Hírek

2011.02.24. 05:51

Felcsút - Nagyot álmodtak

A község életében meghatározó a sportakadémia alapítása, amely építészetileg is különleges értékkel gazdagította a falut. A vidéki élet nyugalma és ritmusa továbbra is csábító.

Zsohár Melinda

 

A Vál-völgye Bicske felőli első falujában már a 19-20. századforduló után sokan keresték kenyerüket azzal, hogy Budapest étvágyát csillapították, s dolgoztak a gyárakban, építkezéseken. Mészáros Lászlóné Flier Katalin meséli, hogy Felcsúton egykor szinte mindenki kertészkedett, de vitték a tejtermékeket, a húst is a nagyvárosiaknak!
-  Alcsúton a József főhercegi gazdaság, a kastély sokakat foglalkoztatott, de itt nem volt uraság. Egyéni gazdák művelték földjeiket, s az akkor újdonságnak számító melegházakban termelték a zöldséget,  tavasszal a palántát. A Nollok, Flier Istvánék, Mohos József, Kenderesiék, Rozi néni és a Holczl család. Még korábban bolgárkertészek is éltek itt, rájuk alig emlékeznek - magyarázza Kató néni.
Az ő lánya, vagyis a húga Flier Éva, az általános iskola igazgatója (a szívszorító történetet alant meséljük el röviden).  Kató néni az összetartó Felcsútot idézi meg, ahonnan rendőrök, postások, vasutasok, s cselédlányok kerültek ki, de lakni itt maradtak többnyire. A múlt század első felében a föld már egyre kevesebb embert tartott már  el. A szocializmusban is sokan ingáztak Bicskére, Tatabányára, Budapestre,  ez ma is jellemző. Csekély a munkanélküliség, s csöndesen, de folyamatosan gyarapszik a lakosság. Katókáék kertje alatt húzódott a Bicske-Fehérvár vasútvonal, de nem állta a versenyt a vici a sebességgel, s a 70-es évek végén felszámolták. A leromlottságában is szépséges állomást az akadémia vette meg, felújítására készül.
 A fociakadémiát Orbán Viktor alapította, a községbeli legújabb változások tagadhatatlanul a nevéhez fűződnek. Felcsútot ugyan a rendszerváltás környékén felfedezték, értelmiségiek, vállalkozók költöztek az agglomerációnak számító településre. Egy budapesti lakás árából drága házat lehetett építeni, az autópálya közelsége kompenzálta az utazást. Ám amikor megszületett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ötlete, meglódult a fejlesztés. A miniszterelnök Alcsút szülötte, de itt végezte a felső tagozatot, s felnőttkori visszatérése után valóságos sportbirodalom épült ki általa Felcsúton!
 - Egyetlen állami fillér sincs az akadémiában - szögezi le Mészáros László műszaki igazgató, immáron felcsúti lakos a minap átadott ebédlő és 300 adagos konyha  elegáns épületében. A felcsúti  általános iskolában 28 akadémista fiú tanul, a gimnazistáknak kihelyezett oktatás folyik. Csodájára járnak a Makovecz Imre tervezte gyönyörűséges épületegyüttesnek. Az adományoknak köszönhetően nem kell az építőknek kompromisszumot kötniük, minden hibátlan, igényes. A falakon  fotók a legendás aranycsapatról, Puskás gyerekkorából, az épületek mögött tíz futballpálya húzódik,  két év múlva stadiont építenek. Az akadémia hetven helyi lakosnak ad munkát, s a faluban több ingatlant vásároltak meg és hoztak rendbe az alapítás óta, az intézmény további kiszolgálására.
-  Négyszáz igazolt sportolónk van, 127 bentlakó 12-19 év közötti fiú az ország különböző sarkaiból, Gellei Imre szakmai igazgatása alatt - mondja Mészáros László. Nem rokona az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány elnökének, Mészáros Lőrinc helybéli vállalkozónak és öccsének, Jánosnak, de mindhárman képviselők.
-  Öt év alatt annyit haladtunk előre a futball utánpótlás bázisának kialakításában, mint nagy múltú klubok ötven év alatt  - mondja csöndes büszkeséggel Mészáros Lőrinc, aki még  kis csapat korában szegődött a Felcsút SE támogatói közé.

