Hírek

2013.06.11. 13:37

Zenélő játékok, verkli-história

Székesfehérvár – A gyereknapon is láttuk, amint a Városház téren tekeri gyönyörű masináját, egy régi verklit. A martonvásári Mednyánszky Miklós ismeri az elfeledett hangszer minden titkát.

Gábor Gina

Olyannyira, hogy még könyvet is írt a kintornáról. A Hetedhét Játékmúzeum szabadegyetemi sorozatának előadójaként mesélt a hangszerről, kialakulásáról. Annak kapcsán, hogy Moskovszky Éva gyűjteményében több zenélő játékot is őriznek. Köztük egy csodaszép, míves kicsi körhintát, de egy porcelán mama-babát is, aki ágyban fekszik, kezében kicsi babáját tartva: ha a pedig a játék szerkezetét működésbe hozzák, a mama-baba a muzsikára ringatni kezdi kicsinyét...

Mednyánszky Miklós elhozta a birtokában lévő szerkezeteket (Fotók: Koppán Viktor Dávid)

Mednyánszky Miklós bányamérnök, városgazdasági mérnök, műemlékvédelmi szakértő. Műszaki emberként nem csupán a míves zenélő játékok szépsége nyűgözi le, hanem a működésüket is ismeri, foglalkozik a javításukkal. Arról, hogy miért kezdett el a verkli iránt érdeklődni, annyit mondott: - Botfülű vagyok, de zenélni mindig szerettem volna. A kislányom csodálatosan furulyázik, ám nekem nincs ehhez érzékem. A verkli lehetővé tette, hogy magam is muzsikáljak.

Kiderült, az automata és a kézi hajtású zenegépek története sok száz évvel ezelőtt kezdődött. Mednyánszky Miklós bevezetőjében arról beszélt: már az ősember is ráébredt arra, hogy bizonyos tárgyakkal hangokat, zajt kelthetünk, elég megütni egy fából vagy fémből készült darabot. A zajból akkor lesz zene, ha szabályok szerint változtatjuk a hang hosszát, magasságát. Mednyánszky Miklós arra is kitért: már az antik Görögországban is ismerték a mechanikus zenei berendezéseket. Alexandriai Herónról muzsikáló szerkezetet is elneveztek. Ám az automatikák a reneszánsz korban kezdtek megjelenni. Leonardo da Vinci, a nagy polihisztor egyebek között automata zenélő dobot is tervezett.

A játékmúzeum gyűjteményében szereplő muzsikáló játékok

Ugrásszerű fejlődést az automaták világában a felvilágosodás hozott: egy jezsuita páter, Athanasius Kircher ismertette a muzsikáló automaták elméletét, gyakorlatát. Leírásai alapján meg is épült a világ első automata orgonája... Később százával készültek olyan szerkezetek, amelyek a templomi zenészeket helyettesítették. A következő lépésként a masinák mérete csökkenni kezdett. A közösségi élet színtere a család lett, a polgári lakás. A társadalmi igény és a technikai fejlődés pedig lehetővé tette, hogy megjelenjenek a kisebb, otthon is használható zenegépek, amelyeknek olcsóbb változatait kézzel kellett hajtani. Ezek a muzsikáló alkalmatosságok játékként a gyerekszobákba is bekerültek. Igaz, ma már ritka kincseknek számítanak azok a míves, kézzel készült darabok, amelyeket a Moskovszky -gyűjtemény is őriz: a régi muzsikáló játékok többsége megsemmisült. Időnként rá lehet bukkanni egy-egy szép darabra, bár Mednyánszky Miklós kissé szomorúan hozzátette: csak az a baj, hogy a legtöbbször ez nem neki sikerül...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!