Baracs - Élni kell az adottságokkal!

Falusi gyerek vagyok, így már láttam közelről lovat, mégis megilletődtem, amikor Blokádgitárt, a 21 éves fedező mént kivezették az istállóból. Nem csak a mérete, hanem az egész tartása, a viselkedése  lenyűgöző volt. Az egykor díjlovaglásban szereplő kisbéri fajtájú ló nemrégen került a Reál-Szál Bt. telepére, de nagy reményeket táplálnak iránta. A telep ugyanis lovak tenyésztésével foglalkozik.
A szakmát komolyan kell venni, ezt mindjárt megtanultuk, amikor Gráczer Gábor telepvezetőt kértük egy fotózásra. Közölte, hogy ő munkaruhában van, egy igazi ló mellé úgy nem lehet odaállni. Így végül  Nagy Éva, a telep munkatársa vezette a fényképezőgép  elé a fenséges tartású Blokádgitárt.
A telepen jelenleg 68 ló van, ám  azon gondolkodnak, hogy kevesebb állattal könnyebb boldogulni. Több idő jutna rájuk, jobban megtaníthatók lennének, így drágabban eladhatók.  A telep ugyanis tenyésztéssel foglalkozik, kisbéri és gidrán fajtájú a legtöbb lovuk.  Nemcsak természetes megtermékenyítéssel foglalkoznak, hanem lefagyasztott spermiummal is rendelkeznek jó genetikai vonalú lovaktól, így ez is az egyik üzletáguk.  A telepvezető elmondta, tudnak még olyat, hogy az idős, jó minőségű kancát mesterségesen megtermékenyítik, majd embrió-átültetés után egy fiatalabb kanca kihordja a csikót. A mesterséges megtermékenyítéssel könnyebben elérhető, hogy egy négylovas fogathoz egyforma színű és méretű lovakat neveljenek ki. A Forgószél nevű csődörtől például harminc kancára való spermium van lefagyasztva.
A gazdasági válság nem tett jót a lótenyésztésnek sem, ám a művelői hisznek a hosszú távú sikerben, talán ezért is foglalkoznak fiatalok képzésével. A Pentelei Molnár János Szakképző Iskola lovász növendékei hetente két napon át a telepen kapnak gyakorlati képzést. A telepvezető szeretné, ha a lovaglás bekerülne a tantervbe, s ha lenne a Széchenyi-tervben olyan pályázat, amivel fedett lovardát, öltözőket, lovagolható lovakat lehetne beszerezni.
Baracson anno három termelőszövetkezet működött. Az egykori 3600 hektár helyett már csak 1300 hektár maradt az Agro Baracs Zrt.-nek, amely az egykori szövetkezetek utódaként dolgozik. A nyugdíjasokkal  400 fős, egyébként több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató cégnek ma 42 alkalmazottja van.
A cég már két éve abbahagyta a sertéshizlalást, ez a mai viszonyok között kimondottan jó döntésnek bizonyult.  A tehenészeti telep megvan, s mint Bucher Ferenc elnök mondja, ezt meg is tartanák. A mintegy ezer állatból 300 a fejőstehén.  Az elnök szerint az a baj, hogy a hazai piac 95 százalékát a multik birtokolják, s a külföldi tejet olcsón, a hazait drágábban adják. Próbáltak ők automatákkal betörni a dunaújvárosi piacra, s 180 forintért pasztőrözetlen, de zárt rendszerben készült valódi tejet árulnak. Az egykori hat automatából álló géppark mára egyetlenegyre olvadt.
A gazdaság életét nehezíti például, hogy betonteknőt kell építeniük a trágya tárolásához. A 150 milliós beruházásból 100 millió a támogatás, ám az ötvenmilliót nekik kell letenniük.   Ráadásul még vízjogi engedélyt is be kell szerezniük. Bucher Ferenc szerint az osztrák gazdával szemben nincs ilyen elvárás.  Nehezíti a dolgukat az is, hogy nem vásárolhatnak földet, így évente 35-40 milliót fizetnek bérleti díjként. A spekuláns tőke persze vásárolhat, s övék lesz a haszon,  nem a földtulajdonosoké, ha megszűnik a moratórium.

OLDALTÖRÉS: Élni kell az adottságokkal

Élni kell az adottságokkal!

A lehetőségek megvannak - állítja a polgármester. E lehetőségekre építve lehet megtalálni a kitörési pontokat. Várai Róbert a terveit vázolta fel a beszélgetés során.

