A válság alatt tanulni

- A munkanélküliség jelentősen nőtt a válság hatására. Egy év eltelte után mit tapasztalnak?

- A munkanélküliség jelentősebb emelkedése 2008 végén jelentkezett, és az első nagy hulláma a második negyedévig tartott. Utána a nyári hónapokban viszonylagos nyugalom volt, ám késő ősszel ismét romlottak a mutatók. Október-novemberben a régióban 1900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, így elérte a 60 992-t. Ez az előző novemberhez képest 58 százalékos emelkedés. Most már nem a csoportos leépítések, hanem a húsz fő alattiak okoznak gondot. Sőt nagyobbat, mint a nagyvállalati leépítések. Utóbbiakról ugyanis előre tudunk, valamilyen szinten fel tudunk rájuk készülni, programot készíthetünk. A néhány fős elbocsátásokról viszont csak akkor szerzünk tudomást, ha nálunk megjelennek az elbocsátottak. Ráadásul a kis cégek leépülése nagyobb gazdasági problémát mutathat. Most arra számítok, hogy a tavasz végéig lassan tovább emelkednek a számok, hiszen a tél kevesebb embert igényel az építőiparban vagy az idegenforgalomban.

- Mi a helyzet a pályakezdőkkel, diplomásokkal?

- Érdekes, hogy a pályakezdők aránya október végétől november végéig 3 százalékkal csökkent a munkanélküliek között. Ezt nem igazán értjük. A diplomások elhelyezkedési esélye sem jobb a többi kategóriánál. A válság miatt alacsonyabb képzettséget igénylő munkát is elvállalnak, persze alacsonyabb bérért. Ez nekik sem jó, és kiszorítják az alacsonyabb végzettségűeket.

- Fejér megye helyzete mennyire hasonlít a régió egészére?

- A leginkább. A kevésbé iparosodott Veszprém megyében nőtt legkisebb mértékben a munkanélküliség, míg az autóiparhoz jobban kapcsolódó Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb mértékben. Fejérben egy év alatt 7900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 52 százalékos emelkedés. Ez is nagyon magas. A munkanélküliségi ráta 12,1 százalékos, ennyi utoljára 1992-1993 körül volt. Igaz, még mindig az országos átlag alatt vagyunk 0,7-0,8 százalékkal. Sajnos továbbra is igaz, hogy a sárbogárdi és az enyingi térség mutatói több mint 50 százalékkal rosszabbak a megyei átlagnál, és kisebb mértékben Ercsié.

- A munkanélküliek strukturális összetétele változott?

- Lényegében nem. A szakmunkások aránya nőtt 5 százalékkal, vagyis a leépítések elérték a kvalifikáltabb rétegeket. Egy kicsit emelkedett a diplomások aránya is. Megnőtt 4-5 százalékkal a tartósan munkanélküliek aránya is, hiszen ők még nehezebb helyzetben vannak recesszió idején.

- Az előbb azt említette, hogy a kilencvenes évek elején voltak ilyen magasak a mutatók...

- Igen. Engem másban is arra az időszakra emlékeztet ez a mostani helyzet. Akkor is az elsők között került a gödörbe ez a régió, de az elsők között is mászott ki onnan. Nem véletlen, hogy ezt a régiót érték most a legkeményebb pofonok. Az itteni cégeknek ugyanis széles kapcsolatuk van a világpiaccal, az ott mozgó multikkal. Nyilvánvaló, hogy ha egy német autógyár visszafogja a termelést, akkor a magyar leányvállalata sem szárnyal. Magyarországon azokat a térségeket érintette kevésbé a válság, ahol nincsenek nemzetközi kapcsolatok. Ám a világpiac egy nagyobb dimenzió, a hozzá történő alkalmazkodás segíthet. Most végzünk egy vizsgálatot, hogy a munkahelymegőrző támogatást kapott cégeknél mi történt. Ez nem számonkérés, de jó lenne tudni, hogy csak megőrizték a munkahelyeket, vagy a támogatás segítségével stratégiát váltottak-e. Aki ugyanis igen, az kedvezőbb helyzetben lehet a válság után.

.- A vállalkozó tehát próbáljon előre tekinteni. De mit tehet az állás nélkül maradt munkavállaló?

