesszük fel Icát, Szabó Lajosnét, aki egyrészt összeíró Sárkesziben, másrészt a sárszentmihályi összeírók munkáját fogja össze - rengeteg információ birtokába jutok: a június 1. és 21. között folyó adatfelvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körű összeírása. Az elsőt még 1895-ben hajtották végre, a legutóbbi tíz éve.

- Amióta Magyarország is az Európai Unió tagja, az uniós elvárásoknak is eleget kell tennünk, nem utolsósorban azért, hogy a különböző támogatásokat a gazdálkodók megkaphassák, ehhez pedig nagyon pontosan meg kell mutatni a jelen állapotokat - meséli Kati.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

Mucsné Madar Katalinnal, a KSH fehérvári képviseletének területfelelősével indulunk útnak egy rövid ámőzésre. Amíg első állomásunkra, Sárszentmihályra érünk - ott vesszük fel Icát, Szabó Lajosnét, aki egyrészt összeíró Sárkesziben, másrészt a sárszentmihályi összeírók munkáját fogja össze - rengeteg információ birtokába jutok: a június 1. és 21. között folyó adatfelvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körű összeírása. Az elsőt még 1895-ben hajtották végre, a legutóbbi tíz éve.

- Amióta Magyarország is az Európai Unió tagja, az uniós elvárásoknak is eleget kell tennünk, nem utolsósorban azért, hogy a különböző támogatásokat a gazdálkodók megkaphassák, ehhez pedig nagyon pontosan meg kell mutatni a jelen állapotokat - meséli Kati.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

Mucsné Madar Katalinnal, a KSH fehérvári képviseletének területfelelősével indulunk útnak egy rövid ámőzésre. Amíg első állomásunkra, Sárszentmihályra érünk - ott vesszük fel Icát, Szabó Lajosnét, aki egyrészt összeíró Sárkesziben, másrészt a sárszentmihályi összeírók munkáját fogja össze - rengeteg információ birtokába jutok: a június 1. és 21. között folyó adatfelvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körű összeírása. Az elsőt még 1895-ben hajtották végre, a legutóbbi tíz éve.

- Amióta Magyarország is az Európai Unió tagja, az uniós elvárásoknak is eleget kell tennünk, nem utolsósorban azért, hogy a különböző támogatásokat a gazdálkodók megkaphassák, ehhez pedig nagyon pontosan meg kell mutatni a jelen állapotokat - meséli Kati.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Amióta Magyarország is az Európai Unió tagja, az uniós elvárásoknak is eleget kell tennünk, nem utolsósorban azért, hogy a különböző támogatásokat a gazdálkodók megkaphassák, ehhez pedig nagyon pontosan meg kell mutatni a jelen állapotokat - meséli Kati.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Amióta Magyarország is az Európai Unió tagja, az uniós elvárásoknak is eleget kell tennünk, nem utolsósorban azért, hogy a különböző támogatásokat a gazdálkodók megkaphassák, ehhez pedig nagyon pontosan meg kell mutatni a jelen állapotokat - meséli Kati.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

Az országos leltár elkészítése aprólékos munka. Csak Fejér megyében majdnem hatszáz összeíró, amellett pedig a statisztikai hivatal munkatársai vesznek részt benne, házról házra járva kérdezik a telek- és földtulajdonosokat. Idő közben megérkezünk Icához, övé Sárkeszi, több mint kétszázötven címe van, egyedül viszi a falut. Szerencsére szinte mindenkit ismer, így kicsit könnyebb a munkája. A hivatalokban, utcákon egyébként több felé látni az összeírást beharangozó plakátot, ismertetőt, mindenki értesülhetett róla, hogy a kötelező számlálás megkezdődött.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Újdonság az idén - mondja Ica -, hogy a gazdaságokat a legfontosabbnak tűnő mezőgazdasági tevékenység földrajzi helyével azonosítjuk. Ez persze a ház körüli termelést, állattartást kevésbé érinti, hiszen ott a lakhely és a gazdálkodási hely azonos. A területalapú támogatások esetében pedig a MEPAR-azonosítót, azaz a mezőgazdasági parcella-azonosítót használják. Mindenesetre máris itt egy hasznos tanács: a kérdőív kitöltését nagyon meggyorsítja, ha a gazda előkészíti az adatokat. A kérdések egyébként gyorsan megválaszolhatók, nagyjából húsz perc, amíg az íveket kitöltik: szerepel benne a tulajdonos neve, címe, életkora, a földterület nagysága, az állatok száma, fajtája, de - érdekességként említem - még az is, milyen módon trágyázzák a földet. Ezeket az adatokat csak statisztikai célokra használják, a személyes adatok védelme garantált.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Kik az összeírók?

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.

- Sok régi kérdezőbiztosunk van, őket kerestük meg. Egy-egy településen a polgármesterek is ajánlanak olyan embereket, akiket sokan ismernek. Óvónők, pedagógusok, védőnők kerülnek ebbe a körbe. Fontos az intelligencia, a jó kapcsolatteremtő készség - a szakmai felkészítésről pedig mi gondoskodunk. A ÁMÖ-t is képzés előzte meg - tudom meg Katitól. No és ne feledjük: az összeírók számmal ellátott azonosító kártyával, továbbá megbízólevéllel rendelkeznek. Ha valaki kéri, fényképes igazolvánnyal igazolniuk is kell magukat.