Hírek

2007.10.09. 02:29

Kevesebb tag, kevesebb támogatás

FMH-információ - A hegyközségekről szóló, 1994-ben megjelent törvény módosítására került most sor közel egy hete. A változások első ránézésre adminisztrációs könnyebbségnek tűnnek...

Kovalcsik Katalin

Magyarországon ma közel 130 ezer hektáron termelnek szőlőt, ebből 76 ezer hektár tartozik a hegyközségekhez. Jelenleg 316 ilyen szervezet működik, ám a törvénymódosítás nyomán ez a szám 179-re csökken. Fejér megyében is lesz egy összeolvadás, a két nagy borvidék, a móri és az etyeki hegyközsége azonban önálló maradhat. Az 500 hektár alatti területet összefogó hegyközségeknek ugyanis össze kell olvadniuk másik hasonló szervezettel, vagy megszűnnek. Persze egy kiskaput azért beépítettek: egyedi elbírálás alapján a 300 és 500 hektár közötti területek hegyközségei is kérhetik megmaradásukat. Így, reménykedik Geszler József, a móri hegyközség elnöke, 400 hektárjával önálló maradhat a móri terület szervezete is. Ám mint mondta, a csókakői és a vértesaljai hegyközség összeolvad, így lesz közösen 350 hektárjuk, amely már elegendő ahhoz, hogy egyedi elbírálást kérjenek.

- Azért szeretnénk külön működni, mert nekünk egészen más problémákkal kell megküzdenünk, mint például egy zámolyi vagy csókakői kis borászatnak. S ezt különálló hegyközségként könnyebb kezelni - magyarázta Geszler István, miért nem társulnának az összeolvadó, szomszédos hegyközséggel. Az etyekieknél kérdésként sem merül fel probléma, náluk csak az Edeck Kft.-nek, amely a Törleynek szállítja Etyekről a pezsgőalapanyagot, 800 hektárja van, s még van néhány önálló borászat is.

- Az intézkedés nem oldja meg a problémákat, ugyanis félő, hogy a taglétszám akár egyharmadával is csökkenhet és így a befizetések összege is hasonlóan eshet: ugyanis eddig annak kellett kötelezően hegyközségi tagnak lennie, akinek 500 négyzetméretnél nagyobb szőlőterülete volt. Ezt most ezer négyzetméterre növelték, magyarul a kisebb gazdáknak már nem lesz kötelező a tagság. Bizonyos szempontból érthető, ha kilépnek, ugyanis csak a nagyobb termelőknek szükséges a kereskedelmi értékesítéshez elengedhetetlen származási engedély, a kisebbek gyakorlatilag csak saját fogyasztásra termelik a bort - mondja Sáfrán András, a mintegy kétszáz tagot számláló Vértesalja közös hegyközségi tanács, s egyben a móri borvidék elnöke. A Vértesalja közös hegyközségnek a csókakőivel kell egyesülnie, de hogy ennek a formája összeolvadás vagy beolvadás lesz, abban még nem született döntés. Sáfrán András azt preferálná, ha a Csákberényt, Sörédet és Zámolyt tömörítő vértesaljai közös hegyközségbe olvadna bele negyedikként Csókakő. Véleménye szerint valóban szükség van a hegyközségek finanszírozásának rendbetételére, ám ezt nem a tagsági díj emelésével kellett volna megkezdeni, hiszen a járulékfizetési hajlandóság jelenleg is igen alacsony. Sáfrán Andrástól megtudtuk, a hegyközségek állami támogatása idén már kevesebb volt a tavalyinál. Ahhoz, hogy életben maradhassanak, elengedhetetlen, hogy ezek a juttatások ne csökkenjenek tovább.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

- Azért szeretnénk külön működni, mert nekünk egészen más problémákkal kell megküzdenünk, mint például egy zámolyi vagy csókakői kis borászatnak. S ezt különálló hegyközségként könnyebb kezelni - magyarázta Geszler István, miért nem társulnának az összeolvadó, szomszédos hegyközséggel. Az etyekieknél kérdésként sem merül fel probléma, náluk csak az Edeck Kft.-nek, amely a Törleynek szállítja Etyekről a pezsgőalapanyagot, 800 hektárja van, s még van néhány önálló borászat is.