- Baracs mezőgazdasági jellegű település, ezért ezt a jellegét kellene meglovagolni az előrelépéshez - mondja Várai Róbert polgármester.
Azon gondolkodik, hogy az ipari parkok mintájára hoznának létre egy telepet, ahova  mezőgazdasági feldolgozó üzemek települhetnének. Az önkormányzat adná a területet, az infrastruktúrát, a vállalkozók pedig kisebb feldolgozóüzemet építenének.  A polgármester tud vállalkozókról, akik vágóhíd számára keresnek területet.
A cél az lenne, hogy a helyben megtermelt terméket feldolgozzák, és lehetőleg helyben értékesítsék.  Baracsnak van vasútállomása, a község mellett húzódik az M6-os, van reptere és Dunája. Mindez azt jelenti, hogy a termékek könnyen eljuttathatók a városokba.  Hárommillió ember érhető el Baracsról egyórás autózással  - mondja. Most a megfelelő területet keresi a polgármester.
Az önkormányzat generáló szerepe kellene ahhoz is, hogy a Duna-part vonzóbb turisztikai terület legyen. Végig kellene gondolni, mit kell tenni azért, hogy a víziturizmus jelentősebb legyen. Várai Róbert úgy véli, az is segítene, ha az egykori Annamatia római tábor közelében tornyot építenének, amely egyben kilátó is lenne. Mivel a településen nagyon sok Árpád-kori lelet került elő, azon is gondolkodik, hogy egy, honfoglalás kori magyar falut építsenek. A mintegy húszhektáros területen az ember ezer évet utazhatna vissza a múltba.  Ez persze még csak egy ötlet, hiszen terület sincs hozzá. Viszont alapítványi pénzből már évek óta van a községnek egy jurtája, amit általában az augusztus 20-ai ünnepségre állítanak fel.
A polgármester úgy gondolja, mindenképpen javítani kellene a településen a komfortérzetet. Nagyban számít a  község tizenegy civil szervezetére. Azok eddig is aktívak voltak, speciális programokkal színesítik a település életét. A nagycsaládosok egyesülete szüreti felvonulást, Szent Iván-éji tűzugrást, a templomosiak baráti köre novemberben disznóvágást szervez. A baracsiak társas köre magyarlakta, határon túli településekre szervez utakat. A francia-magyar baráti kör a testvértelepülési kapcsolatot ápolja, és fogadja évente a Franciaországból  érkező Mikulást.

OLDALTÖRÉS: Annamatia - katonai tábor

Annamatia - katonai tábor

Az egykori római tábornál rendszeres ásatás folyik. Egy helyi alapítvány dolgozik az egykori létesítmény azonosításán.
Annamatia néven római katonai tábor és polgári település állt a Baracshoz tartozó Duna-parti területen, az ottani lösz magaslaton.
Csigi József az Annamatia  Templomosért Alapítvány kuratóriumának titkára elmondta, hogy a források alapján a tábor alapítása az első század nyolcvanas éveire tehető, majd a II. század elején a palánkvárat kővárrá építették át.
A területen 1999 óta végeznek ásatásokat. Megtalálták a kővár főbejáratát, a sarokbástyákat, a vízlevezető csatornát, a védőárkokat. Kerültek elő korabeli pénzek, cserepek és egy arany fülbevaló is. A korábbi földmunkák során három mérdföldkő is előkerült. Kettő a dunaújvárosi kőtárban található. A polgári település pontos helyét még nem ismerik, mint ahogy az egykori temetőét sem.
Az Annamatia Alapítvány és Baracs 2010 decemberében csatlakozott a Magyar Limes Szövetséghez. Ennek célja, hogy az egykori Pannónia tartomány határvidéke, a limes a világörökség része legyen. A pályázat 2012-re készül el.

OLDALTÖRÉS: Összetartó település

Összetartó település

A településen 2002-ben alakult meg a polgárőrség. Jelenleg 24 állandó tagja van. Vezetőjük, Mezei János Zsolt megkapta az Országos Polgárőrszövetség tiszti keresztjének bronz fokozatát.
- Valamivel több mint két évtizede lakom a községben. Igazából az emberek miatt szeretek itt- Összefogó település. Amikor a belvíz miatt szükség volt munkáskézre, az első hívó szóra 100-200 ember mozdult meg. Most árkot kellett ásni a belvíz elvezetésére, a földtulajdonosok azonnal igent mondtak a munkára.
Mezei Zsolt kiemeli azt is, hogy megmaradt a településen a kisközségi kapcsolatrendszer. Mindenki köszön mindenkinek, az emberek szóba elegyednek egymással  pedig már 3600 lakosuk van.
A településen öt évig nem volt körzeti megbízott, ám a polgárőrségnek köszönhetően nem lett "fertőzöttebb", mint más, hasonló község. A polgárőrök beosztás szerint járőröznek, de ott vannak minden rendezvényen is.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település lélekszáma 3600 fő.

- A község két nagy településrészből áll: Apátszállás és Templomos.

- A baracsi képviselő-testület tagjai: Várai Róbert polgármester, Fehérvári József alpolgármester, Baloghné Bitó Ildikó, Darabos Zoltán, Kocsis Sándor, Mezei János Zsolt valamint Szárszó Lajos.

- Civil szervezetek: Barátság Nyugdíjas Egyesület, Baracsi Naplemente Nyugdíjas Egyesület, Baracs Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Baracsi Társas Kör, Baracsi Nagycsaládosok Egyesülete, Templomosi Baráti Kör, polgárőrség, horgászegyesület.

 - Az iskolának mintegy 200 diákja van.

- Az óvodába 95 gyerek jár.

- Testvértelepülések: Montois La Montagne (Franciaország) és Szentegyháza (Románia, Székelyföld).

Helyi értéktár

- A Duna-parti panoráma.

- A repülőtér.

- Az Annamatia nevű római katonai tábor maradványai.

- A néptánccsoportok.

- Az emberek összetartása.

- A kiegyensúlyozott béke, nyugalom.

- Az alacsony munkanélküliség.

- A két, római katolikus templom.

- A település előtt álló lehetőségek.

- Az iskola interaktív táblái.