5,8 milliárd forint a költségekre

Elmondta: 3,5 milliárdot az agrárminisztériumon belül csoportosítanak át haszonállat-támogatás címén. A 2,3 milliárd forint a költségvetés általános tartalékából áll rendelkezésre és az egészségügyi, az agrár- és a belügyi tárca kiadásait fedezi; 200 millió forintot marketing célokra fordítanak, a fogyasztói bizalom megnyerésére.

 A 2,3 milliárdból fedezik például a lezárt területen szolgálatot teljesítõ rendõrök benzinköltségét, az állategészségügyi intézetben folyamatosan dolgozók túlmunkáját, a legyártott 20 ezer adag oltóanyag ampullázását, illetve a madárinfluenza-gyorstesztre költenek belõle - mondta Batiz András.

 Eddig összesen hét hattyúról derült ki, hogy madárinfluenzában pusztult el, ezek közül háromban mutatták ki a H5N1 vírust. A fennmaradó négyrõl - amelybõl kettõt a keddi napon juttattak el a londoni laboratóriumba - a napokban fog kiderülni, hogy valóban a H5N1 végezett-e velük. Ezeket az állatokat a lezárt körzetben, Nagybaracska térségében találták.

Süth Miklós fõállatorvos elmondta: nem kell a stratégián változtatni, hiszen kezdettõl fogva úgy hozták az intézkedéseket, mintha a H5N1 vírus lett volna jelen a magyarországi vadmadarakban. Kiemelte: a 30 és 21 napos területlezárás elrendelése mindig attól a naptól kezdõdik újra, ahányszor és amikor a londoni laboratórium megerõsíti a H5N1 jelenlétét a vizsgálatokra küldött állatokban. Süth Miklós megjegyezte: a hétfõi napon 36 madár érkezett vizsgálatra az állategészségügyi intézetbe az ország 24 különbözõ pontjáról.

Nem volt olyan hely az országban, ahonnan kettõnél több állati tetemet küldtek volna, ez is azt engedi feltételezni, hogy máshol nem ütötte fel a fejét a betegség. A szakember kitért arra, hogy a Zala megyei brojlercsirke-elhullást nem a szóban forgó betegség okozta, valószínûleg a szellõztetõrendszer hibásodott meg a telepen. Felhívta a figyelmet, hogy a háziszárnyas-állományban nincs jelen a madárinfluenza. Az Európai Unió tagországai között nincs korlátozás a háziszárnyas-kereskedelemben, azonban egy unión kívüli állam dönthet úgy, hogy nem fogad magyar baromfiszállítmányt - tette hozzá Süth Miklós.

 Batiz András elmondta azt is, hogy a jelen pillanatban állatbetegségrõl van szó, és nem kell humánegészségügyi intézkedéseket hozni. A kormányszóvivõ ismertetése szerint a 189-es hívószámra 5.620 hívás érkezett, ezekbõl 1.301 volt a bejelentés. Kedden pedig eddig 314 telefont kapott a központ, amelybõl 23 volt a tetembejelentés.