Bajban vannak a zártkertekben élők

A zártkertekben eddig is sok minden nehezítette az életet. Nincs közmű, nem tudnak mit kezdeni a renitens szomszéddal, rosszak az utak. A Fehérvár és Szabadbattyán közti Emmarózán nem hallottak a hónap elején hatályba lépett szabályozásról – mondja Sipos Imréné és Rédli György

Az idén több lépcsőben hatályba lépett Földforgalmi törvény szabályait kell alkalmazni minden ingatlanra mely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, vagy tanyaként van nyilvántartva – a zártkerti ingatlanok e szerint szinte kivétel nélkül földnek minősülnek. Az egyik legfontosabb szabály, hogy vételárat a vevő csak a hatósági eljárásban hozott határozat kézhezvételét követően fizessen, hiszen a hatóság döntésével derül ki, hogy a szerződés az eredeti vevővel vagy az elővásárlásra jogosulttal jön létre – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Az ez évben több lépcsőben hatályba lépett 2013. évi CXXII. Földforgalmi törvény szabályait kell alkalmazni minden ingatlanra mely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, vagy tanyaként van nyilvántartva – függetlenül attól, hogy az ingatlan külterületi, belterületi vagy zártkerti. Tehát a zártkerti ingatlanok szinte kivétel nélkül földnek minősülnek. Földet továbbra sem szerezhet nem tagállami állampolgár és jogi személy sem. Ez alól az egyház, a jelzálog-hitelintézet és a települési önkormányzat jelent meghatározott feltételekkel kivételt - tájékoztatott Czenczi Anikó ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász.

2014. május 1. napjától a zártkerti ingatlan tulajdonjogát természetes személy vagy tagállami állampolgár szerezheti meg. Ha a tulajdonszerző nem földműves, akkor csak abban az esetben szerezhet, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ezen tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. Tehát például egy zártkerti ingatlan megszerzőjének először számba kell vennie, hogy a már tulajdonában vagy birtokában lévő földnek minősülő ingatlanoknak mekkora a területnagysága, és ha azok nagysága a megszerezni kívánt ingatlannal együtt meghaladja az 1 hektárt, akkor - a szerzési korlátozás miatt – nem szerezheti meg az ingatlant.

Fontos, hogy ez a szerzési korlátozás nem érvényesül abban az esetben, ha a tulajdonjog átruházása közeli hozzátartozók között történik, és a törvényi szabályozás nem vonatkozik a törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésre sem. A zártkerti ingatlan megszerzésekor a szerző félnek nyilatkoznia kell arról, hogy az 1 hektáros szerzési korlátozás megtartásával köti a szerződést, továbbá vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének és vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Nyilatkozni kell a szerző félnek továbbá, hogy nincs a földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása, és vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. Ha a föld harmadik személy használatában van, akkor a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogviszony tartamát nem hosszabbítja meg. Adásvétel esetén nyilatkozni kell arról, ha vevő tekintetében fennáll az elővásárlási jogosultság.

A föld tulajdonjogának átruházása vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet csak ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban, vagy közokiratban érvényes, az okiratokból egy példánynak biztonsági okmányvédelmi elemekkel ellátott papíron kell készülnie. Zártkerti ingatlan eladása esetén a tulajdonosnak a vevő vételi ajánlatát közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal oly módon, hogy az adásvételi szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül hirdetmény kifüggesztése céljából meg kell küldeni a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A kifüggesztés időtartama 60 nap, az elővásárlásra jogosultak ezen jogvesztő határidőn belül tehetnek az adásvételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatot. Amennyiben elővásárlásra jogosult jelentkezik, akkor az adásvétel az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre - a kifüggesztett adásvételi szerződés tartalma szerint. Ezt követi az adásvételi jogügylet hatósági jóváhagyása, mely eljárásban az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv - a helyi gazdálkodói közösség tagjai által megválasztott minimum háromtagú helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzését követően - dönt a szerződés jóváhagyásáról. Az eljárás alapesetben 60 nap, de elhúzódhat akár 120 napig is. A hatóság az eljárás végén határozatot hoz, a szerződést záradékolja, és csak ezt követően lehet a tulajdonjog átvezetését kérni az ingatlan-nyilvántartásban. Az hatóság döntésével szemben jogorvoslatként a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.   Hatósági eljárás szükséges az adásvételnek nem minősülő más jogcímen történő tulajdonjog átruházáshoz is, de nem kell hatósági engedély a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához. Föld és így a zártkerti ingatlan tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

Fontos, hogy a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásra eltérő szabályok vonatkoznak ! Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; A közeli hozzátartozók egymás között bármilyen jogcímen szerezhetnek földet úgy, hogy jogügyletükhöz, szerződésükhöz nem kell hatósági jóváhagyás, a közöttük kötött adásvételi szerződést nem kell kifüggeszteni. A szerződésben a közeli hozzátartozói viszonyról nyilatkozni kell, és ebben az esetben nem érvényesül az 1 hektáros szerzési korlátozás. Földre nem lehet haszonélvezeti jogot és használat jogot szerződéssel alapítani, kizárólag közeli hozzátartozó javára és legfeljebb 20 éves időtartamra.

Föld, zártkert adásvétele esetén tehát a hirdetményi közlés, azaz a kifüggesztés és a hatósági eljárás a legjobb esetben is 5 hónapot vesz igénybe, és ezt feltétlenül figyelembe kell venni a szerződés megkötésekor. Vételárat a vevő csak a hatósági eljárásban hozott határozat kézhezvételét követően fizessen, hiszen a hatóság döntésével derül ki, hogy a szerződés az eredeti vevővel vagy az elővásárlásra jogosult vevővel jön létre. Foglaló fizetésének akadálya az, hogy az eladó a vevővel szemben – elővásárlásra jogosult vevő jelentkezése esetén - nem tudja garantálni, hogy az ingatlant neki adja el. Felek arra viszont tudnak kötelezettséget vállalni a szerződésben, hogy a mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatának közléséig szerződéses jognyilatkozataikhoz kötve vannak. Az adásvételi szerződés - megkötését követően - ugyan benyújtásra kerül az illetékes földhivatalhoz, de a vevő tulajdonjogának bejegyzése mindaddig függőben lesz tartva, míg a hirdetményi kifüggesztés és a hatósági eljárás végén kiderül, hogy az eredeti vevő vagy a hirdetményre jelentkező vevő veszi-e meg az ingatlant, és a jogügylet megfelel-e a törvényi előírásoknak.

A szerződő feleknek nem javasolom, hogy a szerződés megkötésekor az ingatlant a vevő részére azonnal birtokba adják éppen a jogügylet függő helyzete miatt. A zártkerti ingatlanok tulajdonjogának átruházása a kifüggesztés és a hatósági eljárás szükségessége miatt a korábbiakhoz képest lényegesen megnehezedett, azonban kellő körültekintés és a szerződő felek türelme és a szerző fél elszántsága esetén sikeresen, eljárási díj nélkül intézhető.