Besnyő ősidők óta lakott

Azt írja az egyik  falutörténeti ismertető, hogy Besnyő a római birodalom korában  közlekedési csomópont volt, és ez megmaradt a középkorban is. Úgynevezett  Bevár volt, ahol a London-Moszkva közötti postakocsi-forgalom bevárta egymást. Manapság a település nincs központi csomópontban - aminek  egyértelműen örülnek a helybeliek -, mégis az egyik olyan Fejér megyei faluban élnek, amely gyorsan megközelíthető az M7-es,  az M6-os autópálya felől, de még az alacsonyabbrendű utakról is.  Ennek ellenére a község nincs kitéve a forgalom zajának, nyüzsgésének, élheti csendes, hétköznapi életét, amelyet az utóbbi néhány esztendőben  a természeti értékek mellett  több olyan épített érték is gazdagított, ami  komfortosabbá tette a települést.
Sétáljunk  be a faluba, amelynek központjában az iskola, előtte a nemes  egyszerűséggel Liget névre keresztelt, gondozott zöldfelület. Itt áll a  II. világháború áldozataira emlékeztető emlékmű, amelyet a baráti kör és a  falubeliek ajándékoztak a településnek fennállásának 60. évfordulójára.  Az emlékművet  Zámbó József  tervezte,  Richter Ferenc  és  Farkas Lajos  volt a kivitelező. A Ligetben lévő, 3,5 millióból - pályázati összeg  - kialakított játszótérnek a gyerekek örülnek.  A park  közepén áll egy ma még  rózsával be nem futtatott,  míves kidolgozású fa építmény, amelynek különleges  rendeltetést  szántak a falubeliek. Az Emlékezés rózsalugasának nevezték el, ahová felkerülnek az általános iskolában végzett diákok  nevei.   
A felújított tanintézményben rendbe tették a tantermeket, hőszigetelt üvegfalat kapott a homlokzat - százszázalékosan  pályázati  pénzből  - megújították az informatikai rendszert,  húsz új számítógépet vásároltak,  magnókat, fénymásolókat és más műszaki eszközöket. A 2008-2009-es tanévtől bevezették az első osztálytól az angol nyelv oktatását. A falu vezetői úgy tartják, az idegen nyelv és az informatika minden diák hasznára lesz  későbbi tanulmányai során.
A Pöttömsziget  óvodát is  felújították, több mint 10 milliót költöttek a tetőre, az ablakok, ajtók cseréjére, újra kiépítették a szennyvízelvezető rendszert. Az óvoda felszereltsége  is jelentős változáson ment át,  új bútorok, informatikai eszközök, fejlesztő játékok - szintén teljesen egészében pályázati pénzből - segítik az óvodapedagógusok munkáját, színesítik a gondozott gyerekek életét.
A falu lakóinak egészségét háziorvosok őrzik,  van fogászati ellátás, gyógyszertár, védőnői szolgálat,  és közel Kulcs, ahol  a központi ügyelet és az egyéb ellátások várják a besnyőieket. A kistérségi társulás jó példája ez az együttműködés.
A hagyományőrző,   értékteremtő civil  csoportok és kulturális együttesek szereplései együttesen  határozzák meg  a közösségi programok minőségét. A  népdalkör és a méltán híres Szironta Csengettyű- és Citeraegyüttes a néptáncosok minden eseményen fellép. A Szironta 2007 áprilisában  rendezte meg az országban elsőként a különleges csengettyűs találkozót,  amelyet a táncház és a vetélkedők után különleges zenei esemény  zárt. Corelli Menuetto-ja 61  csengettyűn, Beethoven Örömódája 92 kisharangon szólalt meg.  A rekord megdőlt, de a  hagyomány él, minden tavasszal  megrendezik a talákozót, 2010-ben  már külföldi együttes is megszólalt a CsengőFest-en. 
A  nyugdíjasklub, a népdalkör, az elszármazottak találkozói, a jótékonysági  bálok, a madárijesztő-fesztivál programjai teszik teljessé  a falu életét. 

Az elérhető és megnyert pályázatok nyomán megvalósult elképzelések minden település életében jelentős  változást képesek  létrehozni. Besnyőn is így történt, de az ésszerű  fejlesztéseknek nincs vége.

OLDALTÖRÉS: Menedzserként vezeti a falut

Menedzserként vezeti a falut

Először 2006 őszén indult képviselőnek, azelőtt családi vállalkozásokat vezetett. A tapasztalatait kiválóan tudja alkalmazni a település mindennapjainak érdekében.

 Manapság minden településnek menedzser típusú vezetőre lenne szüksége, aki átgondolt gazdálkodással, marketingszemlélettel tervez, vezet, megvalósít.
- A vállalkozói szemlélet nagyon fontos egy település életében is - mondta  Gémesiné Fejes Zsuzsanna polgármester asszony. - Ésszerűen, felelősségteljesen kell gazdálkodnunk. A vállalkozó, ha nem végzi jól a dolgát, csődbe megy, ez tulajdonképpen igaz egy településre is. Amikor 2006 őszén képviselővé, majd alpolgármesterré választottak, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni az akkori polgármester asszonnyal. Az ő lemondása után sokat gondolkodtam, mire úgy döntöttem, nem hátrálok meg a feladatok elől, hagytam magam rábeszélni, elindultam polgármesterként a 2007. évi időközi választáson. Nagyon kemény munka, leépítések, megfontolt, takarékos gazdálkodás következett, amivel nyilvánvalóan nem mindenki értett és ért egyet. A népszerűtlen lépéseket is meg kellett tenni, amelyek következetes megtartásával sikerült a falut talpra állítani. Mindenre pályáztunk, pályázunk a mai napig, amire lehet, voltak már látható sikereink, pályázati pénzből megvalósított elképzeléseink. A spórolás érdekében több feladatot is magamra vállaltam.