 

OLDALTÖRÉS: Jó utak nélkül nincs turisztika

 

 

 

Jó utak nélkül nincs turisztika

Felcsúton sem minden a fociról szól, és itt sincs kolbászból a kerítés. Ám ekkora érték és vállalkozás kétségtelenül motorja és meghatározója lehet  a településen a  remélt fejlődésnek.

 


 Varga György polgármester szokta mondogatni, hogy jó utak nélkül fújhatják a turisztikát! Ezért út- és járdaépítésre igyekezett a lehető legtöbb pénzt kipréselni polgármestersége alatt.
Harmadik ciklusát tölti a polgármesteri poszton Varga György. Az Alcsúthoz tartozó Bányavölgyben született, de 1959-től Felcsúton lakik, helybélinek tartja magát, miként felesége, a tősgyökeres Héring Éva. Varga Györgyék 19 évesen esküdtek hűséget egymásnak, húszévesen már szülők voltak, három gyermeket neveltek fel, a két unoka a nagypapa szemefénye.
 - Bőven a rendszerváltás előtt fogtunk vállalkozásba - foglalja össze a polgármesterségig vezető útját.  - 1980-ban elszegődtem tűzoltónak, hogy több szabadidőm legyen két szolgálat között, s tizenöt fejőstehenet gondoztunk. Sose felejtem el, leadtuk a tabajdi téesznek a szaporulatot, s az árából egy Aro teherautót igényeltem, akkor úgy lehetett kocsit vásárolni. 1983-ban váltottam ki a teherfuvarozói kisiparos engedélyt. Megszakadhatunk magunknak is, miért másnak tennénk! - mondtam a nejemnek.
A helyi közéletbe 1990-ben lépett be képviselőként, két ciklus után szünetet tartott, 2002-ben mégis úgy határozott, megkísérli a polgármesterséget. A családja pedig nem támogatta az ötletet.
-  De a felcsútiak megtiszteltek a bizalmukkal - idézi első győzelmét. - Nehéz időszakban vállalkoztam az önkormányzat vezetésére. Az iskola és az óvoda megtartása volt a fő cél -  emlékszik. S arra is, hogy friss vállalkozóként Magad uram, ha szolgád nincsen!-módra megfogott mindent, csakúgy, mint Felcsút ismert vállalkozója, Molnár Csaba. A több lábon álló Molnár csaknem 80 embert foglalkoztat, meghatározó személyiség.
- A költségvetés 280 millió forint, a legendás gazdagság, ami lábra kapott Felcsútról, csak mese - mondja Varga György. - Jobboldaliként, ám független jelöltként harmadszor is bizalmat kaptam, vannak terveim. Ha mindannyian a lakosság érdekeit tartjuk szem előtt, miért ne sikerülnének? Szeretnék új orvosi rendelőt, a régit közösségi háznak újítanánk fel. A szennyvíztelep bővítése is időszerű. De a legnagyobb örömöm, hogy idén már hét gyermek született, s Makai Kinga védőnő szerint még legalább húsz gyermek érkezése várható! Van egy titkos tervem, ha valóra válik, 100-150 új munkahely teremtődik. De erről még nem árulhatok el többet.