- Az intézkedés nem oldja meg a problémákat, ugyanis félő, hogy a taglétszám akár egyharmadával is csökkenhet és így a befizetések összege is hasonlóan eshet: ugyanis eddig annak kellett kötelezően hegyközségi tagnak lennie, akinek 500 négyzetméretnél nagyobb szőlőterülete volt. Ezt most ezer négyzetméterre növelték, magyarul a kisebb gazdáknak már nem lesz kötelező a tagság. Bizonyos szempontból érthető, ha kilépnek, ugyanis csak a nagyobb termelőknek szükséges a kereskedelmi értékesítéshez elengedhetetlen származási engedély, a kisebbek gyakorlatilag csak saját fogyasztásra termelik a bort - mondja Sáfrán András, a mintegy kétszáz tagot számláló Vértesalja közös hegyközségi tanács, s egyben a móri borvidék elnöke. A Vértesalja közös hegyközségnek a csókakőivel kell egyesülnie, de hogy ennek a formája összeolvadás vagy beolvadás lesz, abban még nem született döntés. Sáfrán András azt preferálná, ha a Csákberényt, Sörédet és Zámolyt tömörítő vértesaljai közös hegyközségbe olvadna bele negyedikként Csókakő. Véleménye szerint valóban szükség van a hegyközségek finanszírozásának rendbetételére, ám ezt nem a tagsági díj emelésével kellett volna megkezdeni, hiszen a járulékfizetési hajlandóság jelenleg is igen alacsony. Sáfrán Andrástól megtudtuk, a hegyközségek állami támogatása idén már kevesebb volt a tavalyinál. Ahhoz, hogy életben maradhassanak, elengedhetetlen, hogy ezek a juttatások ne csökkenjenek tovább.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

- Azért szeretnénk külön működni, mert nekünk egészen más problémákkal kell megküzdenünk, mint például egy zámolyi vagy csókakői kis borászatnak. S ezt különálló hegyközségként könnyebb kezelni - magyarázta Geszler István, miért nem társulnának az összeolvadó, szomszédos hegyközséggel. Az etyekieknél kérdésként sem merül fel probléma, náluk csak az Edeck Kft.-nek, amely a Törleynek szállítja Etyekről a pezsgőalapanyagot, 800 hektárja van, s még van néhány önálló borászat is.

- Az intézkedés nem oldja meg a problémákat, ugyanis félő, hogy a taglétszám akár egyharmadával is csökkenhet és így a befizetések összege is hasonlóan eshet: ugyanis eddig annak kellett kötelezően hegyközségi tagnak lennie, akinek 500 négyzetméretnél nagyobb szőlőterülete volt. Ezt most ezer négyzetméterre növelték, magyarul a kisebb gazdáknak már nem lesz kötelező a tagság. Bizonyos szempontból érthető, ha kilépnek, ugyanis csak a nagyobb termelőknek szükséges a kereskedelmi értékesítéshez elengedhetetlen származási engedély, a kisebbek gyakorlatilag csak saját fogyasztásra termelik a bort - mondja Sáfrán András, a mintegy kétszáz tagot számláló Vértesalja közös hegyközségi tanács, s egyben a móri borvidék elnöke. A Vértesalja közös hegyközségnek a csókakőivel kell egyesülnie, de hogy ennek a formája összeolvadás vagy beolvadás lesz, abban még nem született döntés. Sáfrán András azt preferálná, ha a Csákberényt, Sörédet és Zámolyt tömörítő vértesaljai közös hegyközségbe olvadna bele negyedikként Csókakő. Véleménye szerint valóban szükség van a hegyközségek finanszírozásának rendbetételére, ám ezt nem a tagsági díj emelésével kellett volna megkezdeni, hiszen a járulékfizetési hajlandóság jelenleg is igen alacsony. Sáfrán Andrástól megtudtuk, a hegyközségek állami támogatása idén már kevesebb volt a tavalyinál. Ahhoz, hogy életben maradhassanak, elengedhetetlen, hogy ezek a juttatások ne csökkenjenek tovább.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

- Az intézkedés nem oldja meg a problémákat, ugyanis félő, hogy a taglétszám akár egyharmadával is csökkenhet és így a befizetések összege is hasonlóan eshet: ugyanis eddig annak kellett kötelezően hegyközségi tagnak lennie, akinek 500 négyzetméretnél nagyobb szőlőterülete volt. Ezt most ezer négyzetméterre növelték, magyarul a kisebb gazdáknak már nem lesz kötelező a tagság. Bizonyos szempontból érthető, ha kilépnek, ugyanis csak a nagyobb termelőknek szükséges a kereskedelmi értékesítéshez elengedhetetlen származási engedély, a kisebbek gyakorlatilag csak saját fogyasztásra termelik a bort - mondja Sáfrán András, a mintegy kétszáz tagot számláló Vértesalja közös hegyközségi tanács, s egyben a móri borvidék elnöke. A Vértesalja közös hegyközségnek a csókakőivel kell egyesülnie, de hogy ennek a formája összeolvadás vagy beolvadás lesz, abban még nem született döntés. Sáfrán András azt preferálná, ha a Csákberényt, Sörédet és Zámolyt tömörítő vértesaljai közös hegyközségbe olvadna bele negyedikként Csókakő. Véleménye szerint valóban szükség van a hegyközségek finanszírozásának rendbetételére, ám ezt nem a tagsági díj emelésével kellett volna megkezdeni, hiszen a járulékfizetési hajlandóság jelenleg is igen alacsony. Sáfrán Andrástól megtudtuk, a hegyközségek állami támogatása idén már kevesebb volt a tavalyinál. Ahhoz, hogy életben maradhassanak, elengedhetetlen, hogy ezek a juttatások ne csökkenjenek tovább.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

