Hírek

2008.10.06. 02:29

Október hatodikák a történelemben

<b>FMH-összeállítás</b> - Természetes, hogy október 6-áról elsőként az 1849-es aradi tragédia jusson eszünkbe, a vérbefojtott magyar szabadságharc tizenhárom honvéd tábornokának és ezredesének kivégzése, illetve 1956., Rajk László újratemetése. Ám ezen a napon történt még néhány figyelemre méltó esemény az évszázadok során.

MTI

Nagyot ugorva az időben fontos megemlíteni, hogy az 1848-as magyar honvédsereg Perczel Mór vezérletével október 6-án Ozorán aratta első komoly győzelmét Varl Roth és Nicolaus Philippovich vezérőrnagyok által parancsnokolt császári hadtest ellen.



Egy újabb évszám: 1944. A hadiüzemmé nyilvánított martfűi cipőgyárat október 6-án - amikor a szovjet csapatok már a város határához értek - fel akarták robbantani, ezt azonban Haering Károly mérnök és társai megakadályozták.

A Szabad Nép, a kommunista párt központi lapja ennyit írt 1956. október 6-án: Megrendülten értesítjük a mélységes bánatunkban velünk együtt érzőket, hogy az 1949-ben 40. életévében mártírhalált halt Rajk László exhumált földi maradványait a Kerepesi úti temetőben helyezzük örök nyugalomra. Soha el nem múló örök szeretettel kísérjük utolsó útjára. (A gyászoló család) . A Soha többé! című, aláírás nélküli cikkben pedig ez állt: A Rajk-tragédia a legsúlyosabb vádbeszéd a személyi kultusz ellen.

Kitekintés a világtörténelembe: 1973. Egyiptom és Szíria a Szuezi-csatornánál és a Golan fennsíkon összehangolt katonai támadást kezdett október 6-án Izrael ellen. A kezdeti arab sikerek után az izraeli haderő került fölénybe, és benyomult Egyiptomba, valamint Szíriába, megközelítette a fővárost, Damaszkuszt is. A harcok három hét után értek véget. (1974 elején a fenyegető olajválság miatt az USA és a Szovjetunió közvetítésével megkezdődtek a csapatkivonások, az ütközőzónák ENSZ-megszállás alá kerültek.)

Térjünk vissza Aradhoz - hiszen itt minden csak ehhez viszonyítható. (Kossuth Lajos 1883. március 15-én nevezte el Aradot a Magyar Golgotának.) Néhány tény, néhány adat azonban még nem került át a köztudatba és a közbeszédbe. Hogy milyen megdöbbenést és ellenérzést váltott ki Haynaunak ez a nyilvánvalóan primitív bosszúvágyból eredő gaztette, azt jól példázza az aradi várban még 1849. október 6-án keletkezett és a vértanúk nevének kezdőbetűiből összeállított úgynevezett onomasztikon: Pannonia! Vergiss Deine Todten Nicht, Als Klager Leben Sie! (Magyarország, ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők!)

A kivégzések után a hozzátartozók közül többen is igyekeztek a tábornokok holtesteit az akkor még élő szörnyűséges középkori szokás szerint a hóhértól megvásárolni a méltó eltemetés végett. Így még azon az éjszakán elszállították a vesztőhelyről gróf Vécsey (50 arany), gróf Leiningen (13 arany), Damjanich (300 forint) és Lahner (300 forint) holttestét. (Vécseyt rögtön el is temették Aradon.) Leiningent Mogyorón helyezték sírba, innen 1876-ban vitték át a borosjenői templom kriptájába. Damjanich és Lahner holttestét október 8-án éjjel temették el a Károlyi grófok mácsai birtokán lévő parkban. Kiss Ernő tábornok holttestét ugyancsak nyolcadikán éjjel emelték fel a sáncárokból, és kilencedikén temették el Aradon, majd 1855-ben Katalinfalvára vitték, onnan pedig 1871-ben került át a bánáti Eleméren épített új családi kriptába, ahol azóta is nyugszik. Dessewffy Arisztid holttestét 1850 áprilisában emelték fel, és a Bártfa melletti családi birtokon, a margonyai parkban helyezték örök nyugalomra.

A jeltelen sírban nyugvó többi vértanú földi maradványainak felkutatására az 1860-as években mozgalom indult, de eredmény nélkül - csak 1932-ben, a Maros áradásakor kerültek elő csontmaradványaik, az akasztófák kampószögei és szilánkjai. Az ekkor előkerült maradványokat is a Vécsey hamvait őrző kriptába temették el.

Lényeges változás csak a 125. évfordulón történt: 1974. október 6-án Dessewffy és Kiss Ernő hamvainak kivételével, az ismert helyeken porladó csontok összegyűjtésével tizenegy vértanú tábornok földi maradványait ünnepélyes keretek között az 1881. október 6-án Aradon felállított obeliszk oldalában temették el végső nyugvóhelyül. Az aradi vértanúk mellett fontos megemlékezni gróf Batthyány Lajosról, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökéről, akit szintén 1849. október 6-án végeztek ki Pesten, az egykori Neugebaude épületének udvarán, a mai Szabadság téren. Az Országgyűlés 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította október hatodikát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!