Lehet-e százezres számlánk az Afrikából érkező hívások miatt?

+223/65-89-0552 illetve +232/-21-47-1373. Két titokzatos telefonszám, amelyről több fehérvári (és feltehetően az ország másik részén lakók is) kapott furcsa telefonhívást. Az egyik olvasónk mobilja például hajnali kettőkor csörrent meg, őt az előhívószám alapján feltehetően Kongóból keresték. Másokat Sri Lankáról vagy éppen Maliból. Van, akire csak egyet csörrentenek rá, más esetben hosszan kicsörög a telefon. Ha esetleg naivan visszahívjuk a számot, előfordulhat-e, hogy többtízezer forinttal károsítanak meg bennünket, miután a telefonvonalat nem tudjuk bontani?

Az ügyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot hívtuk segítségül, s mint Havasi Kornélia intézményi kommunikátortól megtudtuk, 2014-ben nem érkezett számlapanasz és a hatóság sem indított vizsgálatot a +223 és +232 előhívószámokkal kapcsolatban. Európában, így hazánkban is minden szolgáltatónak biztosítania kell a vonal hívó általi bontását, a magyar szabályozás szerint ez vezetékes szolgáltatás esetén kevesebb, mint egy másodperc, mobil vagy rádiófrekvenciás hívás esetén pedig két másodperc. Azaz pusztán emiatt nem lehet többtízezres telefonszámlánk. Mint ahogy amiatt sem merülhet fel költségünk, ha a hívást felvesszük függetlenül attól, hogy az belföldi vagy külföldi.

Az adathalászok egyre rafináltabb módszerekkel dolgoznak, legyen gyanús, ha a telefonba a vonal végén senki nem szól bele, könnyen lehet, hogy éppen jelszavainkhoz próbálnak hozzájutni (Fotó: stockphoto)

- Sajnos előfordulhatnak ilyen estek és egyértelműen a csalás a céljuk - ezt már Farmosi Attila, az Ace Telecom ügyvezetője mondja, aki szerint a vonalbontás képtelenségének pletykája, félreértése abból adódhat, hogy sokan nincsenek tisztában, a szolgáltatjuk milyen elszámolás alapján számlázza a díjakat. Perc alapú számlázásnál például akkor is ki kell fizetni az egy perc díját, ha csak négy másodperces volt a beszélgetés.

Egy afrikai visszahívásnál ez akár többszáz forintba is kerülhet nekünk, a sok kicsi sokra megy alapon így komoly bevételre tehet szert, akit visszahívtunk. Segítséget jelenthet a csoportos előhívószám-letiltás, amit a szolgáltató ügyfélszolgálatán kell kérnünk.

Ha a hívás hosszan kicsöng és felvesszük, legyen gyanús, ha senki nem szól bele a telefonba. Ilyen esetekben, amint Megyer Balázs informatikus mondja, elképzelhető, hogy a csalók hívás közben különböző eszközökkel megpróbálnak hozzáférni a telefonon tárolt jelszavainkhoz. Érdemes tehát inkább kinyomni az ilyen hívásokat, de ha véletlenül mégis felvettük a telefont, a legjobb, ha a hívást követően az összes facebook-os, email-es, netbankos jelszavunkat kicseréljük! Megyer Balázs inkább az adathalászat, a phishing veszélyeire figyelmeztet: sok netes csaló egy ismert cég hivatalos leveléhez hasonló emailt vagy smst küld telefonunkra, és így megpróbál minket rávenni arra, hogy kattintsunk rá az általa küldött linkre. Nos, ezzel a kattintással gyakorlatilag olyan alkalmazást is telepíthetünk tudtunk nélkül a telefonunkra, amely kifigyeli jelszavainkat. Vagy éppen napjában huszonötször hívást indít egy emeltdíjas számra.