A magyar mezőgazdaságban nagy tartalékok rejlenek

Az országos küldöttgyűlés országos alelnökként szavazott bizalmat az agrárszakembernek, aki harminchat éve dolgozik mezőgazdászként, mindig a gyakorlatban tevékenykedett, érzelmileg is elkötelezett az ágazat iránt.

- Az agrárkamara hivatalos neve az újjáalakulás után jóval hosszabb lett a korábbinál: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Van-e ennek külön üzenete?

- Feltétlenül, s nem csupán formális a névváltozás, a köztestület a teljes termékpályát felöleli, erősödik a szolgáltatás jellege. Tevékenységében, struktúrájában is több lesz, a 15 kamarai osztály olyan területeket is magába foglal, amelyeket korábban nem. Hozzánk tartoznak például ezentúl az élelmiszer-feldolgozók, s ez nagyon lényeges változás. Folyamatosan nő a taglétszámunk, várjuk az újabb regisztrálókat. Országosan mintegy 300 ezren léptek be eddig, Fejér megyében hatezren vagyunk. Az országos küldöttgyűlésen 15 küldöttünk vett részt, valamennyien évek, évtizedek óta az agrárium szolgálatában álló szakemberek.

Zászlós Tibor: a maga eszközeivel a Magyar Agrárkamara is segít, hogy az önfenntartás, a háztáji gazdálkodás része legyen a vidéki életnek

- Magyarországon nem egyszerűen szakmai kérdés a mezőgazdasági tevékenység

- Sőt, nem is csupán hivatás, ez egy életforma! Az igazi gazdász, gazdálkodó érzelmileg is azonosul azzal, amit dolgozik, amiből él. Ismeri a természet apró rezdüléseit, soha nem szakad el tőle, bármennyire gépiesedik, technicizálódik a világ. Amit lehet, felhasznál belőle, de nem szűnik meg szolgálni az embert, a természetet, önmagunkat.

- Politikai viták alapját képezte és képezi a honi agrárpolitika alapkérdése: a nagy gazdaságokat preferálja-e a kormányzat, vagy a kis-, közepes és családi vállalkozókat támogatja inkább?

- A kormányzat álláspontja egyértelmű: a döntések fókuszában az utóbbiak állnak, de mindenkinek helye és szerepe van az agráriumban!  A nagy gazdaságok nagy befizetők az államkasszába, ők inkább exportképesek, s nagy mennyiségben képesek élelmiszert előállítani. Egyébként minden gazdaság veszélyben van, ha rossz döntéseket hoz, ha rosszul gazdálkodik, s ez nem a mérettől függ. Az agrárkamara számára minden tag fontos!

- Képesek leszünk változtatni az élelmiszer-feldolgozóipar és a kereskedelem magyar résztvevőinek hátrányán?

- Számos nyilatkozatomban korholtam a multinacionális kiskereskedelmi láncok kereskedelempolitikáját, ez nem titok. Nagyon fontosnak tartom, hogy az élelmiszer ne utazzék több ezer kilométereket, ha helyben is megtalálható, vagy megtermelhető. Számba kell vennünk azonban a tényeket és a realitást, s törekedni ennek megváltoztatására. Lépésről lépésre haladhatunk, először a helyi kis- és őstermelőknek megadni a lehetőséget, hogy a helyi ellátást első sorban ők biztosíthassák. Én személy szerint pártolom a megye kézműves termékeinek széles körű megismertetését, s kamarai vezető- és tagtársaimmal a fogyasztók, azaz a vásárlók meggyőzéséért küzdünk.

- Elég lesz ez a tőkeerős és kontinensnyi logisztikájú multikkal szemben valamire?

- Nehéz az Európai Unión belül a saját áruk érdekvédelme, s nem mindig egyenlő mércével mérnek. A jogszabályok és a kormányzati álláspontok szerint ugyan létezik az esélyegyenlőség, de a gazdaszervezetek a maguk tudása és ereje szerint védik a saját érdekeiket. Emlékezzünk a franciaországi libamáj-harcra, s másutt a sínekre hegesztett magyar búzát beszállító vagonokra. Nekünk is meg kell találnunk az EU-konform, ám a magyar termékeket védő módszereket.

- Az elnök úr a mezőfalvi részvénytársaság vezérigazgatója az  agrárkamarai tevékenysége mellett. Mi fér bele 24 órába?

- Mindig a gyakorlatban dolgoztam, s úgy vélem, a megszerzett információkat és tapasztalatokat kötelességem továbbadni. Úgy érzem, hasznára lehetek az agráriumnak, s kitűnő kollégákkal vágunk bele a feladatba. Fejér megye országosan is kiemelkedő „gyűjtőhelye” az agrárértelmiségnek, a gazdálkodók ötletekkel, innovatív megoldásokkal szolgálnak. Mindig a csapatmunkában hittem, s hiszek ma is.

- A jelenleginél több teljesítményre képes a magyar mezőgazdaság?

- Dániában és Hollandiában egy hektáron 13 ezer eurónyi értéket állít elő az agrárium, hazánkban 1400 eurót. Többszörösét lennénk képesek felmutatni, de nem cél a tömegtermelés színterévé tenni a magyar földet és mezőgazdaságot. Az élelmiszer-feldolgozóipari pozícióink visszanyerése kulcskérdés, meggyőződésem szerint a cukorgyártásban és a növényolaj-előállításban nagyobb részt kell képviselnünk. A hazai fogyasztást a jelenleginél nagyobb arányban kell hazai forrásokból biztosítanunk. A nagy, tőkeerős gazdaságoknak az uniós piaci versenyben kell helytállniuk, exportra termelni, javítani a külkereskedelmi egyensúlyt. A kisebb vállalkozások, gazdálkodók a regionális és helyi piacok ellátására, a feldolgozottsági szint növelésére tudnak koncentrálni.

- A vidék elszegényedik, a falvakból elköltöznek. Van ez ellen orvosság?

- Nem keverhetjük össze a szociális mezőgazdaságot, az ökológiai gazdálkodást a piacorientált termeléssel. Ám minden eszközt szeretnénk megragadni a falusi lakosság helyben tartására, az életminőségük javítására. Támogatni kívánja az agrárkormányzat, s a maga eszközeivel a Magyar Agrárkamara is, hogy az önfenntartás, a háztáji gazdálkodás része legyen a vidéki életnek. A segély és a tétlen várakozás helyett a mezőgazdasági munka életet, önbecsülést, egészséges élelmet jelent. S mi ebben segítünk.