Veszélyben a gombák a sóstói tanösvényen

Reggel nyolckor járunk a Sóstó kalandparkos beruházással érintett részén: a bekerítésre szánt oszlopok eltűntek, az idő gyönyörű, Fődi Attila gombaszakértő, a gombák gyógyhatásának avatott ismerője pedig rögtön több faj egyedeit is mutatja. Nem kalapos, étkezési célú gombákról van szó, a fejlesztésre kijelölt területen jobbára apró, szabad szemmel alig látható, a korhadt levelek lebontásáért felelős gombácskák élnek. Igaz, országos védettségű faj nincs köztük, szerepük kicsiségük ellenére mégis jelentős, de szinte bizonyosan kihalnak innen, ha élőhelyeiket a korhadt, kidőlt tölgy- és diófákat elviszik innen, amikor megkezdődik a kalandpark kialakítása. A fajgazdagság csökkenésével kell számolni, de jó hírt is tud mondani a szakértő: a terület nagygomba állományának feltérképezése pályázati források bevonásával még az idén megindulhat.

Fődi Attila rendszeresen azonosít a területen gyógyhatású gombákat, van a Sóstó területén a kemoterápia alternatívájaként, a Távol-Keleten már használt faj is. De nem tudni, meddig (Fotó: A szerző felvétele)

A tanösvény-beruházás elleni levélváltása ügyében nem tud azonban jó hírről beszámolni Banizs Károly, aki az önkormányzat korábbi környezetvédelmi szakembereként és a terület elkötelezett védőjeként a helyi civil környezetvédelem támogatását élvezve nyílt levelében ezt írja. Úgy látszik, azokat a hivatalos szerveket, akik érdemi lépéseket tehetnének a Sóstóra tervezett Kalandpark dolgában, az eddig történtek (tiltakozások, ellenérvek) nem hatották meg . Banizs Károly a beruházás átgondolásához az önkormányzat jelenleg is hatályos, 2002-es, a Sóstó természetvédelmi területté nyilvánításáról intézkedő rendeletét idézi, mely szerint természetvédelmi területen tilos olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágának élettevékenységét, valamint a terület rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.

Megszólalt a témában Bojtos Ferenc, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője is, aki a beruházás filozófiai oldalára hívta fel a figyelmet, aggályosnak nevezve, hogy a döntéshozók egy semmilyen társadalmi haszonnal nem járó tevékenység kedvéért nyúlnak bele a védett területbe, s fordítják mesterségessé azt, ami eleve ott volt természetes lehetőségként. Így a ma gyerekei már mesterséges környezetben futhatnak, kúszhatnak, mászhatnak.