 

Régi kertek, igaz mesék

 

 

A megígért szép családi história ajándék a falujárásért. Flier Éva, az általános iskola igazgatónője Felcsúton született. Édesanyja negyvenhét évesen hozta  világra, harminc évvel első gyermeke, Katalin születése után. Katalin férje, Mészáros László négyévi orosz hadifogság után tért haza, s nem születhetett gyermekük. Az édesanya lányának ajándékozta legkisebb gyermekét,  Évikét, akinek nővére második édesanyja lett.
- Anyukánk 102 éves lenne - sóhajt Éva, s átöleli friss gondolkodású, élénk tekintetű, 85 esztendős nővérét, s 89 éves sógorát, aki apjaként nevelte fel. A faluban közismert volt a nevekből is kivilágló, megható történet. Katalinék is kertészkedtek, a gimnazista Éva nem ritkán kelt hajnalban, hogy elszállítsa a friss árut a lány létére ritka jogosítvány birtokában a piacra, a lottón nyert Wartburggal, majd beült az iskolapadba. Többdiplomás pedagógusként tért haza Felcsútra húszévi fővárosi kitérő után, hogy igazgassa az iskolát.
Most a Pozsonyi és a Szári utcákat járjuk, s számláljuk az új házakat. Be nem áll a szánk. Az igaz mesék megunhatatlanok.

Törzsökösök, amerikások

 

 

A török pusztítás után német családok települtek a faluba, elmagyarosodtak, a nevek idézik a honfoglalók származását. 
- Apai őseim Tirolból érkeztek Gántra, majd ide - magyarázza Noll Zoltán, az újraépített tanyaépület, vagy inkább kúria tulajdonosa.
Falusi turizmussal, erdei iskola szervezéssel foglalkoznak Erzsébettel, a feleségével, s kertészkednek. Ma csak kicsiben, korábban nagyban is.
-  Anyai ágon az 1200-as évektől itt élünk. Édesapám, Noll Márton vette feleségül Érdy Jankát, így egyesült a két vér - rövidíti le a genealógiát Zoltán. Noll Márton New Yorkban született, apja, idősb Márton 18 évig élt az USA-ban, hogy az ott keresett pénzből földet vehessen itthon. Amit 1945 után eltéeszesítettek, s leromboltak. De Zoltán 1988-tól visszavásárolta, visszaszerezte magának és négy gyermeküknek e földdarabot. Swingolffal (kisebb pályán, egy ütővel, puha labdával játsszák) nyitja a szezont a tavasszal a tanyán. A Nollok sosem átlagosan gondolkodtak, az újítás a vérükben volt.

 

OLDALTÖRÉS: Leltárban

 

 

 

Leltárban

- A település lélekszáma 1815, 18 év alatti: 404.

- Az önkormányzat tagjai: Varga György (polgármester), Mészáros László (alpolgármester), Demjén József, Flier Éva, Makai Kinga, Mészáros János, Mészáros Lőrinc. Jegyző: Petrin László.

- Az Endresz György Általános Iskolában 175 diák tanul, az óvodában 90 gyermeket gondoznak.

- A katolikus plébános, Bódai József Bicskéről jár misézni, a református lelkész Kolozsvári Kiss János.

- Civil szervezetek, csoportok: Polgárőr Egyesület, Kempo SE, Kulturált Egészséges Felcsútért Alapítvány, Felcsúti Újraélesztők Egyesülete, Nyugdíjasklub, Asszonyklub, Csutkácska néptánccsoport, Majorette csoport, Felcsúti Fiatalok Néptánccsoportja.

- Testvértelepülés: az erdélyi Csíkmenaság.

Helyi értéktár

- A két templom.
 
- A Makovecz Imre tervezte fociakadémia.

- A községháza, s a mellett álló lakóház.

- Az óvoda, a rendelő, a Szúnyogpusztai kúria a lovas tanyán.

- A régi vasútállomás, a sorompó menti hajdani Rabi-, majd Herder-kocsma épülete.

 - Tornácos parasztporták, tradicionális lakóházak.

-  Bencze Gábor trianoni emlékszobra, a Magyar-Endresz pilótapáros emléke, a felújított első világháborús és trianoni évfordulós emlékkő, temető emlékhelyek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!