Adony - A kisváros új arca

Adony néhány éve lett újra város. Újra, hiszen volt már mezőváros, s Dunaújváros felépüléséig járási székhely is. Szabó Ferencné 1970-ben került a községbe, s azt tapasztalta, hogy városiasabb volt a légkör, mint a többi faluban. Óvónőként kezdett dolgozni, majd az óvoda vezetője lett nyugdíjazásáig. Ma már adonyinak vallja magát.
- Nem könnyű beilleszkedni, de ha sikerül, akkor jól érzi magát az ember. Az itteniek összetartók, segítőkészek - mondja.
Szabóné a német kisebbségi önkormányzat vezetője.  A német Oberweserrel másfél évtizede fennálló kapcsolatra büszke. Négyévente 70-80 főt tudnak elvinni 4-5 napos németországi látogatásra, s fogadnak német csoportokat. Baráti, családi kapcsolatok alakultak ki, így a testvérvárosi kapcsolat több a vezetők kölcsönös látogatásánál. A német kapcsolat azért is fontos, mert az ezerhétszázas években két hullámban németek települtek a községbe. Az óvodában is van német játszófoglalkozás és német tánccsoport, de a művelődési házban is működik német táncegyüttes.
Az óvodában egyébként besegítenek az indiai nővérek is, akik néhány évtizede telepedtek meg a településen. Egy holland pályázat segítségével a volt bölcsőde épületében működtetnek idősek otthonát. Már talán háromszor is bővítették az intézményt.
A falu lakosainak zöme római katolikus. Még mindig emlegetik Lendvai Zoltánt, aki 40 évig szolgálta a gyülekezetet. Most Tokodi Bence tölti be a tisztet, a helyiek büszkék rá, hogy fiatal kora ellenére már egyházi bíró. A barokk templom egyébként az 1700-as évek elején épült.
Apropó, bíróság. Az önkormányzat az egykori járásbíróság épületébe költözött, ahol több a hely, kulturáltabb az ügyfélfogadás. Percsi Tibor kistérségi megbízott arról beszél, hogy korábban a beruházások a föld alatt zajlottak, vagyis kiépítették a közműveket. Az utóbbi időben azonban már jutott pénz a felszínre is. Így sorra szépültek meg, korszerűsödtek a középületek. Erről mi is meggyőződhetünk, hiszen a pár évvel ezelőtti helyzethez képest is nagy a változás, az ember csak forgatja a fejét.
Percsi Tibor egyébként az Adonyiak Baráti Köre Egyesület vezetője is. Ők a településről elszármazottakat fogják össze. S igyekeznek segíteni. Évekig gyűjtik a pénzt, azután valami olyasmit valósítnak  meg, ami az önkormányzatnak nem feladata, de kellemesebbé teszi a település életét. Így újíttattak fel szökőkutat, és állíttattak zenélő köztéri órát. Az egyesületnek már 156 tagja van. Még nagyobb létszámú a horgászegyesület, tagjai négyszázan is vannak. Persze, hiszen a két Duna holtág adta lehetőség mellett nem csoda  a horgászat szeretete.
S ha már a Duna szóba került: a Nagyszigeten tavasszal annyi a hóvirág, hogy kaszálni lehetne. A talaj fehérnek látszik, mintha hó borítaná. A helyiek nem is nagyon értik, miért az európai tilalom a hóvirág szedésére. Alakult egyébként egy fiatalokból álló csónakos egyesület, amely tavaly egy nagysikerű programmal az adonyiak figyelmét a Duna-partra irányította. Az önkormányzat szeretné, ha csónakkikötő, csónakház, büfé épülne, hogy a helyiek kiránduló-, szabadidő-eltöltő helye lenne.
Fenti kalauzaim - kiegészülve Králl István borrend-nagymesterrel és Nógrádi Katalin festőművésszel - még hosszan sorolták a település büszkeségeit, előnyeit, eredményeit. Látszott, hogy valóban lokálpatrióták, szeretik a helyet, ahol élnek.

Egy-egy település lakóit hallgatva az ember szinte beleszeret az adott községbe, városba. Bevallom, már Adonyra is másképpen nézek, mint néhány nappal korábban. Meggyőztek az ott élők, a látottak.

