Hírek

2014.12.12. 12:38

Megbuktak a szén-monoxid érzékelők - Alkalmatlan a legtöbb termék

Döbbenetes vizsgálati eredményre jutott a minap a fogyasztóvédelem a szén-monoxid érzékelők kapcsán: tízből tíz megbukott a laboratóriumi vizsgálaton.

S. Töttő Rita

Tízből tíz szén-monoxid érzékelő bukott meg azon a fogyasztóvédelmi vizsgálaton, melynek során a szakemberek vizsgálták, vajon alkalmas-e a készülék arra, hogy meghatározott gáz koncentrációnál s megadott időn belül jelezzenek.

A szomorú eredmény szerint egyik sem csipogott időben, sőt, ezek közül hat még a legmagasabb szén-monoxid koncentráció esetében is néma maradt. Pedig ezeknek a készülékeknek a feladata, hogy időben jelezzék, ha olyan magasra szökik a gáz koncentrációja a levegőben, amely már emberi életet veszélyeztet. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mérgezés-veszély szempontjából súlyos kockázatnak minősítette azt, ha valaki ezeket a termékeket használja. Pedig ahol az életünk a tét, ott nincs pardon: az érzékelőnek jeleznie kell.

De akkor a vásárló mégis honnan tudhatja, hogy az érzékelő, amelyet kiválasztott, alkalmas-e a feladatra, amire készült? Első körben érdemes megnézni, nincs-e a fogyasztóvédők tiltólistáján, amelyen a megbukott termékek szerepelnek (keretben). Jó hír, hogy azért vannak olyan érzékelők a piacon, amelyek megfelelnek a jogszabályi követelményeknek – árulta el a feol kérdésére Schneider Istvánné, a Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője, hiszen a korábbi vizsgálatok alkalmával azért nem minden termék bukott meg.

Tavaly egyes intézmények vezetői CO-mérőt kaptak az Országos Tűzmegelőzési Bizottságtól. Képünkön Geiger Zoltán alezredes adja át a mérőt Butola Zoltánnak, a seregélyesi középiskola igazgatójának

A tapasztalatok szerint jellemzően az alacsony árkategóriába, azaz a 10 ezer forint körüli termékek rizikósak, de 15 ezer forint körül már kaphatóak használhatók. Persze azért óvatosságra int a fogyasztóvédő, hiszen megeshet, hogy egy jobb minőségű, 15 ezer forintos készüléket leakcióznak, így beleeshet az alacsonyabb árkategóriába. Az érzékelők vásárlása tehát bizalmi kérdés? Sok esetben igen, de egy biztos: megéri drágábbat venni, mert nagyobb eséllyel működik a benne található szenzor. Persze olyan eset is előfordult, mesélte a fogyasztóvédő, amikor a fürdőszobába felszerelt készülék minden apróságra, még a hajlakkra is beriasztott. Ez a másik véglet, ilyenkor azért húzza ki a konnektorból a tulajdonos, mert a mindennapi életet teszi lehetetlenné - viszont ezzel annak esélye is megszűnik, hogy valódi veszély esetén jelezzen. Így ezek az eszközök szintén alkalmatlanok a használatra.

A fogyasztóvédők nem győzik hangsúlyozni: ha valakinél a legutóbbi vizsgálat során rossz minősítést szerzett készülék található vagy épp idegesítően mindenre bejelez, fogjuk meg a blokkot, számlát és azzal együtt vigyük vissza az üzletbe, ahol vásároltuk!

A hatóság sem tétlen, ha ilyen súlyos vizsgálati eredményekre jut: a végforgalmazót ugyan nem bünteti, hiszen az nem tudhatott a termék hibájáról, viszont a magyarországi importőrt igen. Elsőként gondoskodni kell a termék visszahívásáról, a polcokról való levételéről, de számíthatnak bírságra is. A gyártónak egyébként saját magának kell gondoskodnia arról, hogy a szabványoknak megfelelően gyártsa a terméket, az unióban nincs ellenőrző szerv, amely a forgalomba hozatal előtt a termékek szabad piaci áramlását akadályozná, befolyásolná. A fogyasztóvédelem feladata, hogy a végponton ellenőrizze a termék megfelelőségét. Amely ez esetben sokszorosan megbukott.

A szén-monoxidot „csendes gyilkosnak” is nevezik, hiszen színtelen, szagtalan, íztelen gáz, ezért észrevehetetlenül képes gyilkolni. Mérgezése nem az a kategória, ami „csak mással eshet meg”, jól mutatják ezt a katasztrófavédelem adatai is, amely arról tanúskodik, hogy évről-évre több száz esethez hívják ki őket: 2012-ben mintegy kétszáz, tavaly majd háromszázötven, idén pedig már mostanáig is háromszáz esetben szökött fel a helyiségben a szén-monoxid koncentráció oly mértékben, hogy az már tüneteket okozott.

Noha Fejér megye kiemelkedően szerencsés helyzetben van ezen a téren, mert kevés súlyos, illetve halálos (tavaly egy) eset történt, de országos szinten tavaly tizenhárman, idén eddig tizenketten életüket is vesztették a „csendes gyilkos”-nak köszönhetően. Nem véletlen hát, hogy épp egy éve szigorodott a jogszabályi környezet is az érzékelők kapcsán.

Farkas-Bozsik Gábor, Fejér megyei katasztrófavédelmi szóvivő elárulta: minden olyan közösségi helyiségben kötelező a felszerelése, ahol nyitott égésterű tüzelőberendezést (az oxigént a levegőből nyerő) használnak. A kéményseprők ellenőrzik, vajon be van-e építve a bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, panziókba, bentlakásos intézményekbe, fekvőbeteg-gyógyintézetekbe, vendéglátóhelyekre. Sőt, tavaly október óta a hasonló tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű ingatlanok is csak akkor vehetők használatba, ha van mellettük szén-monoxid érzékelő is. Régebbi magánlakásokban nem kötelező a használata, noha többször is felvetődött a terv, hogy szükséges lenne. A Kémény Zrt. vezetője, Németh Sándor, kérdésünkre hozzátette: idén a kéményseprőknek még csak azt kell ellenőrizniük, hogy van-e érzékelő, s csak jövőre kell azt is, hogy működik-e.

Ám érhet bennünket váratlan mérgezés olyan helyen is, ahol erre nem számítunk: legutóbb, múlt szombaton a székesfehérvári kölyök jégkorongozók szenvedtek szén-monoxid mérgezést egy budapesti mérkőzésen, ahol a jégkészítő gép működése során keletkezett a gáz. Ezután az eset után a Magyar Jégkorong Szövetség technikai bizottsága is lépni kényszerült: elrendelte a hasonló körülmények között működő gépek mellett az érzékelők felszerelését.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!