2013 - a Kígyó éve

Amihez nem kell nagy jóstehetség: a magyarok tekintélyes része másnapos lesz holnap. Ezért viszonylag nehezen ébred majd, nem abban az állapotban, amikor átgondolja, hogy a világvége nélkül elmúlt, nem túl épületes 2012 után mit hoz majd a baljós számú ş13-as. Arra sem tud vagy nem akar emlékezni, mit ivott-evett előző nap és éjszaka. Erről eszembe jut egy tévéműsor, néhány évvel ezelőttről. Az asztalra tettek egy üvegedényt és abba beleöntötték mindazt, amit egy kiadós szilveszteri túlélőtúrán magába tölt valaki. Sört, bort, pálinkát, wkiskyt, húst, töltött káposztát, virslit, salátát, szendvicset, édességet. Csupa össze nem illő italt, ételt, ízt, anyagot. Elég ronda halmaz gyűlt ott össze a tál alján, az ember utólag is sajnálni kezdte a gyomrát, a már-már heroikus küzdelemért, amit az egyveleggel kell folytatnia. Valahogy persze el kell búcsúztatni azt a 12 hónapot, ami megint elmúlt az életből. Sajnálkozni amiatt, hogy a biológiai óra egyre gyorsabban ketyeg. Elmélázni olyan magvas megállapításokon, hogy valamikor három nap buli után elég volt egy nap regenerálódás, egy ideje viszont egy nap buli után biztos a három nap szenvedés. Hát, így vagyunk ezzel a záró és újat kezdő szilveszterrel. Amikor a magyarok tekintélyes része másnaposan ébred. A fogadalmaival később foglalkozik. Kávét főz vagy teát, azt szürcsölgeti, és arra gondol, mi jelentene boldogságot az új évben. Már nem túl nagyigényű. Nem ő tehet róla.