A legszebb munka a világon

A Zichy-eypedíció című kötet bemutatóján találkoztunk, amelynek elkészültéhez ő is segítséget nyújtott. A könyv Zichy Jenőről szól, aki Zichy Aladár dédapjának az öccse volt, ergo az ő apja volt az ükapja. A kötetbemutató után aztán leültünk beszélgetni, és kiderült, hogy az élete kész regény. S benne van a 20. századi történelem.

A háború előtt, 1939-ben születtem, még jó anyagból, mondja félmosollyal Aladár. Az ő családja Somogy megyei..., bár ez sem ilyen egyszerű. Legnagyobb birtokaik ugyanis Bihar megyében , Erdélyben voltak, de azok elvesztek. A nagyapa átjött Somogy megyébe, ahol szintén voltak birtokaik, csak kisebbek. A nagypapa és családja ott élt egészen addig, amíg ki nem derült, hogy Tito az imperialisták láncos kutyája. Mert akkor határsávot csináltak ott, így aztán a család tovább vándorolt. Zichy Aladár a háború alatt az anyai birtokon élt, Nyitra megyében, Esztergom és Érsekújvár között. Öt és fél éves volt, amikor egy pontonhídon áthajtották őket a Dunán 1945-ben. Budára menekültek, ahol szülei és nagyszülei kis családi házat vettek. Szépecskén éldegéltek, amíg 1951-ben jött az ÁVO: Az apa börtönbe került, az anyát és a nagyszülőket kitelepítették a Hortobágy szélére, Aladárt és testvéreit árvaházba vitték. Valaki, egy kommunista, de jobb érzésű hivatalnok azonban úgy találta, hogy mégsem szép dolog elvenni a gyerekeket a szülőktől, így aztán ők is mehettek a Hortobágyra...

Eljött 1956, akkor az édesanyja a kezébe nyomta az imakönyvet és azt mondta: Téged itt nem engednek tanulni, neked itt jövőd nincs, tűnj el, de aztán tisztességes ember légy ám! Nem akart messze kerülni a családtól, 17 és fél éves volt. Ausztriában leérettségizhetett, egyetemen tanult, közgazdaságtanból diplomázott, majd doktorált. Egy kutatóintézetbe került, ahol szociológiával foglalkozott. Ám rájött, hogy a német nem világnyelv, ezért elment betegápolónak Angliába, nyelvet tanulni, csomagközvetítőnek Párizsba, franciát tanulni. Gondolta, spanyolul is megtanul, de eszébe jutott, hogy többet ér a kevesebb nyelv jól, mint a több rosszul. (Ma azt mondják róla, hogy 17 nyelven tud. Ő erre azt feleli, hogy hat nyelvvel dolgozik, hármon elpötyög , a többibe pedig gyorsan belejönne, mert sok nyelvet elkezdett tanulni.) Tíz dollárral a zsebében, Izlandon keresztül Amerikába ment. Ott kiderült, hogy az egyetlen munka, amelyre engedélyt adnak, a síoktatás. Miután Tirolban tanult, könnyen letette a vizsgát. Lassan jól belejött az angolba, egy viszontbiztosítási társaságánál kapott állást. Csak azért jött el onnan, mert az ENSZ keresett valakit, aki jól beszél, vagyis dolgozni tud franciául, angolul, van diplomája pénzügyekből, közigazgatásból...

Képtelenség felsorolni, hol járt, dolgozott: Nigerben 2 és fél évet, Indonéziában két évet, egy szigeten, ahol megtanult indonézül, aztán Dél-Amerikában. Kamerunban 6 hónapot, Etiópiában 3 évet, Burundiban kettőt, Togóban 2 és fél évet töltött. Eleinte technikai munkát végzett, az ENSZ-nél, szakértősködött az adminisztrációban, pénzügyekben, közigazgatásban, aztán átvette a szervezet fejlesztési részlege, az ENSZ képviselője lett. Fejlesztési projektekről tárgyaltak a különböző országok kormánymegbízottjaival. Úgy fogalmaz, hogy ez a legszebb munka a világon. A fejlesztési szervezetnél 1972-től 1980-ig dolgozott, utána nemzetközi konferenciák szervezésében vett részt, a fogyatékosok helyzetéről, az öregedés problémáiról. Majd a polgárháborús Angolába küldték. Nemzetközi tanulmányokat is írt, például a nők helyzetéről, részt vett a világsegélyezés koordinálásában. Volt tapasztalata, hiszen két évet töltött Etiópiában, ott őszült meg...

A családja viszont azt szerette volna, ha nyugalmasabb munkát talál. A magyarországi változások után szívesen jött haza, és nagyon érdekes munkával bízták meg. Részt vett a földhivatali nyilvántartás kidolgozásában, koszerűsítésében, és a takarékszövetkezetek integrációjában no, nem a mostaniban, hanem a korábbiban, amely tényleg önkéntes volt. Részt vett a mostani MVH koncepciójának kidolgozásában, 2000-ben. Utóbbihoz hasonló munkára Szlovéniába, Csehországba, Lettországba is hívták. Azt mondja, hogy ő készítette el az első európai mintájú, hétéves törökországi vidékfejlesztési tervet...

Zichy Aladár sok nyelven beszél, sok helyen dolgozott és az interneten írt a Zichykről (Fotó: Koppán Viktor)

Korán nyugdíjba ment, mert úgy érezte, akkora a kereslet a szakértelme iránt, hogy meg tud belőle élni. Három saját gyermeke van, emellett akadnak félig-meddig örökbefogadottak is. Tíz unokája van, mégis küzd némi kisebbségi érzéssel mert unokatestvére 23 unokát tud felmutatni. Gazdálkodik, Sárhatvanban. A család több tagja kapott kárpótlási földet, mindenki örült, de művelni nem nagyon akarták. Összecserélgette a földeket, hogy nagyjából egybefüggőek legyenek. Növényt termesztenek, birkáik vannak, a gépi szolgáltatást azonban veszi, megfelelő saját gépparkja nincs. Így jobban megéri...

Igyekszik összefogni a famíliát. Rendezett két családi találkozót is, az egyiket néhai Zichy János atomfizikus unokatestvérével, a másikat már egyedül. Azért, hogy az unokák valamit megtudjanak a családról, tavalyelőtt összeírta az adatokat, és az interneten külön honlapot állított össze. Szerepel rajta az összes Zichy, akit a történelem ismer, 1270 óta. Elolvasható, hogy mit csináltak a Zichyk, mit adtak az országnak, az egyháznak, a művészeteknek. A gyerekeknek ez az egyetlen használható forrás, amiből sok minden megtudható. (Angol nyelvű, hiszen ma már többen beszélnek a Zichy-családban angolul, mint németül.) Ki gondolta volna például, hogy Zichy Jenő apja közreműködött abban, hogy az Orient expressz Párizsból indulva Isztambulig járt? Az uralkodó nevében az ükapa ment el a török császárhoz tárgyalni erről...