Hírek

2017.06.28. 17:30

Seuso-kincs: Kutatás titokban vagy nyíltan? - A régészhez fordultunk, majd a kormányhivatalhoz

Több alkalommal írtunk a Kőszárhegy melletti Szárhegy körzetében várható komplex régészeti kutatásról, amely a Seuso-kincs még földben található részének megtalálására irányul.

Tóth Sándor

Mivel a tavaszra prognosztizált archeológiai munkálatok eddig elmaradtak, előbb a kezdeményező régészhez fordultunk, majd a területileg illetékes kormányhivatalhoz. A feltételezett Seuso-lelőhely vizsgálatát javasoló Dénes József szerint teljes titoktartás mellett folyik a Kőszárhegyen tervezett helyszíni kutatások előkészítése. Mindez annyira titokban történik, hogy eddig ő sem kapott róla semmilyen hivatalos értesítést. - Mindig komoly dilemma a szakemberek előtt, mit célszerű a nyilvánossággal megosztani. Ebben nem mindenkinek van azonos véleménye - kezdi a régész.- Magam nem annyira a veszélyt, inkább az esélyt látom a közönség bevonásában. Hátha előkerül egy eddig nem is sejtett új adat, vagy fény derül eddig nem ismert összefüggésekre - fejti ki álláspontját a régész. Majd a továbbiakban arról ejt szót, hiába telt el a késő római kori ezüstkészlet megtalálója, Sümegh József meggyilkolása óta lassan 37 esztendő, még mindig nem ismerjük a feltételezett bűncselekmény elkövetőit, és nem tudjuk, hogyan jutottak el a földből valószínűleg 1976-ban előkerült nemesfém tárgyak Bécsbe, Halim Korban libanoni származású műkereskedőhöz.

- Ez a rendőrségi nyomozás témája - hangoztatja Dénes József -, engem régészként a lelet előkerülési helyének pontos meghatározása érdekel. Mit tudok/tudunk ehhez felhasználni? Leginkább a józan eszünket, amellyel mérlegelni tudjuk, hogy a sok egymásnak ellentmondó és egymást kizáró adat közül melyiknek tulajdoníthatunk valószínűséget. Korábban publikussá vált információk alapján - részben A Seuso-kincsek rejtélye c. dokumentumfilmből, részben a Zsaru magazin riportjából - jutottam arra a következtetésre, hogy egy kőszárhegyi pince alapjainak kimarkolása eredményezte 1976-ban a kincs ismert (és még ismeretlen) részének előkerülését mintegy 1,5-2 m mélységből. Majd a két üstben megtalált több mint negyven tárgyat a kiemelésüket követően lovas kocsival szállították el a helyszínről. Két riportalany, Magda József és Lelkes Ferenc által elmondott különálló történetek összeillesztése vezetett erre a feltevésre. Abban bíztam, hogy a rendőrségi nyomozás vagy a korabeli építésügyi iratok segítségével ki lehet deríteni, melyik a szóban forgó pince. Ez azonban hiú reménynek bizonyult!

Magda József (balról az első) A Seuso-kincsek rejtélye c. dokumentumfilmben (1997) Dézsy Zoltánnak, a filmet készítő rendező/riporternek nyilatkozik arról, mit hallott a kincs megtalálási helyéről  Fotó: Seuso Filmprodukció

Dénes József a lehetőségeihez mérten folyamatosan szűkíti az ezüstkészlet szóba jöhető lelőhelyeit, és jelenleg is ezt teszi. Közben várja, hogy az általa szorgalmazott kutatási tippek vagy azok továbbgondolása alapján a Seuso Munkabizottság koordinátorától, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumnak a régészeti kutatással megbízott munkatársaitól értesítést kap a munkálatok megkezdéséről. Talán a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a szakemberek bevonják ebbe a folyamatba a lelőhely kutatását szorgalmazó régészt, valamint a téma iránt elhivatottságot érző újságírót/riportert - jelen esetben a Hírlap munkatársát is. Annak érdekében, hogy a várható régészeti kutatásról, eredményéről - mely e témában megjelent cikkeink alapján közérdeklődésre tart számot - a helyszínről tudósítani tudjunk, a kutatási engedély kiadásában illetékes Fejér Megyei Kormányhivatalhoz fordultunk. Tájékoztatást kértünk a tervezett (vagy már elvégzett) régészeti kutatások helyéről és időpontjáról. Írásban elküldött megkeresésünkre a következő választ kaptuk:

"A Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály előtt volt folyamatban több, a Seuso-kincs feltárásával kapcsolatos régészeti engedélyezési eljárás is. Konkrét eljárásokról viszont a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 68. §. értelmében nem adhat tájékoztatást a kormányhivatal."

Tekintettel arra, hogy megkeresésünkre csak annyiban kaptunk választ, valóban van folyamatban a Seuso-kincshez kapcsolódó régészeti eljárás - sőt több is! -, így újból a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz fordulunk. Ezúttal viszont az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján közérdekű adatigényléssel kívánunk élni az ezüstkinccsel kapcsolatosan annak érdekében, hogy tudósítsunk róla, milyen eredménnyel jár a késő római kincslelet még földben rejtőző további tárgyainak kutatása, amely eredetük bizonyításához járulhat hozzá.

Dénes József régész így ábrázolja térképen Lelkes Ferenc lovas szekérrel megtett útvonalát a részben megtalált kincslelet lelőhelyéhez.

Erről a következőt írja blogjában: "A Táci útról talán balra kanyarodott le. Egy akkor kimarkolt gödörben bukkantak fel ugyanis a két nagy rézüstbe rakott sötétszürkére oxidálódott tárgyak. Sümegh József azért kért segítséget a barátjától, mert rádöbbent, hogy a legalább 200 kilós, terjedelmes műkincskészletet nem tudja máshogyan hazaszállítani Polgárdiban lévő házukhoz."

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!