Hírek

2007.10.24. 16:13

Közhírré tétetik, akit illet

Székesfehérvár - Évente 6000-6500 reklámfilmet mutatnak be Magyarországon a mozikban és a televíziókban összesen 400 ezerszer. Fogyasztásra próbálnak bírni bennünket.

Zsohár Melinda

 Józsa László 1960-ban született Keszthelyen, a Veszprémi Vegyipari Egyetem vegyipari rendszermérnöki és folyamszabályozási ágazatán diplomázott 1984-ben, 1987-ben doktorált. Okleveles mérnök-közgazdászi végzettséget szerzett 1988-ban, 1991-ben Milánóban kapott oklevelet a Scuola Superiore Enrico Mattei-n. A közgazdaságtudomány kandidátusa, a Magyar Marketing Szövetség hivatalos szakértője, habilitált doktor, 2001-ben az Év kutatója társadalomtudomány kategóriában. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, a fehérvári Kodolányi János Főiskola tanára. Számos publikációja jelent meg marketing és reklám témakörben.


-A filmes reklámok önmagukban is irdatlan mennyiséget tesznek ki, s akkor nem beszéltünk az óriásplakátokról, rádiókból és egyéb helyekről ömlő hirdetésekről. Kinek szólnak ezek, miközben mindenütt a reklámok utálatáról hallani?
 - Ez nem ilyen egyértelmű. Manapság divat utálni a reklámokat, s azt állítani, hogy nem nézzük, ám a felmérések mást mutatnak. Titokban mégis nézik, hallgatják sokan, azok is, akik tagadják. Egyébként a televíziós reklámok elutasítottsága erősebb, mint az írott reklámoké, valóban. Azt szoktam mondani, mindenkinek ott a kezében a távkapcsoló, váltson csatornát, ha bosszantja a hirdetés.

 - Valami mégis lehet benne, hogy zavaró a reklám... Talán ön is emlékszik, amikor a holokauszt ötvenedik évfordulóján a megrázó Schindler listája című, Oscar-díjas filmet vetítette az egyik kereskedelmi csatorna, s külön bejelentették, hogy a témára tekintettel kivételesen nem szakítják meg reklámokkal a művet. Vajon befolyásolta volna ez a film hatását? Nem ezt ismerte el a csatorna ily módon a döntésével?
 - A reklám csakugyan képes különböző jelentéstartalmak módosítására, s a kommercializálódott világban bizonyos szempontok esetén tabukat határoznak meg. Az évfordulón, s a gyászra tekintettel így jelezték a tabut.

 -Milyen tabuk állhatnak a globalizálódó világ globális reklámjainak útjában?

 -Országonként és kultúránként más és más. Eltérő a keresztény és a muzulmán országokban, s a különböző nemzeti karakterek esetén is. Szaúd-Arábiában számos reklám nem mutatható be, mert túl erotikusnak tartják. Például egy sampont nem hirdethetnek hajadonfejjel a nők, csak letakart hajjal. S a szöveg úgy hangzik, hogy milyen szép selymes lesz a hajam ettől a sampontól, majd meglátja a férjem, aki előtt leveszem a fátyolt. A tabuk is változnak persze idővel, van, amit 10-15 éve még tilalom övezett, ma pedig tudomásuk vesszük. A környezet minden országban egyre nyitottabbá válik. Bizonyos országokban már vetítenek kifejezetten homoszexuálisoknak szóló reklámokat, nálunk ez egyelőre, talán hosszú időre is elképzelhetetlen, és a szexuális töltésű egyéb reklámokkal is nagyon csínján bánunk.

- Én inkább úgy mondanám, a szexista reklámok verik ki a biztosítékot, főként a nőket megalázóak. De nyilván itt is eltér, hogy ki mit tart sértőnek, s mi megy még el egy-egy jelzés, utalás kapcsán. Meddig növelhető a reklám mennyisége? Mikor nem hatnak többé?

 - Egy reklámspotot általában hatvanszor adnak le a mozikban, tévékben, s aztán újat készítenek ugyanazon termékre is. A reklámok száma és súlya egyre nő, emelkednek a marketing költségek, s ezt ellensúlyozandó a bevételek növelése érdekében fokozzák a reklámtevékenységet. A szakemberek keresik a hatékonyság növelését, kutatják, milyen ötletekkel lehet erőteljesebb az üzenet. A trendek a reklámok időtartamában is változást mutatnak, a korábbi 60 másodperccel szemben ma a 15-20 másodperces, ütős reklámok a meghatározóak. Ennek persze két oka is van. Részint a cégek így takarékoskodnak, részint pedig a gyorsuló világhoz igazodva csupán rövid ideig tartják megtarthatónak a figyelmet. Nem néznek meg hosszabb reklámot az emberek.

- Melyek a legsikeresebb reklámok?
 - Változó, hogy ki mit szeret, de a felmérés szerint a humor a nagy átütő erő. A világon mindenütt azt kedvelik.

- Milyen a magyar reklám?
 - Jó színvonalú, de nem kitűnő. A legritkábban hoznak el díjat a nemzetközi versenyekről a magyar reklámfilmesek.

 - Mostanában népszerű az egyik tévétársaság két csetlő-botló figurája. A szereplők nemhogy nem adoniszok, de kifejezetten átlagosak.
 Nagy népszerűségnek örvendett a magyar sörreklám-sorozat is, vagy a múlt ködéből sokaknak előtűnik nyilván a Skála-kópé.
 Erkölcsi kifogások is felmerülnek a globális világ fogyasztási hisztériát generáló reklámdömpingje ellen. Biztos, hogy jó irányba haladunk?

- Hosszú évtizedeken át elzártságban éltünk, irányító, paternalista államhoz szoktunk. Életünk minden szegletébe beleszólt a hatalom, megmondta, mit kell csinálnunk. Kulturális sokként ért bennünket az árubőség, a fogyasztás. A magyar társadalom átmeneti állapotát éli, s ilyenkor könnyen megbicsaklik az értékrend. A reklámozók jól ismerik a magyar valóságot, tudják, mivel tudnak hatni ránk. Lehet, hogy mi magunk nem ismerjük magunkat eléggé? A reklám erőteljesebben hat ránk, mint állítjuk? Az embernek magának kell szelektálnia.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!