Hírek

2016.10.08. 21:15

A klasszikus borotva nem tűnhet el

SZÉKESFEHÉRVÁR Ismét divat lett borbélyhoz járni, szakemberrel borotváltatni vagy éppen szakállt igazíttatni.

Sebestyén Lilla

A régi-új módiról kérdeztük a borbélyt. De ennek kapcsán bemutatjuk azt a neves székesfehérvári műköszörűs mestert, aki országszerte híres borotváiról.

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a borosta és a két-három centis szakáll egyet jelentett az elhanyagolt külsővel. Mára - sok nő és egyben sok férfiember örömére is - ez a helyzet teljesen megfordulni látszik: egyre többen növesztik meg arcszőrzetüket, és, ami még fontosabb, gondolnak úgy a szakállra, mint egy gondosan ápolt, férfikiegészítőre, ami karakteresebbé teszi az arcot.

- A '70-es és '80-as évek trendje a bajusz volt, majd visszatért a teljesen leborotvált, sima arcbőr divatja, napjainkban viszont úgy alakul, hogy egyre nagyobb teret hódít a borosta és a szakáll is. Azonban ezeknek gondos igazítása és ápolása elengedhetetlen, ha valaki tényleg az arca egyfajta kiegészítőjeként szeretné hordani - magyarázza Ludvig Roland borbély, aki szerint három-négy éve kezdett átalakulni a közízlés, és mára egyre elfogadottabb, ha valaki betér a borbélyhoz egy igazításra, borotválásra, vagy éppen festésre.

Flaschner Kálmán műköszörűs mester a napokban a Széna téri könyvtár vendége volt

Roland szalonjában ülve azt is megtudom, miért bízzák a férfiak egy szakértő kezére külsejüket. A borbély nemcsak levagdos egy-egy kiálló szálat: fertőtlenít, olajoz, mos, igazít és masszíroz is.

- A megfelelő anyagok használatával elkerülhető, hogy a szőrszálak visszafelé nőjenek, begyulladjanak a tüszők, vagy hogy elkezdjen viszketni az arc a borosta alatt. Az olajok és balzsamok pedig megpuhítják a szálakat, így az nem fogja szúrni sem a férfit, sem a kedvesét - magyarázza Roland.

Persze azt is hozzá kell tenni, a tradicionális borotválás - amelyre egyébként a szakáll növesztése közben is szükség van helyenként - más, mint amit a legtöbben megszoktak.

- Ez első két-három alkalomnál számítani kell arra, hogy az arc kipattog, illetve, hogy keletkeznek apró sebek, kisebb vérzések, hiszen ez nem egy biztonsági penge. Utóbbi miatt is szükség van például a fertőtlenítésre - magyarázza a szakember, aki szerint a szakállnövesztéshez kell némi türelem, kifejezetten akkor, ha egy bizonyos fazont szeretnénk. Ha nem tudjuk, mi áll jól nekünk, kérjük ki szakember segítségét, hiszen számos variáció közül válogathatunk.

Bemutatta míves késeit és borotváit egyaránt Fotó: Molnár Artúr

Körszakáll, a Vasember sztárja, Robert Downey Junior által kedvelt balbo, a hosz-szúra hagyott favágóstílus, az üzleti világban elfogadottabb hosszabb borosta, vagy egy kiterjedtebb kecskeszakáll - minden attól függ, milyen az arc formája és miképpen nő a szakáll.

- Sokaknak festem is az arcszőrzetét. Ezt akkor kérik a férfiak, ha a hajuk és a
szakálluk színe nagyon eltér, vagy fiatalon elkezdenek őszülni. Ez voltaképpen színezőanyag, ami fokozatosan kopik ki mosással a szakállból - mondja Roland, aki három éve foglalkozik a férfiak szépségápolásával.