- Keresse a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel. A megfelelő munkaviszonnyal rendelkező kilenc hónapig ellátást kap, de szinte minden támogatási forma kötődik a regisztrációhoz. Mi próbálunk segíteni, például képzéssel. A tudás megőrzése, megújítása fontos, hiszen ez az állomány lehet az alapja egy majdan meginduló fejlődésnek.

- A kirendeltségeken viszont nagy a tömeg, sok a várakozás.

-Tudom. Sajnos a kapacitással nem tudtuk követni az ügyfélszám emelkedését. A pályázatokhoz határozott időre kapott emberek nem vehetnek részt az alaptevékenységben, más létszámemelés nem volt. Nem tehetek mást, kérem az ügyfelek türelmét.

- A munkanélküliség jelentősen nőtt a válság hatására. Egy év eltelte után mit tapasztalnak?

- A munkanélküliség jelentősebb emelkedése 2008 végén jelentkezett, és az első nagy hulláma a második negyedévig tartott. Utána a nyári hónapokban viszonylagos nyugalom volt, ám késő ősszel ismét romlottak a mutatók. Október-novemberben a régióban 1900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, így elérte a 60 992-t. Ez az előző novemberhez képest 58 százalékos emelkedés. Most már nem a csoportos leépítések, hanem a húsz fő alattiak okoznak gondot. Sőt nagyobbat, mint a nagyvállalati leépítések. Utóbbiakról ugyanis előre tudunk, valamilyen szinten fel tudunk rájuk készülni, programot készíthetünk. A néhány fős elbocsátásokról viszont csak akkor szerzünk tudomást, ha nálunk megjelennek az elbocsátottak. Ráadásul a kis cégek leépülése nagyobb gazdasági problémát mutathat. Most arra számítok, hogy a tavasz végéig lassan tovább emelkednek a számok, hiszen a tél kevesebb embert igényel az építőiparban vagy az idegenforgalomban.

- Mi a helyzet a pályakezdőkkel, diplomásokkal?

- Érdekes, hogy a pályakezdők aránya október végétől november végéig 3 százalékkal csökkent a munkanélküliek között. Ezt nem igazán értjük. A diplomások elhelyezkedési esélye sem jobb a többi kategóriánál. A válság miatt alacsonyabb képzettséget igénylő munkát is elvállalnak, persze alacsonyabb bérért. Ez nekik sem jó, és kiszorítják az alacsonyabb végzettségűeket.

- Fejér megye helyzete mennyire hasonlít a régió egészére?

- A leginkább. A kevésbé iparosodott Veszprém megyében nőtt legkisebb mértékben a munkanélküliség, míg az autóiparhoz jobban kapcsolódó Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb mértékben. Fejérben egy év alatt 7900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 52 százalékos emelkedés. Ez is nagyon magas. A munkanélküliségi ráta 12,1 százalékos, ennyi utoljára 1992-1993 körül volt. Igaz, még mindig az országos átlag alatt vagyunk 0,7-0,8 százalékkal. Sajnos továbbra is igaz, hogy a sárbogárdi és az enyingi térség mutatói több mint 50 százalékkal rosszabbak a megyei átlagnál, és kisebb mértékben Ercsié.

- A munkanélküliek strukturális összetétele változott?

- Lényegében nem. A szakmunkások aránya nőtt 5 százalékkal, vagyis a leépítések elérték a kvalifikáltabb rétegeket. Egy kicsit emelkedett a diplomások aránya is. Megnőtt 4-5 százalékkal a tartósan munkanélküliek aránya is, hiszen ők még nehezebb helyzetben vannak recesszió idején.

- Az előbb azt említette, hogy a kilencvenes évek elején voltak ilyen magasak a mutatók...

- Igen. Engem másban is arra az időszakra emlékeztet ez a mostani helyzet. Akkor is az elsők között került a gödörbe ez a régió, de az elsők között is mászott ki onnan. Nem véletlen, hogy ezt a régiót érték most a legkeményebb pofonok. Az itteni cégeknek ugyanis széles kapcsolatuk van a világpiaccal, az ott mozgó multikkal. Nyilvánvaló, hogy ha egy német autógyár visszafogja a termelést, akkor a magyar leányvállalata sem szárnyal. Magyarországon azokat a térségeket érintette kevésbé a válság, ahol nincsenek nemzetközi kapcsolatok. Ám a világpiac egy nagyobb dimenzió, a hozzá történő alkalmazkodás segíthet. Most végzünk egy vizsgálatot, hogy a munkahelymegőrző támogatást kapott cégeknél mi történt. Ez nem számonkérés, de jó lenne tudni, hogy csak megőrizték a munkahelyeket, vagy a támogatás segítségével stratégiát váltottak-e. Aki ugyanis igen, az kedvezőbb helyzetben lehet a válság után.

