Az ügyvédek és a válság

Az ingatlanpiac  leült, a cégalapítás leállt,  mondta  a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlésén Bánáti János.  Márpedig   az ingatlanszerződések  ellenjegyzése és a cégalapításokban  történő ügyvédi részvétel olyan privilégiumok, amelyek máshol nincsenek.  A létszámstopot nem lehet elrendelni,  a szakma független státusza miatt,  ráadásul  a pályára történő tömeges  jelentkezés mérséklődött.  

Bánáti örül annak, hogy  a bíróságok és az ügyvédség között javult a kapcsolat, utalva  a megyei kamara és a fehérvári törvényszék elnökeinek rendszeres találkozóira is.  Mert: jó ítélkezés nincs ügyvédség nélkül. Őt egyébként    Darák Péter, a Kúria elnöke nemrég Amicus Curiae  emlékéremmel tüntette ki.  Az ember az élete során  kap  kitüntetéseket, elismeréseket, de őszintén mondom, hogy ennek az emlékéremnek számomra különleges súlya, értéke van. Jelképezi azt, amire utaltam,  a bíróság és az ügyvédség újszerű kapcsolatát,  azt, hogy a  Kúria elnöke miként gondolkodik   rólunk, a  hivatásunkról - fogalmazott az elnök.

Bánáti János örül annak, hogy  a bíróságok és az ügyvédség között javult a kapcsolat

- Pár évvel ezelőtt mondta valahol, hogy az akkor 10 ezer ügyvédhez képest 5 ezer a jelölt, a 3 ezer végzett diplomásból pedig keveset szív fel az állami szféra. Túlnyomó többségük ügyvéd akar lenni. Változott azóta a helyzet?

- Most azt látjuk, hogy egyre kevesebben jönnek ügyvédjelöltnek. Az egyetemeken a számok egyelőre még nem nagyon változtak, jelenleg körülbelül ugyanannyian, évente háromezren végeznek. A jelek szerint azonban megértették azt, amit én mindig őszintén vallottam, hogy a jogi képzettség általános probléma megközelítésre, megoldásra ad módot, lehetőséget biztosítva többféle pályára. Ahogy teltek az évek, a joghallgatók körbenéztek a világban, és rájöttek, hogy sok lehetőséget kínál az üzleti, gazdasági szféra, nem jogi munkakörben.

- Nem arra jöttek rá, hogy túl sok lett már az eszkimó, és kevés a fóka?

- Attól még jönnének, hogy azt látják, nagyon sokan vannak a pályán. Ha nem tudnának mást csinálni, akkor ezt választanák. De van más is. 

- Nem akarok ezzel viccelődni, de szinte közhelyként szokták emlegetni, hogy sok ügyvéd van ugyan Magyarországon , ám éhen halni még nem láttak közülük senkit...

- Azt tapasztaltam, végigjárva a kamarákat, hogy elnehezült az ügyvédek élete. Nem csak arról van szó, hogy elhagyják a pályát, egy-két évi próbálkozás után keresnek valami mást. Hanem arról, hogy a maradók közt is vannak, akik a legalsó szinten élnek. A 12 ezer ügyvéd 10 százaléka napi megélhetési gondokkal küzd, a 90 százalék pedig nagyon széles skálán mozog. S ha nem lennének az említett jogosítványaink, akkor nem 10 százalék élne nehezen, sokan csak a kirendelésekből, hanem jóval többen. Ezért is fontos, hogy a területi és az országos kamara nagyon következetes legyen az ügyvédi felelősségre vonásban, abban, hogy a letét kezelésére, az ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat maximálisan betartsák.

- A fontos jogszabályok megalkotásába bevonják az ügyvédi kamarát? 

- Vegyes a helyzet, mert például az új Polgári törvénykönyv megalkotásába, kodifikációjába mintaszerűen bevonták az ügyvédséget. A büntető törvénykönyv viszont rossz, negatív példa volt. Idézőjelben mondva enyhítő körülmény, hogy nem csupán minket, hanem a bíróságot is kihagyták abból. Kezdődik a két új nagy eljárási törvény, a polgári és a büntető kodifikációja. Az előkészítésből látszik, hogy ezúttal nem kapkodó jogalkotás lesz.

- Az egyéni képviselői indítványokkal mit tudnak kezdeni?

- A jogalkotási technikával nem tudunk mit kezdeni. Azt mondhatom, hogy én optimista voltam. Amikor Navrasics miniszterelnök helyettes úr volt a díszvendégünk 2010. novemberében, az ügyvédnapon, megjegyeztem, hogy nem tartom szerencsésnek ezt a gyakorlatot, kivételes helyzetben kellene csak alkalmazni. Narvracsics azt mondta, kéri a türelmünket, ez az első időszak jogalkotási láza, minden visszatér a normális mederbe. Azóta várjuk, hogy így legyen.

- Közvetlenül kihat az ügyvédségre, ha mondjuk a miniszterelnök éles szavakkal bírál egy bírósági döntést?

- Közvetlenül nem hat ki, annyit mégis megkockáztatok, ez enyhén szólva szokatlan, és csak osztani tudom Darák úr ezzel kapcsolatos megnyilvánulását. Határozottan azt mondta, hogy nem véletlenül vannak szétválasztva a hatalmi ágak, és egy bírósági döntés kormány részéről történő ilyesfajta kritizálása a hatalmi ágak elválasztásába ütközik.

Életpálya

Bánáti János 1944. június 20-án született Budapesten.  Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát 1967-ben  végezte, summa cum laude eredménnyel.  Ügyvédjelölt, majd ügyvéd 1990-ig  az egyik  ügyvédi munkaközösségben, utána irodát nyitott.  A Budapesti  Ügyvédi Kamara elnökségi tagja,  majd fegyelmi megbízottja,  1992-től 2006-ig elnöke.  2006-tól a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.   Több tisztsége van: többek között a Magyar Jogász Egylet alelnöke, a Magyar Kriminológiai Társaság Igazgatóságának tagja, címzetes egyetemi tanár. A Magyar Köztársaság Érdemrend  Tisztikeresztje (1996), illetve Középkeresztje (2004)  kitüntetésekkel is elismerték.