Borbélyhoz járni újra sikk lett - ezt mondja Flaschner Kálmán is, Székesfehérvár egyik legrangosabb, legismertebb mestere, aki arról híres, hogy kiváló szakembere a borotva- és késkészítésnek. Sőt, ő az egyedüli borotvakészítő mester az országban. Azt mondja, szerinte a klasszikus borotva legfeljebb időről időre háttérbe szorul, de el nem tűnik, mert ha férfiember igazán sima arcot szeretne, klasszikus borotvát használ... Legfeljebb a borotvakészítők utánpótlása akadozik: hiányoznak ugyanis a fiatalok, akik kitanulnák a szakmát és mestervizsgát tennének. Mert voltaképpen eltűnt a szakképzés is. Flaschner Kálmán 1967. október 4-én tette le Budapesten a műköszörűs-mestervizsgát, október 5-étől pedig rögtön Fehérváron kezdett el dolgozni. Ő persze, beleszületett a mesterségbe. Családjában 1856 óta (!) öröklődik a szakma: dédapja ekkor, Fürstenwaldéban váltotta ki az ipart. A család később Cegléden, majd Budapesten telepedett le. Flaschner Kálmán fia a hatodik generációt képviseli.

- Én a leckémet is apám budapesti műhelyében írtam - a közelben volt az iskola - és szinte észrevétlenül, játszva elsajátítottam a szakmát. Már kicsi koromban tanítottak engem a segédek, hogyan kell apró késeket csinálni -mesélte Flaschner Kálmán, azaz Flasi bácsi a városi könyvtár Széna téri fiókkönyvtárában, ahol kiállítás nyílt mesterremekeiből. Sőt, a könyvtári napok alkalmából múltidéző beszélgetésen kérdezték pályafutásáról...

A mestertől mi azt tudakoltuk, hogy mitől lesz igazán jó egy borotva.

- Egyrészt kell hozzá a kiváló alapanyag. Én a mai napig járok Solingenbe, onnan hozom a legjobb minőségű acélt - mondta, majd hozátette: - No persze fontos a szaktudás is: összesen 98 műveletet kell elvégezni ahhoz, hogy egy borotvát át lehessen adni a vevőnek... A munkát segítő gépeket az apámtól örököltem, de persze magam is vásároltam Németországban.

A könyvtári esten kiderült: természetesen Flasi bácsi fia is műköszörűs, de ő Budapesten. A fővárosban mindig volt a családnak üzlete, a háború előtt a József utcában, azt aztán bombatalálat érte. Később, már az 1950-es években mindent elölről kezdett az édesapja, akkor nyitott műhelyt a Váci utcában.

Ezt az üzletet vette át Flasi bácsi fia. Így felmerül a kérdés: mi lesz az unokákkal?

- Az egyik fiú 19 éves, de ő nem akar műköszörűsnek állni. A kisebbik fiúunokám tízéves, talán majd ő továbbviszi a mesterséget.

Flaschner Kálmán válogatott birkózóként is nevet szerzett. A sport révén bejárta az egész világot, és igyekezett feltérképezni a külhoni mestereket és portékáikat.

A könyvtárban szívesen faggatta őt a hallgatóság. Érdekes, hogy az asszonyok is igen kíváncsiak voltak, miként lesz igazán éles egy-egy kés, borotva, jól használható a manikűrolló. Flasi bácsi elárulta: hajdanán a hölgyek között is akadt műköszörűs. De persze mi egyáltalán nem is lepődtünk meg a nők élénk érdeklődésén. Elvégre a férfiak legtöbbször éppen az ő kedvükért igazíttatják a szakállukat vagy borotváltatják simára az arcukat...

Egy igazi műremek: levélbontó maláj tőr

A Széna téri könyvtár vitrineiben a Flaschner-műhelyben készült, míves borotvákat, késeket, szabóollókat egyaránt kiállították. Flaschner Kálmánt kérték fel akkor is, amikor egy vitézi kard másolatát kellett elkészíteni. A legmívesebb mesterremekét pedig elhozta a könyvtárban rendezett beszélgetésre. A maláj tőrnek hullámos formája van, de a legkülönösebb, hogy az élei összetartanak. Elkészítésének módját csak a legjobbak ismerik. Flasi bácsi is féltve őrzi a saját levélbontó maláj tőrét. Elárulta, van egy párja is: azt is tőle rendelték meg. Ajándékba vitték a miniszterelnöknek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!