Bogyay Katalin valóra vált víziói

A kultúrdiplomácia nagyasszonya - egyszer csak így kezdték emlegetni a mindig elegáns, feltűnően nőies, a magyar kultúra melletti feltétlen elkötelezettséggel dolgozó egykori híradóst. De hogyan lett a közkedvelt móri körzeti orvos okos, tehetséges kislányából a nemzetközi
politikai életben elismert diplomata?

- Apám azt tanította: ha valakinek szüksége van rád, menned kell, akár éjjel, akár nappal, azonnal. Olyan nincs, hogy munkaidő. Az ő példája formálta a felelősségérzetemet - mondta erről.

Őexcellenciája Bogyay Katalin, a világszervezet magyar képviseletének vezetője (Fotó: MMA)

Persze rengeteg munka, kitartó tanulás is kellett, amelyben a nyelvek meghatározó szerepet kaptak. A családi kapcsolatok révén nyolcévesen Ausztriában kezdett németet tanulni, később bejárt Fehérvárra külön angolra, s felnőttként a francia nyelvet is sikerült elsajátítania.

- Mindig volt egy vízióm, amit szerettem volna elérni, és abba az irányba haladtam - árulta el. A bölcsészkarra azért nem jelentkezett, mert tudta, az irodalom, a művészetek úgyis részei lesznek az életének, ezért olyasmit kell tanulni, amivel magától nem foglalkozna, de szükséges a boldoguláshoz. Egyetemista korában játszott az Universitas együttesben, de hamar rájött, hogy mást, többet szeretne. Ez vezette el az újságírásig: zenei és színikritikákat írt, szíve vágya volt, hogy a Film Színház Muzsika című lap munkatársa legyen. Ez nem jött össze, ám az újságíró iskolán felfedezte őt a TV Híradó főszerkesztője, és riporteri állást ajánlott. Híradósként férjhez ment, majd kisfia született. A gyesről 1990-ben még éppen csak visszatért a munkába, amikor megpályázott és egyedüli magyarként elnyert egy ösztöndíjat a BBC-nél. A család nem mehetett vele, ám a férje biztatta, éljen a lehetőséggel, ő gyermekük gondozását vállalja egyedül is. London meghatározó lett az életében: 1993-ban egy újabb, egy évre szóló ösztöndíjat kapott, amely nemzetközi kommunikációs mesterfokozat megszerzését tette lehetővé számára. Ismét Londonba költözött, kisfia ott kezdett el iskolába járni. Alig telt el az év, amikor hazahívták a tévéhez, kulturális műsorokat készíteni. Akkor a férje költözött Londonba, hogy a kisfiúnak ne kelljen az iskolát megszakítania. Katalin ingázott a két főváros között. Egy évig bírta: hiányzott a kisfia, fogta magát, és ismét Londonba tette át a székhelyét.

- Ez nagyon komoly családi vállalás volt - emlékezett vissza , melyet elsődlegesen az motivált, hogy a fiunk jól megtanuljon angolul. Én televíziós szabadúszó újságíróként Londonban a nulláról indultam. A férjem pedig otthon dolgozott, ekkor viszont ő ingázott London és Budapest között.

Az, hogy a European Business News kelet-európai tudósítójaként dolgozott, riportfilmeket, művészportrékat készített, majd később producerként is működött, sokrétű tudás megszerzését jelentette. Ekkor vette először hasznát a közgazdasági ismereteknek is. Ekkor találkozott először az UNESCO-val, egy évig készített tudós-interjúkat a szervezet számára. Addigra megismerte a valóságban is azt a brit kulturális közeget, amelyhez a koncepciót már a nemzetközi kommunikációs mesterfokozat megszerzéséhez írt szakdolgozatában kidolgozott: Hogyan tudnak a kis és közepes európai kultúrák bekerülni a köztudatba a médián keresztül?

És akkor jött a lehetőség a vízió megvalósításra: a Londoni Magyar Kulturális Intézet vezetésére pályázatot írtak ki, amelyet 1999-ben Bogyay Katalin nyert el és ezzel megkezdte kultúrdiplomáciai pályafutását. A londoni Covent Gardenen berendezett kulturális központot olyan élettel töltötte meg, amely beépült London előkelő kulturális negyedének miliőjébe. Bemutató és találkozóhely, izgalmas események színhelye volt. Több éves építkezéssel alapozta meg a Magyar Magic (Magyar Varázslat) című rendezvénysorozat kirobbanó sikerét, amely hazánk 2004-es EU csatlakozására fókuszált.

- Ez a rendezvénysorozat igazi áttörést hozott a kultúra területén. A Magyar Magic mintája és modellje lett a kultúrák egymás közötti párbeszédének, hiszen több mint háromszáz partnerrel dolgozunk együtt. De itt mutattuk meg először Európának azt is, milyen gazdag kultúrával érkeztünk a közösségbe - foglalta össze Bogyay Katalin. Ezt a gondolatot vitte tovább 2006- 2009 között, amikor az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkáraként, majd Magyarország UNESCO-képviselőjeként tevékenykedett. Itt különösen gyors karriert futott be: egy év után a 193 ENSZ tag- ország képviselői egyhangúan választották meg a legmagasabb pozícióra. Két évig töltötte be a szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a 36. általános konferencia elnöki tisztét. Elnökként új hangot, új stílust, új üzeneteket vitt a politikai szervezet életébe, és ahol csak lehetett, felhasználta és növelte Magyarország presztízsét. Lehetetlen felsorolni azokat az eredményeket, amelyeket a politikában puha erőnek tartott kultúrdiplomácia művészetének magas szintű gyakorlásával hazánkat képviselve sikerült elérnie. A Szentágothai-év, a Solti-év, a magyar roma festőnők kiállítása vagy a Tudományos Világfórum nagyívű programjai mellett, a kultúrák sokrétegű varázsdobozában csak egy kis ékszer a balatonfüredi Quasimodó költőverseny, amely az ő javaslatára került be az UNESCO A kultúrák közeledése című évének hivatalos programjai közé.

Bogyay Katalinnak több könyve is megjelent, amelyek életének egy-egy korszakát jellemezték vagy lezárták. A legutóbbi, az Elnökségem története az UNESCO élén töltött két mozgalmas év történéseit foglalja össze.

Beszélgetésünk idején Bogyay Katalin ENSZ nagyköveti kinevezéséről még nem volt szó. A hogyan tovább ról akkor csak annyit árult el: ezúttal is van egy víziója arról, ahol leginkább kamatoztatni tudná tapasztalatait hazánk és a világ népeinek békéje és biztonsága érdekében.

Karácsony előtt kiderült: víziója megint bejött. Őexcellenciája Bogyay Katalin férjével Párizsból immár New Yorkba indul, hogy az ENSZ-ben kezdje az új évet.

Bogyay Katalin kinevezését követően az MTI-nek adott interjújában elmondta: ENSZ-nagykövetként is azt tartaná eredménynek, ha több ország meggyőzésével és összefogásával sikerülne hazánknak egyfajta közvetítőként, a párbeszédre építve, új folyamatokat elindítania és javaslatokat tennie. Úgy érzi, nagyon érdekes időszakban veszi át a magyar ENSZ-képviselet irányítását, ugyanis a 2000-ben elhatározott, 2015-ig előretekintő, úgynevezett Millenniumi Fejlesztési Célok lejártával jövő őszi közgyűlésén új keretrendszerről dönt a világszervezet. A következő időszakban fontos lesz, hogy a magyar érdekek bekerüljenek a megvalósítandó tervekbe, s az is, hogy a megvalósítási folyamatokban ki tudjuk venni a részünket.