2008.05.20. 02:27
Nászéjszakára is ajánlja a juhfarkot
<strong>Vál</strong> - Szemmel láthatóan jól érezte magát a népszerű zenész-énekes Somló Tamás, a nagy LGT-s Válban, aki általában urbánusabb körülmények közt, leginkább koncerteken, előadótermekben, stúdiókban szokott a közönség elé lépni. Ezúttal frissen avatott borlovagként debütált.
- A Somló és Környéke Borút Egyesület elnöke kért fel, nem jönnék-e ide, miután rokona vagyok a Somló-hegynek, s azt feleltem, ha nekik ez kell, akkor örömmel. Régi a kapcsolatom a borral, szeretem, iszom, élvezem. De felavattak már a szigligeti várkapitány helyettesévé is a szigligeti borosok, Balatonbogláron az ottaniak, s most a Somló-hegyi társaság választott vendégül. A Somló-hegyi bor valóban egyedülálló különlegesség a borok között. A a somlói juhfarknak van egy szexuális bölcsessége, nimbusza, ajánlják a házasságkötéshez is - mint elmaradhatatlan eszközt, például a gyűrűt. Majdnem csak kötelező somlói bort inni az igen kimondásakor, s persze a nászéjszaka előtt. És utána is! Ha nem sikerült, akkor különösképpen. Irodalmárok többek is megemlékeznek a somlói borról, mélyen, meghatón, én csak egyszerűen mondom: nekem ízlik a somlói bor! Kicsit más, mint a többi, eltér a szekszárditól is, noha ott is finom száraz fehér borok teremnek.
Somló Tamás bevallotta, soha nem járt még Válban, a környéket sem igen ismerte korábban. Tetszettek neki a dimbek-dombok, a borpincék, (megígérte, a váli boroknak is jó hírét viszi), s persze megcsodálta a leromlott állapotában is szépséges Ürményi-kastélyt. Nagyon drukkol a váliaknak, hogy végre valóban megvalósuljon az elérhető célként hangoztatott rekonstrukció.
- Suzuki túramotorommal pöfögtem szép lassan ide. Sokat utazunk a családommal vidékre, vízszerelmes vagyok. Nyáron abból áll az életünk, hogy megyünk a Balatonra, a Dunára, a Kis-Dunára, s ha az idő és az anyagiak engedik, akkor Horvátországba. Szeretek kóborolni Magyarországon, bármerre, a hegyek közé is - szívesen járok Nógrádba. Általában valami vizet keresek, folyót, tavat. Szigetvár környékén volt egy kis tanyám is, de sajnos, meg kellett szabadulnom tőle, mert széthordták. Keveset jártam le - állapítja meg, majd hozzáteszi: egyre többet elhagyja Budapestet.
- Túlméretezett, idegbeteg a forgalom, minden csupa füst és izgalom. De most ilyen a világ. Ha tehetjük, hagyjuk el a várost, s keressünk nyugodtabb helyeket! Ez a vidék itt gyönyörű! - fűzi hozzá végül, s hangján érződik, nem puszta udvariasságból mondja. Indulás előtt kér egy kis könnyű fröccsöt, parányi borral, s még eszik pár falatot. Kicsit vár, mert az őt útbaigazító váli polgárőrök kilátásba helyezték a leendő motoros borlovagnak az érkezésekor, hogy távozáskor árgus szemmel figyelik. A zéró tolerancia a frissen végzett jogászra (nemrégiben doktorált jogból az örökifjú férfiú!) akkor is vonatkozik, ha mindenki ismeri - fenyegették meg a derék önkéntesek.