- Nyilván értékelik a besnyőiek a munkáját, hiszen a 2010-es választást jelentős fölénnyel nyerte, majdnem száz százalékkal.

- A helyiek bizalma sokat jelent számomra, és erőt ad a további munkához.

-  A faluban sok az olyan család, amelynek elődei Bodonyból telepedtek át.

- Igen, ez így van, ugyanis az 1946-os földosztáskor 160 család települt Bodonyból Besnyőre, köztük Fejes Márton, a nagyapám a családjával. Nagy élmény volt számomra, amikor a baráti kör megszervezte az első, elszármazottak találkozóját, ahol megszólalt egy néni, megkérdezte, hogy a besnyőiek tisztában vannak-e azzal, miért ilyen szélesek a falu utcái? Elmesélte, hogy amikor az első bodonyiak megérkeztek, a nagyapám, Fejes Márton azt mondta, olyan széles utat kell építeni, hogy két lovaskocsi szénával megrakva elférjen egymás mellett. A szüleim itt éltek, én itt születtem, a családommal ma is itt élek.

OLDALTÖRÉS: Családi hagyatékok közt

Családi hagyatékok közt

A helytörténeti gyűjtemény őre és gondozója Szuszán Jánosné. A tárgyak, emlékek a családoktól kerültek a terembe.
Szövőszék,  tulipános láda, biblia, imakönyvek, egy régi konyhaszekrény, benne csodás tárgyakkal, ez csupán egy része a helytörténeti gyűjteménynek, amelyet Szuszán Jánosné gondoz. 
- A tárgyak az itt élő  családoktól származnak,  a konyhaszekrény a nagyapámé, Szalai Mihályé volt, a szövőszéket az anyósomtól kaptuk, az ágy Farkas Vince ajándéka - mesélte Jolika,  aki  a helytörténeti gyűjtemény gondozása mellett a népdalkör alapítója. - A kiállítást gyakorta megnézik a gyerekek, de átjönnek  a szomszédos településekről is az iskolások. A summások az 1930-as évek elején  Heves megyéből, Bodonyból települtek a faluba, hozták a  bútoraikat. A fiatalok már nem  használják, meg akartak szabadulni ezektől, így jobb helyük van az értékeknek a gyűjteményben. A  népdalkörrel a másik szobában szoktunk próbálni. Az idén vagyunk 20 évesek, és büszkék arra, hogy kétszeres Arany Páva-díjasok lettünk,   2007-ben a faluban rendezett országos minősítőn kaptuk az egyiket, a másikat tavaly.

OLDALTÖRÉS: Értékeli a nyugalmat

Értékeli a nyugalmat

A templomban Baltási Nándor  atyával éppen a zászlókat rendezgette Farkas Magdolna, aki ideje jó részét itt tölti, takarít, függönyt mos, virágot hoz, az épület körüli területet gereblyézi, és mindent tud a templomról. Magdolna tizennégy éves koráig ide járt imádkozni a szüleivel, aztán az iskolák miatt elkerült, de nemrégiben hazajött a faluba. Szívesen mesél a templom szépségéről, az 1898-ban, De Vitte Szaniszló által festett képről, amely átvészelte a háborút. A 2003-ban felszentelt pulpitusról, az oltárasztalról, amely Jakab Gábor munkáját dicséri, motívumai megegyeznek a karzatéval. Magdolna a szüleivel beköltöző volt, 1946-ban több családdal együtt Bodonyból érkeztek. Göböljárásban ismerkedett a betűvetéssel, a számokkal. Jó szívvel emlékszik Takács Éva nénire, aki a férjével együtt okította a helybeli gyerekeket. Szeret itt élni, örül a nyugalomnak, a csendnek, hogy a jó közlekedés révén nem szakadt el teljesen a fővárostól sem, nyugodtan élvezheti a község és a természet szépségeit.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település belterülete 322, külterülete 4142 hektár.

- A falu lakóinak száma 1797.

- Besnyő polgármestere Gémesiné Fejes Zsuzsanna. Alpolgármester Nagyné Farcalasz Vaszliki. A képviselő-testület tagja Andrási József, Boros József, Kovács Péter, Pektes András, Sólyom Balázs. A község jegyzője Bugyi Katalin.

- Az Arany János Általános Iskolában 125 tanulóval, a Pöttömsziget Óvodában három csoportban 55 gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok.

- Aktívak a civil szervezetek, tagjaik rendszeresen találkoznak, programokat szerveznek. Nyolc működik a faluban: a Besnyői Népdakör, a Besnyői Nyugdíjasklub, a Szironta'Art Közhasznú Egyesület, a Besnyőiek Baráti Kör Egyesület, a Besnyői sportegyesület, a Besnyő Községért Közalapítvány, a karitász és a polgárőr-egyesület.

Helyi értéktár

- A katolikus templom. Története kedves: gróf Wimpffen Szigfrid elsőszülött fiának, Györgynek világra jötte után ezer aranykoronát adott a hitvesének, Gróf Stockau Franciskának, hogy bécsi útján gyarapítsa a családi ékszerkészletet. A grófnő a pénzből férje beleegyezésével Göböljáráson, a mai Besnyőn templomot épített.

- A református imaház

- A Liget a kopjafával, az emlékművel, a szép játszótérrel.

- A régi, eléggé leromlott állapotban lévő víztorony.

- A helytörténeti gyűjtemény.