Hírek

2017.05.16. 15:29

Alcsúton helyezték örök nyugalomra a nádori utódot

Alcsút – Örök nyugalomra helyezték a falusi temetőben a Madridban elhunyt Habsburg József Árpádot, a nádori leszármazottat, a magyarrá lett Habsburgok alcsúti születésű tagját.

Zsohár Melinda

A falu katolikus temetőjébe építtettek néhány éve családi kriptát a magyarrá lett Habsburgok, a hajdani József nádor leszármazottai. A família utolsó képviselői a második világháború végén, 1944. októberében hagyták el az alcsúti kastélyt, gyakorlatilag minden dokumentumot, könyvtárat, berendezést és értéket hátrahagyva. A ragyogó épület elpusztult, minden odaveszett, a kastélykert azaz az angolpark egy ideje védett, a nádori leszármazottaknak köszönhetően ez a növényi emlékmű itt maradt az utókornak. A kastély utolsó gazdája, József Ferenc főherceg nyolc gyermekével menekült el –mindegyikük Alcsúton született és magyarul beszélt, a többi nyugat nyelv mellett. Az 1980-as évektől jártak vissza Magyarországra, Mihály és Kinga visszatelepültek.  A nyolc testvér születési sorrendben: Margit, Ilona, Anna, József Árpád (1933-2017), István, Kinga, Géza és Mihály.

A szerteágazó, hatalmas Habsburg-család sorsa és történelme összefonódott Magyarországéval, történelmi emlékezetünk számos tragikus és keserű fordulatot tart számon e hosszú időből, miként építő és gyümölcsöző korszakokat is. Építés, iparosítás, kultúra – nem egyértelmű a harag érzése. Az alcsúti történet éppen a pozitív példát erősíti. Csak rövid történeti visszatekintés erejéig idézzük a múltat. Az alapító Habsburg József főherceg, a nádor (a király „helyettese” 1827-ben költözik az Alcsúton általa felépített kastélyba, angolparkot, mintagazdaságot teremt, megtanul magyarul. Háromszor nősült, első két felesége gyermekszülésbe halt bele, a második asszonytól való fiú-lány ikerpár életben marad, harmadik feleségétől további öt gyermeke születik. A fiúiker, István lesz Magyarország utolsó nádora 1847-48 között.

József Károly nevű fia élete legendává vált Alcsúton! Az 1867-től Alcsúton élő főherceg szenvedélyes tudós botanikus, még pálmaházat is épít, s rajong a cigányokért. Cigányszótárat ír, alcsúti birtokán le akar telepíteni több cigány hadat, nem jár sikerrel. Palatinus Jóskának becézi a népnyelv, hét gyermeke közül öt Alcsúton születik, a hetedik Fiuméban, de Alcsúton hal meg (az első még csecsemőként hunyt el). Ez a József főherceg – mert mindig mindegyiket így hívják a saját korában, utólag nem egyszerű kibogarászni, melyikről is van szó, a születési dátum az eligazító - a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka. Az ő fia Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg, az első világháború idején honvéd tábornagy, 1918-ban magyar kormányzó, 1944-ig befolyásos szereplője a honi politikának. Mindenki sokkal inkább magyarnak, mint Habsburgnak tekintette őt, s ő is magát. 1962-ben hunyt el, emigrációban, eltemetvén fiát, József Ferencet, aki tulajdonképpen az alcsúti kastély utolsó ura, s 1957-ben hunyt el, már szintén külföldön. Most érkezünk el időben József Árpádhoz, a hétvégén Alcsúton temetett magyar alcsúti Habsburghoz, aki ennek a József Ferencnek volt fia, hét testvérével egyetemben.

A község ma Alcsútdoboz, a közvetlenül hozzá tartozó Dobozzal alkot 1951-től közigazgatási egységet, egykori önállóságát a saját református temploma tanúsítja. A főhercegi családnak jó emlékét őrizték a környéken, mert adakoztak, segítettek, óvodát, templomot, tűzoltóságot szerveztek, építettek. Mióta visszajártak, kölcsönös szeretettel és tisztelettel viszonyultak egymáshoz a Trianont és a háborúkat, diktatúrákat átélt nemzedékek. Az 1944-ben kisgyermekként eltávozottak soha nem hagyták el a magyar nyelvet. Néhány éve megtalálták az egykori kastély kulcsait, s nekiajándékozták József Árpádéknak, noha semmilyen ajtót nem nyitottak már. Esetleg kaput a múltba

A temetésen nagyon sokan megjelentek az Európába szétszórt családtagok, a sokgyermekes alcsúti magyar Habsburgok dédunokáival már többszázan alkotják a családi hálót! Helybéliek is tiszteletüket tették. Cigányzenészeket hívtak a temetési szertartásra, az elhunyt József Árpád Budán élő öccse, Mihály maga kérte a zenészeket, húzzák a szép-szomorú nótát. Ha öreg hal meg, aki hosszú és teljes életet élt, akkor így van szokásban a búcsúztatás, magyaros rítus szerint. Varga Imre bicskei plébános és Mihály felszentelt pap fia, Pál vezették a szertartást, fonott parasztkosarakból osztották a virágot, hogy dobják a koporsóra. Ha jól számolunk, az első József főherceg 1827-ben költözött Alcsútra, 190 esztendeje. Ez soknak számít, vagy nem is oly réginek?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!