Génjeinkbe kódolt végzet: a nyugati étrend megbetegíthet

A gyógyszerész, kutató a Művészetek Házába nem „téríteni” érkezett, hiszen nem vallásról, hanem a táplálkozás és a civilizációs betegségek között kapcsolatról beszélt, mégis sokan „megvilágosodva” tértek haza, és valószínűleg egy életre száműzik konyhájukból a napraforgóolajat, a cukrot, a margarint, a tejet és a gabonákat.

Az emberi genotípus két és félmillió évvel ezelőtt, a paleolit korban alakult ki, a folyamathoz 250-300 ezer év kellett, és az emberi genom ma is 95 százalékban megegyezik az őskőkori emberével. A civilizációnk azonban csupán 8-9 ezer éves. Ennyi idő alatt az ember nem tudott alkalmazkodni bizonyos tápanyagokhoz, ennek következtében számtalan civilizációs betegség ütötte fel a fejét: anyagcsere betegségek, autóimmun és gyulladásos betegségek, rák, allergia, depresszió. Kutatások igazolják, hogy e betegségek java része táplálkozási eredetű. Megváltozott az életmódunk, már nem futunk a mamut elől napi 30 kilométert.

A kutatók vizsgálták és lemodellezték az akkor élt ember táplálkozását, és összehasonlították a ma élő ember étkezési szokásaival. Kiderült, hogy az őskőkori ember étrendjének negyede zsír volt, az omega 6 – omega 3 zsírok aránya azonos volt, az étrendje javát pedig zöldségek, gyümölcsök, halak, vadak, olajosmagvak és tojás tette ki. A tudósok nem láttak cukrokat, tejet, kenyeret. A jelenlegi táplálkozásunk köszönőviszonyban sincs azzal a táplálkozással, amelyre „terveztettünk”.

A rekonstruált paleolit diéta megegyezeik a ma élő, az eredeti gyűjtögető-vadászó életmódot folytató természeti népek táplálkozásával, körükben nem ismeretesek daganatos, szív-és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, elhízás, ízületi bántalmak, metabolikus szindróma, allergiák, rák. A civilizált emberiséget viszont napjainkban betegségek tizedelik, évente harminchatmillióan halnak meg közvetett vagy közvetlen táplálkozási eredetű halálozási ok miatt. Még az Alzheimer-kór, a látásproblémák és a pajzsmirigybetegségek is összefüggésben állnak az elfogyasztott táplálékkal.

Elkezdtünk ugyanis olyan anyagokat gyártani és fogyasztani, amelyekhez nem szoktunk hozzá. A szervezetünk nem tudja feldolgozni a finomított cukrokat, a minden gabonafélében megtalálható glutént, a tejcukrot, a tejfehérjét, a hüvelyesekben található lektineket és fitinátokat. Ezekre a legtöbb ember rejtetten allergiás.

Paleolit táplálkozásnak hívják azt az étrendet, amit a földművelés kialakulásáig az ember az evolúció során megszokott. Elsősorban a szénhidrát csökkentésén alapszik, szemben az érvényben lévő, rengeteg gyorsan felszívódó finomított szénhidrátot ajánló, „zsírfóbiás” táplálkozási piramissal. Ha valaki ezt követi, bizonyos, hogy túlzott mennyiségű kalóriát vesz magához, elhízik, kialakul a metabolikus szindróma, majd a cukorbetegség, a szívbetegség és végül a rák. Különösen igaz ez akkor, ha még a rendszeres mozgás is hiányzik.
Szervezetszintű gyulladás nélkül nincs rák. Bebizonyították, hogy szoros összefüggés van bizonyos ráktípusok és a hiperinzulinizmus között. A szénhidrátoknak magas a glikémiás indexük, azaz hirtelen nagymennyiségű inzulin termelésére késztetik a szervezetet. Sokan nem tudják, hogy a magas inzulinszint pedig fokozott rákkockázatot jelent. A tumorsejtek ugyanis cukron élnek, elsődleges táplálékuk a szénhidrát. Minél több szénhidrátot eszünk, a rákos sejtek annál boldogabban növekednek és osztódnak. Érdemes megjegyezni, hogy zsírokból nem képesek energiát felvenni, azaz nincs ketogén üzemmódjuk. Mára tudományos cikkek sorozata javasolja a szénhidrátmegvonást a rák megelőzése érdekében.

A kutatások és a tények azt igazolják, hogy az ember élete során biztosan eljut a gluténérzékenységig. Az emberi szervezet nem tudja megemészetni ezt a fehérjét, ezért allergiás, idegrendszeri, gyulladásos folyamatokkal reagál.

Nem szükséges megadni magunkat a génjeinkbe kódolt végzetnek, mondja Andor Ákos. Odafigyeléssel, táplálkozási szokásaink radikális változtatásával elejét vehetjük a betegségeknek, a meglévőket pedig kordában tarthatjuk, sőt akár meg is szűnnek, ha elhagyjuk a magas glikémiás indexű, tehát a vércukorszintet hirtelen megnövelő szénhidrátokat, a finomított cukrot, a gabonaféléket, a keményítő tartalmú élelmi anyagokat, a margarint, a magas omega-6 zsírsavtartalmú étolajakat, a hüvelyeseket. A tehéntej és tejtermékek teljes kiiktatása is szükséges, ugyanis a felnőtt lakosság nagy része intoleráns a tejcukorra és a tejfehérjére. Kevesen tudják, hogy a tehéntej is megemeli a vércukorszintet.

Azokat az élelmi anyagokat tehát, amelyekhez nem szoktunk hozzá, nem alkalmazkodtunk az evolúció, illetve a törzsfejlődés során, azokat ne használjuk, szól a kutató jótanácsa. Ki-ki eldöntheti, hogy a tudományosan megalapozott elvekre épülő evolúciós diétát – amelynek eredményeit orvosi szaklapok publikáltak – elhiszi és követi-e a saját egészsége érdekében.