OLDALTÖRÉS: Összeér majd a két centrum

Összeér majd a két centrum

A városban szinte minden közintézmény új ruhát kapott, de belülről is megszépült, korszerűsödött.
A polgármesterrel e fejlesztésekről és a tervekről beszélgettünk.
Az utóbbi egynéhány évben látványosan szépül Adony. Az iskola nem csak külsőleg változott előnyére, de hat tanteremmel bővült is. Csak ez a beruházás 250 millióba került a kisvárosnak, mivel teljesen önerős volt. Ronyecz Péter  polgármester folytatja a felsorolást. Most zajlik az egészségház felújítása, ez negyvenmillióba került, de 80 százalékos pályázati támogatással tudják megoldani. Az egykori járásbírósági épületbe az önkormányzat költözött be, a felújítás 110 millió forintba került. Itt 90 százalékos volt a támogatás.
Az utca másik oldalán a művelődési ház is megújulva várja látogatóit. De nem csak a külső szépült meg. Kicserélték a nyílászárókat, belül is felújították. Most zajlik az óvoda korszerűsítése, akadálymentesítése, erre 25 milliót költenek. Az öregek napközi otthona is megújjult, a 44 milliós bekerülési összeg 80 százaléka volt pályázati pénz.
- Folyamatosan azon vagyunk, hogy fejlesszük a települést, javítsuk az itt élők életkörülményeit  - mondja a polgármester. - A képviselő-testület úgy gondolja, fontos, hogy elősegítsük a közösséggé kovácsolódást, ezért támogatunk különböző programokat is.
Megtudtam azt is, hogy a közeli tervekben szerepel a kastélypark rendbetétele, a teniszpálya és környéke rendezése, kőtár kialakítása. S persze szeretnék, ha a Duna-part is fejlődne, és a lakosság szabadidős programjainak helyszíne lenne.
Mindenhez pénz kell, és kérdésemre a polgármester elmondja, hogy rengeteg pályázaton indulnak. Iparűzési adóból 70-100 millió a bevételük, és körülbelül ilyen nagyságrend az építményadóból származó összeg is. A legfőbb befizető a Duna-parton felépült raktárbázis, amely Közép-Európa legnagyobb ilyen épülete. Szóba kerül az autópálya is. Ronyecz Péter azt mondja, az utazási kényelmet növelte, és tehermentesítette a régi 6-os utat, de közvetlen gazdasági hasznot eddig nem hozott a városnak.
A polgármesteri hivatal elköltözésével úgy tűnik, hogy új centruma lett a településnek. A polgármester szerint inkább kétcentrumú lett, de abban bízik, hogy parkolók, járdák, sétányok kiépítésével a két centrum hamarosan eggyé olvad össze.

OLDALTÖRÉS: Nyolcszáz éve borral adóztak

Nyolcszáz éve borral adóztak

Előfordult, hogy a megyei borverseny 50 legjobb borából tíz adonyi volt. A helyiek szeretnék, ha jobban elismernék őket.
A Duna menti Szent Orbán Borrend nagymestere Králl István. Meglep, amikor közli, hogy Adonyban több mint ezer borospince és présház van.  A 6-os úton haladva láthatók is ezek a kisvárostól nyugatra húzódó dombvonulaton.  A nagymester kifogásolja, hogy Adonyt nem sorolják a megye bortermelő térségei közé. Pedig, mint mondja, itt szőlőtermesztés már volt a rómaiak idején is. A vatikáni levéltár dokumentuma szerint 1222-ben az adonyiak már az adójuk egy részét szőlőben és borban róhatták le. De szőlőt termesztettek a török elől felhúzódó rácok, majd az 1700-as évek elején két hullámban betelepülő németek is. Az Orbán-kultusz is valószínűleg Elzász-Lotaringiából került át. Az Orbán-kápolna most lesz kétszáz éves, állítólag egy ünnepet elmosott az eső, és a fehérvári püspök ekkor engedélyezte kápolna építését a szőlővidéken. A kilencvenes évek elején határozta el egy társaság, hogy visszaszerzik az adonyi bor hírnevét, 1996-ban egyesületet alapítottak, 2006-ban pedig borrendet.

OLDALTÖRÉS: Adonyól Adonyig

Adonytól Adonyig

Fiatal házasként, kétéves gyermekükkel 1975-ben ment Németországba Nógrádi Katalin és a férje. Az adonyi születésű pár a következő évtizedeket kint töltötte, majd 2006-ban vettek egy házat a kisvárosban, és hazajöttek. Katalin asszony kint 25 évig működtetett egy női szabóságot a kenyérkereset miatt. Ám már akkor is a művészet érdekelte, azt tanulta ottani mestereitől. Amióta itthon él, főleg az alkotással foglalkozik, és aktív közéleti szerepet vállal. Tavaly tizenegy kiállítása volt országszerte, az adonyi öregek napközijének ebédlőjét az ő festménye díszíti, és már elkészült az egészségházban a mozaikja.
- Adony nagyon jó fekvésű település, van víz és zöld  ami számomra fontos. Szeretem a kisvárosi életet, azt, hogy ismerős arcokkal találkozom - mondja. Majd hozzáteszi: - Nagyon jó döntés volt hazajönni, jó itt élni. Most van időm festeni, bekapcsolódni dolgokba, pörögni.
S látszik rajta, hogy valóban élvezi ezt a mostani életét, az új lehetőségeket.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település lélekszáma 3814 fő.

- A területe összesen 6105 hektár.

- A képviselő-testület: Ronyecz Péter István polgármester, Glaszhütter Csaba alpolgármester, Bacsó Levente, Fridrich Istvánné, Leicht Ferenc, Neichl Mihály, Orthné Horváth Marianna. A jegyző Sárközyné Szabó Piroska, aljegyző: Földi Ilona.

- Katolikus plébános: Tokodi Bence.

- Testvérvárosok: Oberweser (Németország, 1995 óta), Szczekocziny (Lengyelország, 2001 óta), Szilágycseh (Románia, 2009 óta).

- Civil szervezet nagyon sok van, belőlük csak néhány: Adonyért Alapítvány, horgászegyesület, Rozmaring Tánccsoport, Gyöngyvirág Női Kar, Adonyi Evezős és Vizisport Egyesület, Adonyiak Baráti Köre, Bandy Band Kistérségi Fúvószenekari Egyesület.

Helyi értéktár

- A Szent Orbán-kápolna és szobor.

- A borospincék, présházak sora. A borlovagrend.

- A harminc civil szervezet, amely összefogja a lakosságot, programokat szervez.

- A Duna-part a szigetekkel.

- Közép-Európa legnagyobb intervenciós magraktára.

- Az indiai nővérek jelenléte.

- A megszépült közintézmények sora.

- A Zichyek egykori nyári kúriája, a mai művelődési ház a parkjával együtt.