Hírek

2014.04.01. 14:55

Túléli-e a páfrányfenyő?

Székesfehérvár - Egy értékes páfrányfenyő túlélését veszélyezteti a Koronás-park épülete - véli olvasónk. A tájépítész szerint viszont nincs életveszélyben a fa.

Házi Péter

Az épülethez nagyon közel van több fa is - mondja Kőrösi Ferenc. A kérdés az, túl közel, vagy még megfelelő távolságban?

Az épülő Koronás-park területén van két botanikai különlegesség, amely gyógyító erejével féltő gondoskodást érdemelne. A létesítmény kijelölése az említett érték tövétől néhány arasznyira történt. Hetekig meredeztek szerencsétlen gyökerei az alap kiemelése során. Mára megoldódott a probléma, a beton mindent eltakar. Ágait érzéketlenül csonkították - írta olvasónk. Kőrösi Ferenc egy negyven-ötven éves páfrányfenyő védelmében ragadott klaviatúrát. Mint mondta, örül, hogy a volt Vidámpark rendezett lesz, ám szeretné, ha ezt az értéket meg lehetne menteni. A tájépítészeti terveket készítő Garten Stúdió vezetője, Szloszjár György tud arról, hogy az épület alapjának kiásásakor a páfrányfenyő gyökerei sérültek, ám pont a megmentése miatt kellett a koronát visszavágni. Mint mondta, az épület egy platánfát is körbeölel, igyekeznek a lehető legtöbb növényt megvédeni.

– Az alapkoncepció az volt, hogy a park központi épülete a már meglévő platánfák közé illeszkedjen, ez olyannyira komoly illeszkedést jelent, hogy az egyik platánfát például körbefogja az épület alaplemeze és a teteje is, a fa szinte „kinő” az épületből. Ez kivitelezői szempontól sem lehet túl egyszerű – mondta megkeresésünkre Szloszjár György, a tájépítészeti tervek készítő cég vezetője, aki maga is járt a helyszínen, s kérdésünkre elismerte, hogy az épület alapjának kiásásakor a páfrányfenyő gyökérzetének egy részéről lekerült a föld:

– A fő kérdés ilyen esetekben, hogy a támasztógyökérzet sérült-e? Nos, ez esetben erről nincs szó, így véleményem szerint a páfrányfenyő megmaradási esélye magas. Általános elv, hogy a gyökérzet sérülése esetén annyit kell vágni a fa koronájából, mint amennyi a gyökérvesztés mértéke, így az ágak megvágása éppen a túlélési esélyeit növeli a szóban forgó fának – fogalmazott a szakember, aki hozzátette, két méternél közelebb nem szokás tervezni az épületet semmilyen fához, ám az csak az alap kiásásakor derül ki, hogy a gyökérzete mennyire „lóg bele” az alapba. A szóban forgó épület körül több más fa is van, így nyilvánvalóan nem egyszerű az építkezés sem.

– Az egykori vidámpark területe a gondozatlanság miatt egy eléggé beerdősült terület, sok a magról nőtt fa is, így gyakorlatilag bármilyen építkezés, mászóka kialakítása is nehezen képzelhető el úgy, hogy az egyetlen fát se érintsen. A Rózsaliget felé eső részen egyébként több balesetveszélyes nyárfát is ki kellett vágni az ide érkező számos gyermek biztonsága érdekében. Ezek helyére újak kerülnek, a parkban összességében 26 fát, 34 fenyőt, kétezer darab cserjét ültetnek és egy hektárnyi új füves területet is kialakítanak – tette hozzá Szloszjár György.A páfrányfenyő vagy ginkgo biloba érdekes, szív alakú leveleiről ismerhető fel. A volt vidámpark területe nem áll természetvédelmi oltalom alatt, a fa maga sem védett, ám a fák eszmei értékét meghatározó Radó-féle módszer számítása szerint ennek a fának 1,8 millió forint az eszemi értéke. A területen még két ilyen páfrányfenyő van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!