Hírek

2006.02.27. 15:14

A madárinfluenzáról a Mindentudás Egyetemén

Budapest (MTI) - Aktuális témáról, a madárinfluenzáról szóló elõadással jelentkezett hétfõn a Mindentudás Egyeteme. Varga János állatorvos, mikrobiológus, egyetemi tanár tartott elõadást A madárinfluenza: járvány vagy médiahisztéria címmel. A betegségben 2003 óta kevesebb mint százan haltak meg.

Mórocz Zsolt

Az elõadásból, amelynek szövegét elõzetesen az MTI rendelkezésére bocsátották a szervezõk, megtudhattuk, hogy az influenzavírusok három - A, B és C - típusa létezik. Míg az A típus emberben és állatban egyaránt elõfordul, a B és C típusok csak emberi megbetegedést okoznak. A H5N1 jelû vírustörzsek, amelyek 1997 óta okoznak megbetegedéseket madarakban Délkelet-Ázsiában és utóbb Európában is, az A típus egyik altípusába tartoznak.

rn

 A WHO adatai szerint 2003-tól 2006 februárjáig 166 ember betegedett meg H5N1-tõl, közülük 88-an meghaltak. Mindeddig olyanok betegedtek meg, akik a madarakkal közvetlen kapcsolatban voltak, vagy a beteg madarakból származó nyers terméket fogyasztottak. Arra egyelõre nincs bizonyíték, hogy a madárinfluenza-vírus emberrõl emberre terjedt volna. Ennek akkor lenne esélye, ha a H5N1 törzsek sorozatos mutációk következtében emberhez adaptálódnának vagy ha e törzsek és az ember hagyományos influenzáját elõidézõ H1-es és H3-as törzsek között úgynevezett géncsere következne be.

rn

 Az emlõsökben az influenzát rendszerint bizonyos altípusú, az adott fajhoz adaptálódott A influenzavírusok idézik elõ (például az emberben a H1N1, vagy a H3N2). Egy adott fajból származó vírustörzsek ezért rendszerint nem betegítik meg egy másik faj egyedét, mutációk eredményeként azonban az új gazdafajban is járványt idézhetnek elõ - áll az elõadás szövegében.

rn

 A madarakban elõforduló altípusok közül a H5 - valamint a H7 - törzsek gyakran nagy megbetegítõ képességûek, és a tyúkfélékben (mint például a tyúk, a pulyka, a fácán) tömeges (30-90 százalékos) elhullást képesek elõidézni. Ilyen törzsek okozta járványok korábban elõfordultak például az Egyesült Államokban, Olaszországban és Hollandiában is a szárnyasokban. Különféle influenzavírusokat már 1970 és 1985 között Magyarországon is kimutattak háziszárnyasokban, de ezek nem okoztak tömeges megbetegedéseket.

rn

A vírus ellenálló képessége kicsi, így 60 Celsius-fok feletti hõmérsékleten, valamint fertõtlenítõszerektõl elpusztul. A természetes vizekbe jutott vírus viszont 1-4 hétig fertõzõképes maradhat. A madárinfluenza-vírusok földrészek közti terjedéséért elsõsorban azok a vándormadár-fajok - például a vadkacsa, vadlúd - felelõsek, amelyeknek egyedei gyakran klinikai tünetek nélkül hordozzák a vírust. Ugyanazok a vírustörzsek viszont a tyúkfélékben 1-3 napos lappangási idõ elteltével tömeges elhullással járó betegséget idézhetnek elõ.

rn

 A Mindentudás Egyeteme az elhangzó tudományos-ismeretterjesztõ elõadások teljes szövegét közzéteszi honlapján (www.mindentudas.hu) az elõadásokat követõen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!