Bonckés alatt a Sümegh-ügy

Dézsy Zoltán filmrendező a székesfehérvári premieren bemutatott Seuso II. című dokumentumfilmjében kísérletet tesz a bűntény megfejtésére. Az elhagyott szárhegyi Borbély-pincében 1980 decemberében játszódó „kincsszemle" filmbeli jelenete tragikus fejleménnyel, Sümegh halálával végződik, a kincs ikonikus darabja, a Vadásztál erőszakos megszerzése során támadt vita és dulakodás következményeként. Arról, hogy mi történt, több verzió született, ennek ellenére nem ismert - legalábbis a nyilvánosság számára -, pontosan miként történt az akár gondatlan vagy szándékos cselekmény után önakasztásnak álcázott bűntény, kik voltak az elkövetői. Bár a rendező-riporternek erre is vannak tippjei.

Dézsy egy nemrég készült tévéműsorban megemlítette, lehetségesnek tartja, a Sümegh-gyilkosság eltitkolásában szerepe van az egykori katonai titkosszolgálat és ügyészség összejátszásának. Beszélt arról is, hogy a rendőrség később hiába szándékozott felderíteni a bűncselekményt, hamisak voltak a nyomravezető iratok, már eleve az orvosi bizonyítvány is. Eltűntek az ügy szempontjából releváns titkosszolgálati jelentések.

Sárközi Gábor rendőrorvost meglepte, hogy az ő neve is szerepelt a Sümegh-gyilkosság helyszíni jegyzőkönyvében - az aláírása nélkül.

A filmes megállapításaira remélhetően a Seuso-kincshez kapcsolódó gyilkossági ügy megoldása után választ adnak a nyomozást folytató és felügyeletét jelenleg ellátó ügyészi és rendőri szervek, amelyek képviselői a felderítés érdekeire hivatkozva régóta nem nyilatkozhatnak.

Ma már nehéz pontosan kideríteni azt is, hogy a Sümegh József kórbonctani vizsgálatát dokumentáló jegyzőkönyv, halotti bizonyítvány adatait vajon megváltoztatták-e, ahogyan azt a filmrendező említette. A több mint 36 évvel ezelőtt történtekre emlékezik vissza Sárközi Gábor rendőr orvos, nyugalmazott ezredes, a Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara örökös tagja. Az ismert szaktekintély, aki a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon a vezető bűnügyi főorvos teendőit látta el, a Sümegh-gyilkosság utáni szakértői eljárás érdekes, számára is különös mozzanatairól a következőket mondta el lapunknak:

- Az 1980-as évek végén az Országos Rendőr-főkapitányságról jöttek Fehérvárra, és engem is meghallgattak Sümegh József halálának ügyében. Még előtte megkeresett Nagy százados fehérvári nyomozó a bűnügyi osztályról, és elkérte Sümegh József - az orvosi hivatalban tárolt - boncjegyzőkönyvét.

Az önakasztásnak álcázott bűntény helyszíne a régi bűnügyi felvételen

Előkerestettem a jegyzőkönyvet a pincéből, és odaadtam a századosnak. Ő csodálkozott, mert az iratokban az szerepelt, hogy Budapesten boncolták, a Honvéd Kórházban. Ezt meg én nem tudtam...

A főorvos pontosan emlékszik arra, hogy a budapesti nyomozók megmutatták neki a helyszíni jegyzőkönyvet, amelyben az ő neve is szerepelt, de ő nem írta alá. Közölték vele azt is, a helyszínelésen Rácz Géza, Polgárdi egykori körzeti orvosa vett részt.

Így festett a bűncselekmény idején a romos Borbély-pince

- A következőt gondolom, az ügyet nem a rendőrség, hanem a katonai ügyészség vizsgálta - erősítette meg az ismert tényt a több mint félévszázados szakmai pályafutása során sok mindent megtapasztalt szakértő. - A bűnügyi helyszínelést követően engem is kivittek a pincébe. Halványan emlékszem, hogy a holttestet már leemelték a gerendáról, nekem semmi teendőm nem volt. Hogy miért vittek ki engem is a helyszínre, nem tudom. Másnap a kollégám, Kóté Gyula rendőrorvos alezredes boncolta a holttestet. Az erről készült boncjegyzőkönyvet adtam oda Nagy századosnak. A halál okaként akasztás következtében létrejött fulladás volt megjelölve a boncjegyzőkönyvben. Arra is jól emlékszem, hogy a véralkohol érték 1,41 ezrelék volt. Ez a tény sehol nem szerepelt a későbbiekben.

A véralkohol érték, amit Sárközi doktor is említ, újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyire előre kitervelt volt a bűncselekmény, és miért volt szükséges a tettesek számára, hogy erősen ittas állapotba kerüljön a kincseket megtaláló, és a katonaideje alatt az értéket egyfelől rejtegető, ugyanakkor azzal üzletelő Sümegh József. Legalább ennyire talányos, ki és miért rendelkezett a romos Borbély-pincében megtalált, katonaruhásan felakasztott fiatalember holttestének Budapestre szállítására, miután a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrorvosa már elvégezte az előírások szerinti boncolását. Erről a boncolást végző orvos és Sárközi doktor sem tudott:

Ide rejthette annak idején Sümegh József a kincseket

- Arról nem volt tudomásunk, hogy a holttestet felvitték Budapestre, és újra boncolták. Mivel újraboncolás történt, a halott vizsgálati bizonyítványt a honvédség orvosa, igazságügyi orvos szak-értője, Dallos doktor állította ki. Azt, hogy önakasztás, vagy mások által történt akasztás volt-e a halál oka, nagyobbrészt a helyszínelés adataiból lehet megmondani. Megemlíteném még, az 1990-es években nyilatkozott az esetről Kovács Lajos ezredes, budapesti főnyomozó. Az öngyilkosság tényét teljesen nem tudta kizárni, akkor azt véleményezte, hogy 90 százalékban idegenkezűség, 10 százalékban öngyilkosság a valószínű.