A kempingezés életforma, sokan járnak a Velencei-tóhoz

Megjelent a KSH kiadványa a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről. Kiderül belőle, hogy a háztartások jövedelme növekedett az elmúlt években, s ennek nyertese a turizmus. Tavaly – a turizmushoz is kapcsolódó kultúra és szórakoztatás mögött – a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított lakossági kiadások nőttek a legnagyobb mértékben.

Jó évük volt tavaly a szálláshelyeknek: 215 ezer szobát és 683 ezer férőhelyet adtak ki a vendégeiknek.

A felmérésből kiderül az is, hogy 2016-ban minden második honfitársunk tett legalább egy alkalommal többnapos belföldi utazást. Ugyanakkor egyre többen utaznak külföldre is. Az egynapos utazások száma 8,4, a több naposoké 11 százalékkal nőtt tavaly 2015-höz képest.

A legkedveltebb célországok között van Németország, Csehország, Olaszország és Görögország is.

Növekszik a Magyarországra érkező külföldi turisták száma is: 2016-ban a turisztikai célú beutazások száma meghaladta a 21 milliót, ez 60 százalékos növekedést jelent az évtized elejéhez viszonyítva.

Nőtt azoknak a többnapos belföldi utazásoknak a száma, amelyek jellemzően turisztikai szolgáltatások igénybevételével is jártak. A rokoni és baráti látogatások, valamint a telken való kertészkedés nem ebbe a körbe tartozik.

Lapunk a Velencei-tó partjainál kikapcsolódó turisták között érdeklődött a nyaralási szokásaikról.

Az egyik legnagyobb agárdi kemping munkatársai, Vizingerné Németh Judit és Kléman Zsanett elmondták, hogy sok külföldi vendégük is van, sokan közülük visszajárók. Európa keletibb feléről jobbára sátorozni jönnek hozzájuk, a nyugatiakra – köztük sok holland és német turista – jellemzőbb, hogy lakókocsikkal érkeznek. Idén egyébként voltak náluk fehéroroszok, sőt észt vendégek is.

A jókedvű társaság a németországi Passauból érkezett Agárdra kempingezni; amerikai autók találkozójára mennek tovább Fotók: Koppán Viktor

Akár 3-4 hetet is töltenek a lakókocsis nyaralók. Judit kiemelte, hogy náluk nemcsak a gazda, de a kutya is szabad, s úgy látja, hogy sokan éppen emiatt választják őket.

A tóparti kempingben találkoztunk egy német baráti társasággal, akik fölött az Egyesült Államok zászlaját fújdogálta a gyenge szél. Grillebédjük maradékát majszolták, amikor beszélgettünk velük.

Passauból jöttek, egy magyarországi amerikai autós találkozóra hajtanak, de előtte egy röpke hétre megálltak itt, a Velencei-tónál pihenni, strandolni. Ez az első alkalom, hogy Fejérben megyében üdülnek. Maguknak főznek, vidámak, csak a kemping vizesblokkjaira volt csepp panaszuk.

Ozsváth Viktória Isaszegről családjával tölti a nyarat Agárdon. Öten vannak, két felnőtt és három gyermek.

– Az iskolai évzáró óta itt vagyunk – mondta. A part itt van, a napfény itt van, kell ennél több? – folytatta lelkesen.

Öt esztendeje járnak ide rendszeresen, eleinte sátort hoztak magukkal, tavaly azonban már saját lakókocsijukban üdültek, amelyet itt is hagytak a parton, s volt rá példa hogy a nyári forróság idején kívül is eljöttek: tavasszal horgásztak a tónál.. Csak a boltba járnak át, teljesen önellátóak.

A Velence Korzó homokos partján beszélgettünk Tündével és családjával, ők Budapestről jöttek strandolni egy napra a tóhoz. Azért járnak ide, mert közelebb van, mint a Balaton. Korábban Gárdonyt favorizálták, azonban, mivel itt van wakeboard, amiért rajonganak a gyerekek, már Velence náluk a befutó.

KÜLFÖLDI KÖLTÉS

Tavaly a magyar lakosság összesen 743 milliárd forintot költött külföldön, ez 17 százalékkal több mint 2015-ben. A teljes összeg több mint háromnegyedét turisztikai célú utazásokon fizettük ki, jellemzően a többnapos utazásaink alkalmával.

Egy fő egy napon átlagosan 13 600 forintot költött. Az egy napra jutó költés az éjszakázás nélküli utak esetében 11 900, a többnapos utaknál 14 100 Ft volt.

A kiadások majdnem negyede Németországban és Ausztriában történt. Szálláshelyre, étteremre, élelmiszerre, italra, üzemanyagra és különböző árucikkek vásárlására költöttünk.