Egy 60 éves tévedés: eltűnt a torony, de a tervezője is

Igen sokan nézték, videózták a torony utolsó napját idén nyáron: a hivatalosan II. számú irányítóközpontnak nevezett szocreál stílusú épület gyorsan az enyészeté lett a bontógépek munkája nyomán. A fehérváriak által csak Rimanóczy-toronynak titulált építmény helyének közelében, az állomáson emléktáblát állítanának a civilek, de most megakadni látszik az ügy. Az eddig általánosan Rimanóczy Gyula Ybl-díjas építésznek tulajdonított vasúti irányítótoronyról a tervező egyik fia, a ma 83 éves, aktív éveiben szintén építészként tevékenykedő Rimanóczy Jenő ugyanis néhány napja közzé tette egy közösségi oldalas csoportban, hogy a tornyot nem az édesapja tervezte az 50-es években, hanem minden bizonnyal az állomásépületet tervezőként jegyző Kelemen Lászlóé ez az érdem.

A bontást már a kijelölt nap előtti éjszakán megkezdték, másnap délutánra pedig végleg eltűnt a torony Fotó: FMH-archív

– Ha nincs a bontás, valószínűleg sosem értesülök róla, hogy mindenhol úgy jelent meg, az apám tervei alapján épült a torony – mondta el érdeklődésünkre a nyugdíjas szakember, hozzátéve: nemrégiben az apja munkásságával hosszas szócikkben is foglalkozó Wikipédia internetes enciklopédia szerkesztőjének is írt, s kérte a téves információk korrigálását. A szerkesztő azonban azt mondta, nem másítja meg a cikket, míg az örökös minden kétséget kizáró bizonyítékkal nem szolgál. Rimanóczy Jenő azt mondja, az összes hagyatéki dokumentációt évekkel ezelőtt átadta az Építész Múzeumnak, onnan kapott egy hívást, tisztázni kellene néhány dokumentum szignóját, Rimanóczy Gyula pecsétje mellett ugyanis nem az ő aláírásai szerepelnek. Az örökös szerint  apja a II. világháború után nem tervezett Fehérváron, és nem is dolgozott a hivatkozott Középtervnél, ahonnan a toronyterveket származtatják. Ráadásul idősebb Rimanóczy pecsétjét összekeverték az övével, aki akkoriban, 18 éves kezdőként  valóban rajzolóként dolgozott a Középtervnél. Ahol akkoriban nem más volt az egyik osztályvezető, mint Kelemen László. Ezt a tényt figyelmen kívül hagyva és a pecséten lévő neveket összekeverve születhetett meg a máig közismert "legenda", hogy az irányítótorony tervezője Rimanóczy Gyula.

- Álláspontom szerint logikus, hogy ha valaki megtervezi egy városban a nagyobb volumenű főépületet, akkor nem másnak, hanem neki adják a megbízásokat a kisebb épületekre is - érvel Rimanóczy Jenő. - Apám akkoriban egyetem-szintű épületekkel foglalkozott, és sosem mesélt nekünk arról, hogy bármit is csinált volna Székesfehérváron.

Kelemen László (szül. 1919.) hasonlóan kiváló, szintén Ybl-díjas építész volt, elismeréseit a közlekedés fejlesztésével összefüggő épületek tervezéséért kapta.

Megkérdeztük az ügyről Csutiné Schleer Erzsébet városvédő építészt is, aki több fórumon is kiállt a torony lebontása ellen, mert hasonló Európában csak kevés helyen van, s érzelmi többletet is hordoz a helyi közösség számára. A szakember megkeresésünkre elmondta: a helyi tiltakozás mindenképpen hasznos volt, hogy a torony mostoha sorsára irányítsa a figyelmet és fókuszba állítsa a helyi értékek védelmének szükségességét. Ő maga azonban nem tartja valószínűleg Kelemen László kézjegyjét a lebontott építményen, mert a torony más szellemben-stílusban jött létre és a rendelkezésre álló dokumentumok szerint nem Kelemenm hanem Rimanóczy járt Olaszországban, a hasonló irányítótoronnyal büszkélkedő Bologna és Milánó városában, hogy tanulmányozza építészeti sajátosságaikat.

A fehérvári vasútállomásra tervezett emléktáblán egyébként név nem is szerepelne, magának az elbontásnak állítanának vele emléket. Az önkormányzat most nyomoz -  mint közölték, egy magánüzenetből, az örököstől értesültek arról, más volt a torony tervezője. Bár az emléktábla tervezése már megkezdődött, a szöveget is jóváhagyta a közgyűlés, valamint megvan a kijelölt helyszín is, így az átadásra nemsokára sor kerülhetne, mint az önkormányzattól érkezett állásfoglalásban áll, a tervező személyét viszont feltétlenül tisztázni kell a kihelyezés előtt.