Hírek

2008.10.27. 03:29

A bankoknak végre kellene már lépni

<b>Budapest</b> - A bankok az elmúlt években extra profitot termeltek, most dobjanak mentőövet a hitelt felvevő állampolgárnak - szorgalmazza Lénárd Mariann ügyvéd, a Banki Hitel Károsultjainak Egyeselülete főtitkára.

Ármás János

Fontos annak rögzítése rögtön az írás elején, hogy az interjú elkészülte és megjelenése között - tekintettel az ünnepekre is - néhány nap eltelt. A pénzügyi válság viszont napról napra, sőt: óráról órára változik, új jelenségek borzolják az érintettek idegeit. Érintetteken esetünkben azokat értjük, akiknek hitelük van, azaz gyakorlatilag mindannyiunkat. Lénárd Marianntól igyekeztünk olyan kérdésekre választ kapni, amik az adósokat élénken foglalkoztatják a kialakult helyzetben. Beszélgetésünk során kiderült: általános receptet nehéz adni, minden ügylet más, ráadásul a bankok is gyakran változtatják kondícióikat.

- Mekkora a gond?

- Röviden válaszolva: rendkívül komoly. Minden szinten nagyon nagy a bizonytalanság, ez alapján mindenki legyen különösen óvatos. Az utóbbi időszak egyértelműen megmutatta sajátosságát, tehát a jelenlegi gazdasági válságtól függetlenül a lakosság túlhitelezte önmagát. Ez egyre komolyabb problémát okoz.

- Nézzük ezt a bizonyos túlhitelezést! Nyilván itt azokról a személyekről is beszélni kell, akik már felvették a hitelt, de azokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, akik mostanság gondolkodnak ezen.

- Azt tapasztaljuk, akinek igazán nem sűrgős, az most kivár. Ám heteken belül nekik is dönteni kell. Azok kerültek igazán kellemetlen helyzetbe, akik előszerződést kötöttek, foglalót is adtak már. A megkezdett ügyletük valamilyen szinten, de mindenképpen köti őket. A kérdés első részére reagálva, a devizelapú hitelek kockázatára is mindeki felhívta a figyelmet - aztán a lakosság jelentős hányada mégis inkább devizában adósodott, adósodik el, mert ez még mindig kifizetődőbb, mintha forintalapú hitellel tenné. Amit mi látunk: megmaradt a svájci frank iránti szeretet, mert ez még mindig jutányosabb .

- A minapi híradások már arról szóltak, ha valaki svájci frankban vette fel a hitelét - akár két esztendeje vagy három -, a forintlapú kölcsönhöz viszonyítva akár huszonöt-harminc százalékkal is jobban járhatott.

- Ez igaz, jobban járt, aki devizában adósodott el. De most itt a pánik a lakosság körében. Elsősorban azoknál a családoknál jelentkezik a probléma, akik eddig is jelentősen komoly terhet vállaltak magukra a havi törlesztőrészlet fizetésével. Mindezt függetlenül a válságtól, a forint erősödésétől vagy gyengülésétől. Ez az a réteg, amelynek bármikor bedőlhet a hitele. Mi az egyesületnél azt tapasztaljuk, hogy duplájára növekedett a veszélyeztetettek köre. Akiknek hónapról hónapra gondot okoz, hogy miből fizessék vissza a hitelt. Aki eddig hatvanezret törlesztett, s most nyolcvanat kellene, annak nincs plusz húszezer forintja. Itt hangsúlyoznám a bankok felelősségét: ekkora jövedelmekhez ilyen nagyságú hiteleket adtak.

- A miniszterelnök a múlt szombaton azon a bizonyos Nemzeti csúcson kifejtette, a devizaialapú lakossági hitelek törlesztését, azok átütemezhetőségét kormányzati szinten kell kezelni. A jegybank elnöke ezzel szemben úgy látja, erre a beavatkozásra nincs szükség.

- Én a jegybank elnökével értek egyet. Az egyszeri segítség nyilván levegőt ad a kölcsönt felvevőnek (bár ezt a segítséget valamiből, de akkor is az adófizetőknek kell majd állni), de itt hosszú, több tízéves futamidőkről szabad csak beszélni. Mi folyamatosan azért lobbizunk a bankszövetségnél és a szakminisztériumban is, hogy a bankok közötti átjárhatóságot megoldják, ezt könnyítsék. Gondolva itt az úgynevezett hitellezárási díjakra, illetve a módosítási költségekre.

- A televíziós hirdetésekben látom: a bankok átvállalják egymás hiteleit.

- Ez valóban megtörténhet, de az ügyfélnek ez a hitele több százalékába kerülhet. De sokan azért nem tudnak kilépni a hitelükből, mert a bankok megtorlását - a korábbi, tehát a futamidő lejárta előtti visszafizetés miatt felszámolt összegeket - nem tudják már finanszírozni.

- Térjünk azért vissza az ön példájára! Hatvanezret még tudok törleszteni, de nyolcvanat már nem annyira. Akkor?

- Akkor baj van. Ezt a válságos időszakot éljük. Az ügyfél természetesen kérheti a banktól az átütemezést. Néhány perccel ezelőtt beszéltem egy ügyféllel, akinek nem ad a pénzintézet ilyen lehetőséget. Pedig ő a százezer forintos havi jövedelméből csak hatvanezret tud törleszteni, mert a maradékból meg kellene élnie. De erre mostanság abszolút nem tapasztalható fogékonyság. Az egyesületünk nyilván csak kis hal, nem is hívtak meg bennünket a nemzeti csúcsra. De ahol tehetjük, ott elmondjuk: most a pénzintézeteknél a labda. Az elmúlt években extra profitot termeltek. Elvárhatja most a szerződött fél, ha ilyen bajba kerül, akkor mindenféle költség nélkül átütemezzék a hitelét. Tudjuk, hogy nincs ingyen ebéd, nincs ingyen hitel. De most a bankszférának kellene segítő jobbot nyújtani. Mi, hitelfelvevők, adósok, várjuk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!