- Az intézkedés nem oldja meg a problémákat, ugyanis félő, hogy a taglétszám akár egyharmadával is csökkenhet és így a befizetések összege is hasonlóan eshet: ugyanis eddig annak kellett kötelezően hegyközségi tagnak lennie, akinek 500 négyzetméretnél nagyobb szőlőterülete volt. Ezt most ezer négyzetméterre növelték, magyarul a kisebb gazdáknak már nem lesz kötelező a tagság. Bizonyos szempontból érthető, ha kilépnek, ugyanis csak a nagyobb termelőknek szükséges a kereskedelmi értékesítéshez elengedhetetlen származási engedély, a kisebbek gyakorlatilag csak saját fogyasztásra termelik a bort - mondja Sáfrán András, a mintegy kétszáz tagot számláló Vértesalja közös hegyközségi tanács, s egyben a móri borvidék elnöke. A Vértesalja közös hegyközségnek a csókakőivel kell egyesülnie, de hogy ennek a formája összeolvadás vagy beolvadás lesz, abban még nem született döntés. Sáfrán András azt preferálná, ha a Csákberényt, Sörédet és Zámolyt tömörítő vértesaljai közös hegyközségbe olvadna bele negyedikként Csókakő. Véleménye szerint valóban szükség van a hegyközségek finanszírozásának rendbetételére, ám ezt nem a tagsági díj emelésével kellett volna megkezdeni, hiszen a járulékfizetési hajlandóság jelenleg is igen alacsony. Sáfrán Andrástól megtudtuk, a hegyközségek állami támogatása idén már kevesebb volt a tavalyinál. Ahhoz, hogy életben maradhassanak, elengedhetetlen, hogy ezek a juttatások ne csökkenjenek tovább.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

A gondok a hegyközségek pénztárcájánál kezdődnek majd. Az etyeki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke mintegy mellékesen megemlítette: feleannyi állami támogatást kapnak, mint tavaly, vagyis 130 millió forintot.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

- Volt idő, amikor az állami támogatás több volt, mint a tagoktól befolyt összeg, ez azonban ma már nincs így - mondta Geszler. A tagoktól származó bevétel pedig tovább csökkenhet. Mégpedig azért, mert a kötelező tagságot a módosítás értelmében már csak az ezer négyzetméter feletti területtel rendelkezőknek kötelező kiváltaniuk - szemben az eddigi ötszázzal. Jó példa erre a móri, ahol eddig 1200 tag volt, de ha a módosítás életbe lép, már csak 900 lesz. A kormányszóvivő a változásokat úgy állította be, hogy csökkennek a hegyközségek adminisztárciós terhei, és biztosabb pénzügyi és szakmai alapokra fektethetik a szervezet működését. A változásról az etyeki hegyközségi elnök, Pécseli József azonban még nem akart nyilatkozni, mondván, majd ha megjelenik a közlönyben, akkor válik biztossá. Persze Etyeken kevesebb adminisztárciós gondjuk lesz a törvénymódosítás után, nekik nem kell kérvényezniük vagy összeolvadniuk.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

A borászok zsebéből is kivándorolnak a forintok hamarosan, nem csak a hegyközségekéből. A jövedéki adót felváltó járulékfizetést ugyanis augusztusban vezette be a kormány, amelyet utólag, vagyis vélhetően januárban kell majd először megfizetniük a borászoknak. A járulékadó, amely szintén 8 forint volt, másfél évvel ezelőtt szűnt meg, illetve vált nulla kulcsossá. Azért változtatták át járulékká, mondta el Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. elnöke, mert így arra a célra használhatják fel, amire akarják - vagyis a magyar bor marketingjére és minőségellenőrzésre. A mésfél év kimaradás, amikor nem kellett fizetniük a borászoknak, azért alakult ilyen hosszúra, mert a borászlobbi követelte: a járulékot ne előre, hanem utólag kelljen megfizetni. A törvénymódosítás pedig, mint tudjuk, hosszadalmas munka...

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

Szakáll Pál, etyeki bortermelő most még csak reménykedik, hogy valóban marketingre fordítják ezt a pénzt, tudni azonban nem tudhatja. Az agrártárca becslései szerint ugyanis évente mintegy 2 milliárd forint folyik be így a közösbe. Talán ennyi pénz elég lesz arra, hogy a nyugati borszaküzletek alsó polcairól legalább a középsőre kerülhessenek a minőségi magyar borok. Azok a borok, amelyek literjei után azonban nem kell a magyar borászoknak járulékot fizetniük, ugyanis az országból kikerülő magyar bor nem járulékköteles.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!