Háború a kertek alatt! Vadászgéppel is berepültek a falu fölé

Takács Juditék 2007-ben vettek házat a faluban, s mint mondja, azt hitték, hogy csendes, békés helyre érkeztek.

- Ez környezetvédelmi kérdés is amellett, hogy alkotmányos jogunk van a csendhez, és a nyugodt életvitelhez. Két éve vadászgéppel is berepültek a falu fölé. Igen alacsony magasságban és több alkalommal. Falufórum azóta sem volt, bár a honvédség nyitottnak mutatkozott. Tegnap néhány lakó arról tájékoztatott, hogy készek a honvédelmi minisztérium előtt tiltakozni a nagy zajhatású lövészetek miatt, amennyiben a mostani gyakorlatok a két évvel ezelőttit ismétlik.

A lőtéren legalább 1913 óta folyik katonai tevékenység, erről vannak ez első írásos emlékek. A honvédség gyakran használta a világháborúk idején, majd a rendszerváltás előtt: sokkal gyakrabban, mint ma, hiszen a hadsereg már jelentősen kevesebb eszközzel és alegységgel rendelkezik. Fürst Tamás ezredes, a Bakony Harckiképző Központ parancsnoka évi három-négy alkalmat említett, amikor nagyobb zajjal járó feladatokat hajtanak végre a terület Bakonykúti Bázisnak, csörlőházi lőtérnek nevezett részén. Ezekben a napokban a leendő tüzértisztek gyakorolnak.

- A kiképzési feladatokat végre kell hajtani, hogy katonáink felkészülhessenek a hazai és a külföldi szolgálatra. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan következményei lennének. De mindent úgy igyekszünk intézni, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk a lakosságot - szögezi le lapunknak a parancsnok.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

A lőtéren legalább 1913 óta folyik katonai tevékenység, erről vannak ez első írásos emlékek. A honvédség gyakran használta a világháborúk idején, majd a rendszerváltás előtt: sokkal gyakrabban, mint ma, hiszen a hadsereg már jelentősen kevesebb eszközzel és alegységgel rendelkezik. Fürst Tamás ezredes, a Bakony Harckiképző Központ parancsnoka évi három-négy alkalmat említett, amikor nagyobb zajjal járó feladatokat hajtanak végre a terület Bakonykúti Bázisnak, csörlőházi lőtérnek nevezett részén. Ezekben a napokban a leendő tüzértisztek gyakorolnak.

- A kiképzési feladatokat végre kell hajtani, hogy katonáink felkészülhessenek a hazai és a külföldi szolgálatra. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan következményei lennének. De mindent úgy igyekszünk intézni, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk a lakosságot - szögezi le lapunknak a parancsnok.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

A lőtéren legalább 1913 óta folyik katonai tevékenység, erről vannak ez első írásos emlékek. A honvédség gyakran használta a világháborúk idején, majd a rendszerváltás előtt: sokkal gyakrabban, mint ma, hiszen a hadsereg már jelentősen kevesebb eszközzel és alegységgel rendelkezik. Fürst Tamás ezredes, a Bakony Harckiképző Központ parancsnoka évi három-négy alkalmat említett, amikor nagyobb zajjal járó feladatokat hajtanak végre a terület Bakonykúti Bázisnak, csörlőházi lőtérnek nevezett részén. Ezekben a napokban a leendő tüzértisztek gyakorolnak.

- A kiképzési feladatokat végre kell hajtani, hogy katonáink felkészülhessenek a hazai és a külföldi szolgálatra. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan következményei lennének. De mindent úgy igyekszünk intézni, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk a lakosságot - szögezi le lapunknak a parancsnok.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

- A kiképzési feladatokat végre kell hajtani, hogy katonáink felkészülhessenek a hazai és a külföldi szolgálatra. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan következményei lennének. De mindent úgy igyekszünk intézni, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk a lakosságot - szögezi le lapunknak a parancsnok.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

- A kiképzési feladatokat végre kell hajtani, hogy katonáink felkészülhessenek a hazai és a külföldi szolgálatra. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan következményei lennének. De mindent úgy igyekszünk intézni, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk a lakosságot - szögezi le lapunknak a parancsnok.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hét végén és ünnepnapokon nincs lövészet. Az átjárást a járművek számára nem korlátozzák a lő- és gyakorlótéren az éleslövészetek kivételével. Csökkentett töltetekkel lőnek, ami azt jelenti, hogy a lőpor mennyisége a fele-negyede a normálisnak, s a lövések számát is a minimális szinten tartják: ez lövegenként egymás után négy lövést jelent. A helyiekkel tartják a kapcsolatot, az Otthonunk Bakonykúti Egyesülettel is. Két éve bemutatták tevékenységüket, s azóta is rendszeres tájékoztatást adnak a médián és honlapokon keresztül. Megkérdezem, lehetséges volna-e a falutól távolabb helyezni a lövegeket?

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

- Ez egy negyven kilométer hosszú lőtér, amit körbevesznek a települések. Ha távolabb megyünk Bakonykútitól, közelebb kerülünk egy másik községhez. A többség megértő, és tisztában van a helyzettel, aki pedig ide költözött, annak számolnia kellett azzal, hogy egy száz éve működő katonai lőtér mellé települt. A csörlőházi a honvédség közvetlen irányzású lőtere. Itt kell megoldani a feladatainkat.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

Ugyanakkor a parancsnok nem tagadta, hogy vannak bérlövészetek más hadseregek számára. Ez azért szükséges, hogy a külföldi alegységek más-más helyen is gyakorolhassanak, s ez szövetségesi kötelezettségeinkből következik.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.

Marics Józsefné polgármester férje katonatiszt volt, így jól tudja, mi a dolga egy hadseregnek, de éppen ezért van, aki elfogultsággal vádolja. Azt mondja, a mostani gyakorlat miatt még nem keresték őt tiltakozók. Szerinte a 126 lakosú településen 3-4 családról lehet szó, a többiek megtapasztalták, hogy a rendszerváltást megelőző évekkel a mai lövészetek zaját még össze sem lehet hasonlítani.