Februárban gyorsabban terjedt a H5N1, mint valaha

A hónap eleje óta 15 országból, köztük 10 európaiból jelezték a kórokozó elsõ felbukkanását - közölte a párizsi székhelyû Állategészségügyi Világszervezet (OIE). Ez több mint a duplája a 2005-ös terjedési sebességnek, ha azt országokban mérjük: tavaly egész évben összesen héttel bõvült azon országok száma, ahol felbukkant a H5N1.

Most csupán hétfõn - egyetlen nap alatt! - három országból, Bosznia-Hercegovinából, Grúziából és Nigerbõl jelezték, hogy megjelent náluk is a madárinfluenza kórokozója. Eddig összesen 32 országban észlelték ezt a fõleg szárnyasokat fertõzõ, de emberre is veszélyes kórt.

Legelõször Skóciában mutatták ki a H5N1-et, még 1959-ben, ám akkor elszigetelt maradt jelentkezése. Utána 1997-ben bukkant fel Hongkongban, helyi méretû állati járványt okozva. A több országra kiterjedõ járvány 2003 végén kezdõdött. Egyelõre szerencsére megmaradt alapvetõen állatbetegségnek.

Eleddig az egész világon együttvéve is jóval kevesebb mint kétszáz emberi fertõzõdés esetét mutatták ki, és száznál kevesebben vesztették életüket e betegségben. A fertõzött emberek mind kimutathatóan madaraktól, elsõsorban háziszárnyasoktól kapták el a betegséget, s nem a vágott baromfi húsának fogyasztása közben, hanem az élõ baromfi gondozásakor vagy levágásakor. Olyan eset még nem volt, legalább is nem ismeretes, amelyben emberrõl emberre terjedt volna át a kórokozó.

Járványügyi szakemberek, tudósok attól tartanak, hogy idõvel kialakulhat e gyorsan terjedõ vírusnak egy olyan mutánsa, amely emberrõl emberre is terjedni képes, és akkor az embermilliók halálát okozó járványt idézhet elõ. A H5N1 1959-es elsõ felbukkanása óta számos rokonjellegû vírus pusztította már az állatállományt több országban.

Az OIE adata szerint legalább húsz járvány tizedelte azóta a haszonállatok állományait. Ezekért a H7N3, a H5N2 és a H7N7 volt felelõs. Egyik járvány sem terjedt át azonban olyan gyorsan egyik országról a másikra, mint most a H5N1 - figyelmeztetett a hét végén Párizsban Bernard Vallat, az OIE vezérigazgatója. A járvány jelenleg egyaránt terjed vadon élõ madarak és háziszárnyasok körében.

 A madárinfluenza járványa Kelet- Délkelet-Ázsiából indult ki, majd tavaly és ez év elején hatalmába kerítette Ázsia más részeit is. Eddig három kontinensen - Ázsián kívül Európában és Afrikában - bukkant fel a kórokozó. Amerikából és Ausztráliából még nem érkezett jelentés madárinfluenzás esetekrõl

. A magyar kormány 2006. február 21-én közölte, hogy magyar területen elhullott három hattyú szöveteinek vizsgálata kimutatta a H5N1 jelenlétét az elpusztult állatok szervezetében. A Magyarországgal szomszédos országok csaknem mindegyikébõl jelezték már a madárinfluenza felbukkanását: Romániából elõször 2005 októberében, Horvátországból is 2005 októberében, Ukrajnából 2005 decemberében, Ausztriából 2006. február 13-án, Szlovéniából ugyanazon a napon, Szlovákiából 2006. február 23-án.