Eddig meg nem fejtett felirat díszíti a régi, barokk orgonát

A pusztaszabolcsi római katolikus templom kórusát sokáig egy tönkrement, kopott és magányosan álldogáló orgona foglalta el, melyet kikezdett az idő vasfoga. Nem is csoda, hiszen a hangszer története egészen a 18. századig nyúlik vissza.

A készítésének pontos dátumát nem tudják, azt viszont igen, hogy eredetileg az esztergomi, ferences Szent Anna templom éke volt. A szerkezet szekrényét valószínűleg az 1739-es évben festették le először, hátoldalára pedig egy eddig meg nem fejtette szöveget írtak: 17 R. Abo.39; M.Inno V.

Magyarországon egyedülállóan pedig a szekrény négy oldalára természeti jeleneteket ábrázoló festmények kerültek.

– Először azt gondolták, hogy a pesti ferences templomból került hozzánk, és egykor még Liszt Ferenc is játszott rajta. Ez tette híressé az orgonát – mesél Baltási Nándor plébános arról az időről, amikor még csak tapogatóztak az eredetet illetően.

Baltási Nándor régi képeket is mutatott a felújítás előtti állapotról. Mint mondja, régen más volt az elrendezés: a főmű és a sípmű között helyezkedett el a játszóasztal, most azonban a sípműn található a főmű, és mögöttük a játszóasztal. Fotó: Molnár Artúr

Mint megtudom, a plébános és a egyházközség hívei egyöntetűen szerették volna, hogy a barokk orgona régi állapotában tündököljön.

– Mostanra kiderült, hogy 1778-ban Jan Pazicky – egy százhúsz éven át működő felvidéki orgonaépítő dinasztia alapítója – az orgonát felújította, és egyben át is alakította. Mi is ezt az állapotát igyekeztünk a leghűbben visszaadni – mondja el Baltási Nándor.

Az orgona végül 1941-ben került Pusztaszabolcsra háromezer pengőért, egy újsághirdetés útján. A háború után azonban sem pénz, sem megfelelő szakember nem volt a javításhoz, így csak 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alap műemlékorgona-restaurálási programja segítségével kezdődhetett meg az orgona megmentése. Az eredeti, mintegy háromszáz esztendős szekrény csaknem száz százalékban, míg a sípmű kilencven százalékban megmaradt, akárcsak a főmű és a pedál mechanikája.

– Még ma is rengetegen érkeznek hozzánk csak azért, hogy játszhassanak ezen az orgonán, hiszen – mivel a szerkezet nagy része eredeti – teljesen máshogy szól, mint az újonnan épített darabok – mondja még el a plébános.

Az orgona hangja árnyaltabb, a billentyűk elrendezése is más, és az egész, monumentális hangszerből árad a múlt, amit sikerült megőrizniük a pusztaszabolcsiaknak, a pusztaszabolcsi híveknek.

Az év elejétől ez a kincs is gazdagítja a Fejér Megyei Értéktárat.