Hírek

2015.06.05. 10:21

Bénázunk a mentőautó előtt? A fehérvári sofőrökről mondtak véleményt a mentők

Székesfehérvár - Néha beintenek nekik, máskor útjukat állják, de azért a legtöbben elengedik a mentőautókat, Fehérváron is...

S. Töttő Rita

Kétség sem fér hozzá, hogy amikor felhangzik a sziréna hangja a közúti forgalomban, az első, amit a hétköznapi autós tesz, az, hogy körbenéz: vajon honnan érkezik az autó - legyen az mentős vagy éppen tűzoltó. A második pedig az, hogy keresi a helyet, ahová félrehúzódhat. Elárulom, ilyenkor nekem már gombóc van a torkomban, és nem azért, mert aggódom, vajon sikerül-e a manőver, hanem azért, mert arra gondolok: itt most emberélet forog kockán. Valakié, akiért száguldanak, vagy akiért éppen küzdenek az autóban. Lehet az egy szívinfarktus, sztroke, szülés, újraélesztett beteg, hogy csak néhányat említsek. Bármi is az ok, mindegyiknél perceken múlik a végkifejlet. A mentőben ülők sem izgulnak kevésbé, nekik már a riasztás pillanatában felszökik az adrenalin, rohannak, mintha csak a szívükben vijjogna a sziréna. Éppen így fogalmazott Nagy Zoltán mentőápoló is, aki 11 éve teljesít szolgálatot a székesfehérvári mentőállomáson. Kollégája, Huszti József pedig 3 éve vezet mentőautót és bizony tapasztalja: a fehérvári sofőrök közt is akad bizonytalan és olyan, aki furcsa mód nem adja meg az elsőbbséget a mentőautónak.

Huszti József türelmes a fehérvári autósokkal, s azt kéri, azok is legyenek toleránsak a mentőautókkal javarészt azok is
Fotó: Koppán Viktor

- Többségében félrehúzódnak az autósok, s aki nem, gyakran ő sem azért, mert nem akar - teszi hozzá sietve Nagy Zoltán. - Egyre jobban szigeteltek az autók, kevésbé hallani a szirénát vagy épp nem figyel a sofőr, nem használja eleget a visszapillantó tükröt - mondja. Mindkettejük találkozott azonban már a csakazértse sofőrrel, aki körül mindenki félrehúzódott, de ő még mindig csordogált a belső sávban. Sőt, meg kellett állniuk már gyalogos miatt is, aki a száguldó mentőautó elé lépett ki, s gúnyos mosollyal az arcán mutatott be a sofőrnek, hogy ő bizony itt most szépen lassan átsétál. Ki tudja, mi jár az ilyen emberek fejében, de egy biztos nem: az, hogy egyszer talán értük vagy családtagjukért is jöhet a mentő

- A mentőautó sofőrje számára segítség, ha irányjelzővel tudatják, merre húzódik le az autós ad tanácsot a mentő sofőr, s hozzáteszi: A körforgalomban is minél e-lőbb húzódjon félre az, aki a becsatlakozásnál áll, hogy mehessünk tovább. Nem árt, ha piros lámpánál előrehajt, aki teheti. Ha az autó kékkel és szirénázva megy, akkor egészen biztosan nagyon siet. De a legfontosabb mégis az, hogy biztonsággal érjünk mindenhova.

A kékkel , azaz villogó fénnyel és szirénázva hajtó mentőnek a riasztást követő 15 percen belül mindenhova oda kell érnie. Fejér megyében annyi állomás van, hogy ezt az időt hozni tudják. A megyében huszonöt autójuk van, ebből a megyeszékhelyen hat, de ha több kell, a környékbeli megyékből azonnal érkezik - hangsúlyozza Pápai Imre, megyei vezető mentőtiszt, aki Fejér tizenegy mentőállomását felügyeli, sőt, hamarosan még egyet: Abán ugyanis hamarosan átadják az új állomást árulja el. Fejér megyében hat olyan esetállomás van, ahol a nap 24 órájában szolgálatban vannak - teszi hozzá, ahogy azt is: kétszázhetven kollégája dolgozik a megyében, ebből hatvanketten Székesfehérváron. Mindannyiuknak első számú célja, hogy időben segítség érkezzen a beteghez. A nagyvárosokban, mint amilyen Székesfehérvár, a célba jutás maga is kihívás.

A forgalom délután a legnagyobb, ilyenkor a haladás kicsit nehezebb - árulja el Nagy Zoltán és Huszti József. A megyeszékhely legkritikusabb pontja számukra a Széchenyi és a Horvát István utca kereszteződése, ahol sok a busz és az autósok nem tudnak félrehúzódni a dugóban.

S ekkor felhangzik egy csengő a mentőállomáson, amely egyértelműen jelent valamit. De hogy mit, azt csak a beavatottak tudják.

- Igen, ez egy azonnali csengő volt, ami azt jelenti, hogy egy orvos telefonált be hozzánk és két órán belül ki kell menni a beteghez. Van még az esetkocsinak és a rohamkocsinak is csengője. Ezek a jelzések annyira beleégnek az emberbe, hogy éjszakai műszakban például szinte csak az a kolléga hallja meg ezeket a csengőket, akinek szól mesélnek munkájuk szebb oldaláról. A másik oldal pedig az, ahol a betegért kell küzdeni. Ami embert próbáló feladat, főleg akkor, ha tragédia a vége. Megszokhatatlan, amit meg kéne szokni mondják.

 

Jankovics Attila

Kuglerné Marianna



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!