Hírek

2015.02.20. 20:30

Kurta Niké, a Fehérvárról indult színésznő tehetségét a filmesek is felfedezték

Szép, szelíd, szőke színésznő, barna hanggal. Kurta Niké nevével korábban a székesfehérvári versmondó versenyeken gyakorta találkozhattunk, hiszen már gyerekként világossá vált számára, hogy a színészet az ő útja. Budapesten él, de azért időnként itthon is felbukkan, hiszen a családja a megyében él.

Gábor Gina

- Jól gondolom, hogy az irodalom, a versek szeretete vezette a színészi pályára?

- Már az óvodában is sokat szerepeltem, a szőke hajam miatt én voltam az aranyszőrű bárány vagy a királylány. De az otthonról hozott muníció különösen sokat jelentett. Nem múlt el nap, hogy az édesanyám ne olvasott volna nekem mesét vagy verset esténként. Ha az ember Pilinszky-verset vagy Oscar Wilde- mesét hallgat lefekvés előtt, természetes, hogy az irodalom az élete részévé válik. A versek ráadásul szoros köteléket is teremtettek köztünk az édesanyámmal, mert a versenyekre ő készített fel, de persze az iskolában is kaptam megerősítést, visszajelzést. Előbb a Hétvezérbe jártam, matematika számítástechnika tagozatra, aztán meg a Tóparti gimnáziumba, az angol tagozatra. Ebből is látszik, hogy édesanyám azt szerette volna, ha az élet minden helyzetére fel lennék vértezve.

- Előbb Kaposvárra járt, s csak aztán került Budapestre, a Színművészeti Egyetemre. Miért ment át?

- Ebben a két városban van színészképzés, én pedig mindkét helyre jelentkeztem, Kaposvárra vettek fel, ott tanultam egy évig. De hallottam, hogy Pesten Zsótér Sándor és Zsámbéki Gábor indít osztályt. Bevallom, hogy akkor még nem is nagyon tudtam, kik ők, de mindenki azt mondta, hogy tőlük aztán lehet tanulni, ezért jelentkeztem... A felvételi rettenetes és félelmetes próbatétel, ugyanakkor van számomra abban valami csodálatos, hogy megmutatja, az ember éppen akkor hol tart, milyen állapotban van, képes-e magát összeszedni, megmutatni, mire képes. Kaposvárról akkor négyen jelentkeztünk, és csak engem vettek fel Pestre: amikor ez kiderült, zokogtam, mert akkor meg arra gondoltam: de hát én Kaposváron is nagyszerűen érzem magam... Ugyanakkor utólag mégsem bánom a váltást, mert Budapesten sokféle színházi ízlést lehet megismerni, és ez is nagyon fontos volt számomra.

Kurta Niké: Független színházban dolgozni speciális helyzetet jelent" Fotó: Koppán Viktor

- Olyannyira, hogy egy független színházi társulathoz szegődött, a diploma után a Szputnyik Hajózási Társaság tagja lett. Miért?

- Nézőként rajongtam a csapatért, és amikor Bodó Viktor, a társulat vezetője arra kért, hogy csatlakozzam hozzájuk, boldogan mondtam igent. Beugróként játszottam a Kockavető című előadásban, ami annak idején díjat nyert a POSZT-on is, és a Social Error nemzetközi koprodukcióban is részt vettem. Ez azt vizsgálta: milyen társadalmi formában tudnánk kiegyensúlyozottan élni? Bejártuk vele Európát, és az volt a projekt lényege, hogy az adott országban mindig öt színész hol öt lengyel, hol öt olasz vagy öt osztrák bekapcsolódik a munkába, és egy hét alatt hozzuk létre a produkciót. Mindez inspiratív volt, rengeteg tapasztalatot adott. Még azokban az estekben is, amikor nem találtuk meg az ottani művészekkel a hangot. De még a konfliktusokból is nagyon sokat tanultunk.

- Aztán jöttek sorra a feladatok: legutóbb A heilbronni Katica címszerepe. A Kovács D. Dániel rendezte produkció nagy szakmai
sikert is aratott...

- Úgy éreztem, a Szputnyikban megtaláltam a helyemet. Elsősorban Bodó Viktor miatt, de a fiatal, kicsi társulat is igazi csapatot alkotott, és én úgy gondolom, hogy csak így érdemes színházat csinálni. Izgalmas dolog volt, hogy a saját kortársainkkal tudtunk közösen gondolkodva produkciókat létrehozni. Egy független színházban dolgozni persze, speciális helyzetet jelent: az egyik színésznőnk tervezte meg például A heilbroni Katica jelmezeit, mi magunk sminkeltünk, és persze mi pakoltunk el az előadások után. Amikor pedig külföldön léptünk fel hiszen sokat játszottunk Németországban, Ausztriában is, ahol egyébként Bodó Viktort rettenetesen nagyra becsülik - mindenki leste a kívánságainkat.

- Nagy kár, hogy a társulatról csak múlt időben beszélhetünk: a Szputnyik bejelentette: befejezi a működését...

- Óriási szívfájdalom ez, hiszen a Szputnyik volt az életem. Amikor a társulat meghozta a döntést, nem akart vádaskodni, panaszkodni. De az az igazság, hogy eddig is azért voltunk kénytelenek hónapokig külföldön, németül játszani, mert itthon, támogatás híján egyre nehezebb volt produkciókat létrehozni. Az előadásainkat március 31-éig még játsszuk a budapesti Jurányi Házban, A Kleist-darab Katicája mellett Brecht Baál-jában Sophie Bargert alakítom, de fogalmam sincs, hogy mi lesz azután. Várom, hogy hívjanak...

- Én azért nem aggódom, hiszen a tehetségét már felfedezték a filmesek is. Milyen tapasztalatokat szerzett a forgatásokon?

- Egyetemistaként kisjátékfilmekben szerepeltem, Mátyássy Áron tévésorozatában, az Átokban is forgattam. Járok castingokra, igaz, a három legutóbbin azt mondták, túl fiatal vagyok... Hát, dolgozom azon, hogy idővel megöregedjek... De a viccet félretéve, a filmes feladatokra nálunk kevés lehetőség adódik, főleg egy pályakezdő számára. Ezért örültem, hogy a Terápia című sorozatban engem választottak Virág, a daganatos beteg egyetemista lány szerepére. Jó volt együtt dolgozni Mácsai Pállal, sokat tanultam a forgatás alatt: hiszen a Terápiában az a nehézség, hogy két ember ül egymással szemben. Nincsenek kellékek, amire támaszkodhatsz, nem lehet elrejteni a fölösleges energiáidat, s az arcodban a kamerával hitelesen megcsinálni a jelenetet.

- A kapcsolata Fehérvárral teljesen megszakadt?

- Az ember mindig kötődik a gyerekkora színhelyéhez, de ma már minden Budapesthez fűz. Főleg az édesanyámhoz járok haza a megyébe: ő időközben elköltözött Fehérvárról.

- Az indulás a pályán nagyszerűen sikerült, szép feladatokkal. Hogyan képzeli az életét tíz év múlva?

- Azt nem tudom, hogy a szakmai életem milyen irányt vesz, de egy biztos, addigra családot is szeretnék...

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!