.- A vállalkozó tehát próbáljon előre tekinteni. De mit tehet az állás nélkül maradt munkavállaló?

- Keresse a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel. A megfelelő munkaviszonnyal rendelkező kilenc hónapig ellátást kap, de szinte minden támogatási forma kötődik a regisztrációhoz. Mi próbálunk segíteni, például képzéssel. A tudás megőrzése, megújítása fontos, hiszen ez az állomány lehet az alapja egy majdan meginduló fejlődésnek.

- A kirendeltségeken viszont nagy a tömeg, sok a várakozás.

-Tudom. Sajnos a kapacitással nem tudtuk követni az ügyfélszám emelkedését. A pályázatokhoz határozott időre kapott emberek nem vehetnek részt az alaptevékenységben, más létszámemelés nem volt. Nem tehetek mást, kérem az ügyfelek türelmét.

- A munkanélküliség jelentősebb emelkedése 2008 végén jelentkezett, és az első nagy hulláma a második negyedévig tartott. Utána a nyári hónapokban viszonylagos nyugalom volt, ám késő ősszel ismét romlottak a mutatók. Október-novemberben a régióban 1900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, így elérte a 60 992-t. Ez az előző novemberhez képest 58 százalékos emelkedés. Most már nem a csoportos leépítések, hanem a húsz fő alattiak okoznak gondot. Sőt nagyobbat, mint a nagyvállalati leépítések. Utóbbiakról ugyanis előre tudunk, valamilyen szinten fel tudunk rájuk készülni, programot készíthetünk. A néhány fős elbocsátásokról viszont csak akkor szerzünk tudomást, ha nálunk megjelennek az elbocsátottak. Ráadásul a kis cégek leépülése nagyobb gazdasági problémát mutathat. Most arra számítok, hogy a tavasz végéig lassan tovább emelkednek a számok, hiszen a tél kevesebb embert igényel az építőiparban vagy az idegenforgalomban.

- Mi a helyzet a pályakezdőkkel, diplomásokkal?

- Érdekes, hogy a pályakezdők aránya október végétől november végéig 3 százalékkal csökkent a munkanélküliek között. Ezt nem igazán értjük. A diplomások elhelyezkedési esélye sem jobb a többi kategóriánál. A válság miatt alacsonyabb képzettséget igénylő munkát is elvállalnak, persze alacsonyabb bérért. Ez nekik sem jó, és kiszorítják az alacsonyabb végzettségűeket.

- Fejér megye helyzete mennyire hasonlít a régió egészére?

- A leginkább. A kevésbé iparosodott Veszprém megyében nőtt legkisebb mértékben a munkanélküliség, míg az autóiparhoz jobban kapcsolódó Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb mértékben. Fejérben egy év alatt 7900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 52 százalékos emelkedés. Ez is nagyon magas. A munkanélküliségi ráta 12,1 százalékos, ennyi utoljára 1992-1993 körül volt. Igaz, még mindig az országos átlag alatt vagyunk 0,7-0,8 százalékkal. Sajnos továbbra is igaz, hogy a sárbogárdi és az enyingi térség mutatói több mint 50 százalékkal rosszabbak a megyei átlagnál, és kisebb mértékben Ercsié.

- A munkanélküliek strukturális összetétele változott?

- Lényegében nem. A szakmunkások aránya nőtt 5 százalékkal, vagyis a leépítések elérték a kvalifikáltabb rétegeket. Egy kicsit emelkedett a diplomások aránya is. Megnőtt 4-5 százalékkal a tartósan munkanélküliek aránya is, hiszen ők még nehezebb helyzetben vannak recesszió idején.

- Az előbb azt említette, hogy a kilencvenes évek elején voltak ilyen magasak a mutatók...

