A rakétás srác - Egyetlen magyar résztvevőként utazott Norvégiába a fehérvári diák

A Fly a Rocket (Repíts rakétát) programot az ESA (az európai űrügynökség) oktatási részlege a Norvég Űroktatási központtal és a Norvég Űr-központtal együtt hirdette meg az űrkutatás iránt érdeklődő egyetemistáknak. Több mint 500 jelentkezőből választottak ki 20 egyetemistát 20 különböző ESA-tagállamból, így magyar résztvevőre is számítottak.

A nemzetközi rakétacsapat a norvég végeken, jobbra a negyedik mosolyogós résztvevő (szakállal), Szántó Marcell, a magyar résztvevő Fotó: Flya Rocket

- A program célja az űrkutatás népszerűsítésén túl az volt, hogy a résztvevők első kézből tapasztalják meg egy rakétaindítás előkészítését és végrehajtását - mesélte a szóban forgó magyar résztvevő, a nemrégiben még fehérvári diák Szántó Marcell. - Először 2016 novemberétől 2017 februárjáig online kurzusokat végeztünk és különböző, komoly utánajárást igénylő feladatokat oldottunk meg rakétakilövésekkel és műholdak pályaszámításával kapcsolatban. Maga a program március 26-tól 31-ig tartott a 69° szélességi körtől (a sarkkörtől 300 km-re északra) fekvő szigeten, az Andoya Űrközpontban.

A csapat az odakint naponta akár óránként is változó időjárási viszonyok mellett a központ belsejében a hét folyamán előadásokat hallgatott, többek közt a rakéták fizikájáról, meghajtásáról, működéséről, a kilövés előkészületeiről, végrehajtásáról. Természetesen jött a gyakorlati munka is: megtapasztalhatták a rakéta összeszerelésének, kilövésének, az adatok "begyűjtésének" és azok feldolgozásának rendkívül komplex folyamatát is. A csoportot öt kisebb egységre bontották, Marcell a telemetriásokhoz került. Az ő feladatuk volt egy mobil telemetriai állomás összeszerelése - ezzel vették, rögzítették, majd dekódolták a kilövés során a rakéta által küldött jeleket. Az éles rakétakilövés előtt különböző aerodinamikájú modellekkel is kísérleteztek. Az igazi rakéta egyébként majd' 3 méteres volt és elvileg 9-10 km-es magasságig juthatott volna el. Azért a feltételes mód, mert a diákcsapat ottlétekor az objektum mégsem indult útnak.

Itt éppen az érzékelő műszereket helyezik el a rakéta belsejében

- A kilövés napján megkezdődött az egyórás visszaszámlálási procedúra. Mindenki elfoglalta a helyét, lényegében mindent mi, a résztvevők csináltunk, természetesen szakértő fel-ügyelete mellett. Sajnos az előzetesen felengedett meteorológiai léggömbök erős szélsebességet mutattak 5 és 8 km között, ami kétségessé tette, hogy a rakéta az óceán megfelelő, előre kimért és egy hónappal korábban le-egyeztetett területén landol. A visszaszámlálást tehát sajnos le kellett állítani 15 percnél...

És a szél a másnapi pótlehetőséget is meghiúsította, így a fellövés május 15-én lesz, a résztvevőknek pedig elküldik a kiértékelendő adatokat. Az élmény akkor is megmarad a szakdolgozatát a gravimetriai célú műholdformációk megvalósíthatósági vizsgálatáról író, szeptembertől pedig a geofizika szakon űrkutató-távérzékelő szakirányon továbbtanulni tervező Marcinak. Mint mondja, rendkívül szerencsés, egyrészt a lehetőségért, de azért is, mert többnapos várakozás után az északi sarki fényben is gyönyörködhetett.