Törő Gábor lehet közgyűlési elnök, bár külsős

Olvasóink azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, hogyan lehet egy külsős alelnök (tehát aki nem tagja a közgyűlésnek) a megyei testület elnöke.
Nos, a megoldás a következő: a választások után a politikai pártok a megszerzett szavazataik arányában kapnak helyet a megyei közgyűlésben. A Fidesz például 2010-ben a 21-ből 13 helyet. E helyeket a listájuk élén álló 13 fővel kellett betölteniük. A listán ugyan ott volt Törő Gábor is, ám nem befutó helyen, így képviselő nem lett, viszont külsős alelnökké választották, amit a Fidesz törvénymódosítása lehetővé tett. Hozzászólhatott, csak nem szavazhatott.

A pártokat ugyanakkor a jelöltlistájuk sorrendje csak a választáskor köti, a később bármilyen okból megürült helyek betöltésekor a listáról bárkit jelölhetnek a megürült helyre, attól függetlenül, hogy hányadik volt az illető a listán.  Törő Gábor történetesen a 28. helyen szerepelt a Fidesz listáján, így képviselői hely megürülése esetén csak a párt döntésén múlik, hogy ő kerül e az önkormányzatba. Ha  bekerül, akkor elnökké is választható.

Amennyiben valaki a Fidesz megyei képviselői közül lemond, mondjuk Vargha Tamás, akkor a pártnak 30 napja van közölni, hogy a listájáról kit nevez meg a helyére. Ha nem teszi, akkor az eredeti lista sorrendje lépne életbe. Ám nyilván megneveznek valakit, akár azonnal. Ugyanis a lemondás bejelenetésével együtt az új képviselő megnevezésére is van lehetőség, utána pedig az új elnök megválasztására.
Ha tehát nem változik a Fidesz szándéka, hogy Vargha Tamást Törő Gábor kövesse a megyei elnöki székben, akkor a dolgok gyorsan lejátszhatók a jogszabályok betartásával.

Hétfőn közöltük, hogy Vargha Tamás honvédelmi államtitkár lehet. Részletek itt!