- Igen. Engem másban is arra az időszakra emlékeztet ez a mostani helyzet. Akkor is az elsők között került a gödörbe ez a régió, de az elsők között is mászott ki onnan. Nem véletlen, hogy ezt a régiót érték most a legkeményebb pofonok. Az itteni cégeknek ugyanis széles kapcsolatuk van a világpiaccal, az ott mozgó multikkal. Nyilvánvaló, hogy ha egy német autógyár visszafogja a termelést, akkor a magyar leányvállalata sem szárnyal. Magyarországon azokat a térségeket érintette kevésbé a válság, ahol nincsenek nemzetközi kapcsolatok. Ám a világpiac egy nagyobb dimenzió, a hozzá történő alkalmazkodás segíthet. Most végzünk egy vizsgálatot, hogy a munkahelymegőrző támogatást kapott cégeknél mi történt. Ez nem számonkérés, de jó lenne tudni, hogy csak megőrizték a munkahelyeket, vagy a támogatás segítségével stratégiát váltottak-e. Aki ugyanis igen, az kedvezőbb helyzetben lehet a válság után.

.- A vállalkozó tehát próbáljon előre tekinteni. De mit tehet az állás nélkül maradt munkavállaló?

- Keresse a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel. A megfelelő munkaviszonnyal rendelkező kilenc hónapig ellátást kap, de szinte minden támogatási forma kötődik a regisztrációhoz. Mi próbálunk segíteni, például képzéssel. A tudás megőrzése, megújítása fontos, hiszen ez az állomány lehet az alapja egy majdan meginduló fejlődésnek.

- A kirendeltségeken viszont nagy a tömeg, sok a várakozás.

-Tudom. Sajnos a kapacitással nem tudtuk követni az ügyfélszám emelkedését. A pályázatokhoz határozott időre kapott emberek nem vehetnek részt az alaptevékenységben, más létszámemelés nem volt. Nem tehetek mást, kérem az ügyfelek türelmét.

- A munkanélküliség jelentősebb emelkedése 2008 végén jelentkezett, és az első nagy hulláma a második negyedévig tartott. Utána a nyári hónapokban viszonylagos nyugalom volt, ám késő ősszel ismét romlottak a mutatók. Október-novemberben a régióban 1900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, így elérte a 60 992-t. Ez az előző novemberhez képest 58 százalékos emelkedés. Most már nem a csoportos leépítések, hanem a húsz fő alattiak okoznak gondot. Sőt nagyobbat, mint a nagyvállalati leépítések. Utóbbiakról ugyanis előre tudunk, valamilyen szinten fel tudunk rájuk készülni, programot készíthetünk. A néhány fős elbocsátásokról viszont csak akkor szerzünk tudomást, ha nálunk megjelennek az elbocsátottak. Ráadásul a kis cégek leépülése nagyobb gazdasági problémát mutathat. Most arra számítok, hogy a tavasz végéig lassan tovább emelkednek a számok, hiszen a tél kevesebb embert igényel az építőiparban vagy az idegenforgalomban.

- Mi a helyzet a pályakezdőkkel, diplomásokkal?

- Érdekes, hogy a pályakezdők aránya október végétől november végéig 3 százalékkal csökkent a munkanélküliek között. Ezt nem igazán értjük. A diplomások elhelyezkedési esélye sem jobb a többi kategóriánál. A válság miatt alacsonyabb képzettséget igénylő munkát is elvállalnak, persze alacsonyabb bérért. Ez nekik sem jó, és kiszorítják az alacsonyabb végzettségűeket.

- Fejér megye helyzete mennyire hasonlít a régió egészére?

- A leginkább. A kevésbé iparosodott Veszprém megyében nőtt legkisebb mértékben a munkanélküliség, míg az autóiparhoz jobban kapcsolódó Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb mértékben. Fejérben egy év alatt 7900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 52 százalékos emelkedés. Ez is nagyon magas. A munkanélküliségi ráta 12,1 százalékos, ennyi utoljára 1992-1993 körül volt. Igaz, még mindig az országos átlag alatt vagyunk 0,7-0,8 százalékkal. Sajnos továbbra is igaz, hogy a sárbogárdi és az enyingi térség mutatói több mint 50 százalékkal rosszabbak a megyei átlagnál, és kisebb mérté