Hírek

2009.01.07. 03:29

Tanácsok helyett önkormányzatok

<b>FMH-összeállítás</b> - Az 1990. esztendő nem fejeződött be a szabadon választott országgyűlés májusi megalakulásával. A törvényhozásra történelmi feladat várt: helyi szinten is létre kellett hozni a demokrácia intézményeit, ezzel legfontosabbikaként az önkormányzatokat.

Ármás János

A települési, valamint a budapesti 23 kerületi polgármestert és a főpolgármestert is az állampolgárok - 1994 óta - közvetlenül választják meg. A szavazás már csak egyfordulós, a legtöbb voksot szerző  jelölt győz. A polgármestereknél is van ajánlási kvóta: csak annak a jelöltnek a neve kerül fel a szavazólapra, aki a lakosság három százalékának ajánlását begyűjtötte. A főpolgármester-jelöltséghez elég   a voksolók fél százaléka. A mindennapi élet ésszerű működését  helyben is biztosítani kellett

Ezt a munkát a jogállamiság logikájából adódóan azonban megelőzte még néhány fontos lépés. Május harmadikán Göncz Árpád, az Országgyűlés elnöke kormányalakítással bízta meg Antall Józsefet, a parlamenti választásokon legtöbb képviselői mandátumot szerzett MDF listavezetőjét. A kormányprogramot május 23-án fogadta el a Tisztelt Ház, koalíciós kormány jött létre az MDF, a kisgazdák és a kereszténydemokraták részvételével. Az alkotmányt az országgyűlés június 19-én módosította, a két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodásának megfelelően (ez volt az a bizonyos paktum! - Á. J.) csökkentették a kétharmados szavazáshoz kötött témakörök (törvények) számát, s az országgyűlés hatáskörébe utalták a köztársasági elnök megválasztását. Augusztus 3-án államfővé választották Göncz Árpádot, aki az SZDSZ budapesti listájának vezetőjeként kapott áprilisban képviselői mandátumot.

A megválasztott parlament egyik első és legfontosabb feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása volt. A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok közötti kölcsönös kompromisszumok eredményeként megszületett önkormányzati törvény alapelvei, a benne rögzített intézményrerndszer életképessége döntő hatással volt a politikai rendszerváltás sikeres beteljesítésére és a helyi hatalmi rendszer kiépítésére. Az Országgyűlés történelmi hivatása abban állt, hogy újból életre keltse az európai civilizációs mintákat szervesen beépítő, ám az idők során többször is kényszerűen megszakadt magyar önkormányzati hagyományokat, illetve megerősítse a demokratikus jogállam intézményrendszerének egyik legfontosabb elemét: a mindennapi élet méltóságát és ésszerű működését helyben biztosító önkormányzati közigazgatást.

Mindez persze nem ment egyszerűen. A feladat felelőssége és súlya megkerülhetetlenné vált valamennyi parlamenti politikai erő, kormány és ellenzék számára. Az ellenzéki pártok közül különösen a szabad demokraták éltek komolyan a konszenzusra való törekvés követelményeiből adódó lehetőséggel, és a kormánykoalíció első javaslatával szembehelyezkedve egy olyan önálló, liberális elvekre épülő törvénytervezettel álltak elő, amelynek elemeiből számosat sikerült később beépíteni a törvény szövegébe.

Ma már tudjuk, az Antall-kormány elsőként benyújtott javaslatának eredendő koncepcionális hibájaként tekinthető, hogy a központi és helyi hatalom megosztása helyett a hatalomgyakorlás oszthatatlanságának és egységének elvét képviselte - ami annyit tesz, hogy az önkormányzati (helyi) közigazgatás csupán a központi hatalom helyi végrehajtó szintjeként működhet. (A törvényalkotás folyamata egy időre le is állt, hatpárti egyeztetések kezdődtek a továbblépésről). A konszenzus eredményeként a szavazásra bocsátandó törvénytervezet már úgy fogalmazott: minden település önállóvá válhat. A létrehozott önkormányzati modellel megteremtődött egy szabad, önszerveződő civil társadalom kiteljesedésének lehetősége - ahol az állam csak a legszükségesebb, minimális szinten avatkozik be a helyi önkormányzatok, a helyi társadalom életébe, ahol a lakóközösségek jobban tudják, hogy mire van szükség, mi kell ahhoz, hogy jól érezzék magukat otthonaikban.

Fontos itt megjegyezni: 1990-ben, a törvény megalkotásakor még mindenki egyetértett abban, hogy egy korszerű önkormányzati törvény született. Ám hamar kiderült, a kormányzati törekvések nem igazán esnek egybe a helyi autonómiák tiszteletben tartásának elvét is szem előtt tartó elképzelésekkel. Vagyis a központi hatalom nem volt érdekelt egy erős és független önkormányzati rendszer létrejöttében.

A helyhatósági választások első fordulóját szeptember 30-án rendezték. A részvételi arány a negyven százalékot sem érte el. A kisebb településeken a függetlenek, a nagyobbakon és a fővárosban az ellenzék képviselőjelöltjei kerültek ekkor többségbe. A második fordulóra október 14-én került sor, a részvételi arány országos szinten 25,9 százalékos volt (Fejér megyében 26,4 százalék). A kistelepüléseken közvetlenül választott polgármesterek aránya 83 százalék.

Az esztendő társadalmi-politikai története ezzel még nem ért véget. Október 24-én Antall József miniszterelnök nyirokcsomó-műtéten esik át. (A kiadott orvosi jelentés szerint a kormányfő alacsony malignitású non-Hodgkin-lymphomában szenved.) Másnap kitört az úgynevezett taxisblokád . A benzin árának hatvanöt százalékos emelése ellen tiltakozó fuvarozók eltorlaszolták az utakat. Létrejön az Érdekegyeztető Tanács a kormány, illetve a munkavállalók érdekképviselői, valamint a munkaadók részvételével. Huszonnyolcadikán megállapodás születik a tanácsban, a blokád végetér. A miniszterelnök a kórházban adott híres pizsamás interjúban békülékeny hangnemben, polgári engedetlenségi akcióként beszél a blokádról. A települési önkormányzatok megválasztott polgármesterei és a képviselő-testületek tagjai októberben leteszik hivatali esküjüket.

Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról preambuluma (bevezetője) kimondja: A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügye

(A rendszerváltás történetét feldolgozó sorozatunk itt befejeződik, az előző cikkeket ide kattintva találják megaz fmh.hu-n!.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!