Angol nyelven szólt a ballada Kovács Imre emlékére

Az óceán túlpartjáról érkezett és itthoni leszármazottak ünnepelték egy héten át a száz évre született Kovács Imrét. A népi író, parasztpárti politikus élete felét amerikai emigrációban töltötte, 1947-ben menekült el forrón szeretett hazájából a formálódó kommunista diktatúra elől. Írásai, kiáltványai, nemzeti parasztpárti tevékenysége túl radikálisak voltak az 1945 előtti Magyarország hatalmi kurzusának, antifasiszta ellenállása sem tetszett a jobbra sodródott vezetésnek. Az oroszokkal azonban a nemzeti függetlenségről kívánt tárgyalni, s a baloldali nyomás miatt még inkább légüres térbe került. Az emigrációból soha nem tért haza az 1913-ban Alcsút-Göböljáráspusztán született Kovács Imre, 1980-ban hunyt el.

A parlament felsőházi üléstermében tartottak Lezsák Sándor elnökletével ünnepi emlékülést Kovács Imre 100. születésnapja alkalmából március 9-én. A képen a tengeren túlról érkezett Amanda Sky (21) unoka, Andrea Kovacs (60), a lány, s az özvegy (a harmadik felesége Kovács Imrének), Edna Campbell (79) (Fotó : Zsohár Melinda)

A századik születésnapján impozáns, mégis bensőséges ünnepségen emlékeztek meg róla, a tengerentúli családtagjai és népes hazai rokonságai, valamint politikusok, történészek körében. A Kovács Imre Társaság a parlamentben tartott ünnepi konferenciát, amelyet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vezetett, s érdekfeszítő előadások hangzottak el az író, a politikus, a magánember Kovács Imréről. Két egykori barát, csaknem kortárs is megjelent az eseményen, akik mind az itthoni politikában, mind a későbbi emigrációban sorstársai voltak az ünnepeltnek. Borbándi Gyula (1919) író és Horváth János (1921) közgazdász, jelenleg magyar országgyűlési képviselő, korelnök személyes emlékeiket idézték meg a háború előtti magyar politikai élet egyik üstökösének tekintett alakjával kapcsolatosan.

Kovács Imre Andrea nevű lány beszél édesapja szobránál, az alcsúti temetőben (Fotók: H. Kolláth Mária)

Oláh Gyárfás, alcsútdobozi polgármester

A New Yorkban csaknem harminc évet élő Kovács Imre özvegye, harmadik felesége, a még mindig szép, 79 esztendős Edna Campbell, (férje által emlegetett becenevén Mitsy) is vállalta a hosszú repülőutat, hogy szeretett férje szülőföldjére érkezzék. Vele tartott Andrea, Kovács Imre második feleségétől született lánya, aki művészeti akadémiát végzett, fotóművész, egy farmon él Tenesseeben, s levágásra ítélt lovakat ment meg, tart birtokán. Buddhista vallású, nem beszél magyarul, de többször is könnyekben tört ki édesapja gyermekkorának tájékán, s a róla hallottak nyomán. A legfiatalabb hölgy, a 21 esztendős Amanda már nem ismerhette nagyapját, de láthatóan megérintette minden magyar élmény. Igen megrázó és gyönyörű élményt nyújtott a megemlékezőknek, midőn a parlament szónoki pulpitusán elénekelte saját szerzeményét, amelyet nagyapjának írt. „A sárkányok repülnek! Légy szabad! Bee free! ” – hangzott a refrén, s a magas karcsú lány különös zengésű, mély hangja mindenkit megindított.

Kovács Imre Amanda nevű unokája, az énekes lány, mellette a nagyapa harmadik felesége, Mitsy (Fotó: H. Kolláth Mária)

Az alcsúti temetőbe vezetett vasárnap a születésnapot köszöntők útja, ahol Kovács Imre nagynénje nyugszik, s szobor hirdeti a jeles szülött emlékét. Az unoka dala itt is messze zengett, a jelenlévő családtagok karéjában. Kovács Imre testvéreinek, Endrének és Lászlónak gyermekei, unokái is eljöttek - Kovács András, Endre fia a Kovács Imre Társaság elnöke. Beszédet mondott Oláh Gyárfás alcsútdobozi polgármester, a Fejér megyei közgyűlés nevében Tóth Erika, szintén alcsútdobozi lakos koszorúzott, s Horváth János parlamenti képviselő is tiszteletét tette a régi barát szobránál. A már nem működő göböljáráspusztai temetőbe zarándokoltak ezt követően, ahol az édesapa síremlékénél, s a többi rokon sírjánál gyújtottak mécsest. Az egykori pusztai szülőháznál és elemi iskolánál végződött az út a mélységesen megilletődött tengerentúli és magyarországi rokonok köszönete közepette.

Molnár M. Eszter, a Kovács Imre Társaság ügyvezető elnöke és Szabó A. Ferenc történész a megalkuvást nem ismerő, a szabad paraszti ősöktől és a katolikus sváb felmenőktől származó Kovács Imre személyiségéről idéztek beszédes anekdotákat. Bár az édesapa József főherceg hívására érkezett a pusztára uradalmi kulcsárnak, fiának a lelkére kötötte, hogy a főherceg kivételével soha senki előtt ne hajoljon meg! Andrea lánya édesapja szobránál ugyancsak így nyilatkozott: „Hatalmas tölgy árnyékában nőttem fel.”