Hírek

2007.10.04. 02:29

A schengeni információkról

Brüsszel - A jövő esztendőtől a Magyar Köztársaság is tagja lesz az úgynevezett schengeni övezetnek, amely Európában az államok között a lehető legszabadabb mozgást garantálja. Természetesen ez csak egy szigorú biztonsági norma betartásával lehetséges, amelynek alapja a Schengeni Információs Rendszer.

Kovalcsik Katalin

Néhány hónap múlva, 2008. januárjától lényegében már meg sem kell állnunk a magyar-osztrák, magyar- szlovák és magyar-szlovén határokon: teljes jogú tagként csatlakozva az európai közösség által életre hívott schengeni rendszerhez, megvalósítva az EU egyik alapvető vívmányát, az unión belül a személyek szabad mozgását, zse-bünkben akár egyetlen személyigazolvánnyal is elindulhatunk Portugáliáig, Dániáig és Svédországig. Ennek a szabadságnak azonban ára van, nem is kevés és nem is egyszerűen megvalósítható. A belső határok eltörléséből adódó lehetséges biztonsági problémák miatt kiegyenlítő intézkedések szükségesek. Ennek keretében a külső határokon - a schengeni rendszerben ide tartozik a Magyar Köztársaság ukrán, román, szerb és horvát határa - egységes határellenőrzést, továbbá a schengeni térségen belül egyes EU-tagországok rendvédelmi szervezetei úgynevezett mélységi ellenőrzést hajtanak végre, melynek során egyarán ellenőrizhetik az EU-állampolgárok, illetve egy harmadik (EU-n kívüli) ország állampolgárait is.

Mindezt a schengeni tagállamok adatszolgáltatásából létrejött, az egymás közötti adatcserét szolgáló Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System - SIS) teszi lehetővé. Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kezdte meg 1995-ben az együttműködést a SIS keretében, jelenleg - a nem uniós tagállam Norvégiát és Izlandot is ideértve - tizenöt állam a részese. Jövőre a schengeni térség várhatóan huszonnégy tagúra bővül. Az eddig schengeni övezethez - Ciprus kivételével - csatlakoznak a 2004-ben uniós taggá vált államok.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, az uniós állampolgár a SIS tevékenységéből normális, mindennapi esetben elvileg semmit nem vesz (nem vehet!) észre. Beül az autójába, felszáll a vonatra vagy a repülőgépre, és utazik, ha úgy tetszik, teszi a dolgát. A szabadság garanciáját viszont egy komoly rendszer adja. A SIS adatbázisában a következő adatok szerepelnek: 1. harmadik, azaz nem schengeni tag-állambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, át-adásra vagy kiadásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés leltöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Mindezt a schengeni tagállamok adatszolgáltatásából létrejött, az egymás közötti adatcserét szolgáló Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System - SIS) teszi lehetővé. Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kezdte meg 1995-ben az együttműködést a SIS keretében, jelenleg - a nem uniós tagállam Norvégiát és Izlandot is ideértve - tizenöt állam a részese. Jövőre a schengeni térség várhatóan huszonnégy tagúra bővül. Az eddig schengeni övezethez - Ciprus kivételével - csatlakoznak a 2004-ben uniós taggá vált államok.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, az uniós állampolgár a SIS tevékenységéből normális, mindennapi esetben elvileg semmit nem vesz (nem vehet!) észre. Beül az autójába, felszáll a vonatra vagy a repülőgépre, és utazik, ha úgy tetszik, teszi a dolgát. A szabadság garanciáját viszont egy komoly rendszer adja. A SIS adatbázisában a következő adatok szerepelnek: 1. harmadik, azaz nem schengeni tag-állambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, át-adásra vagy kiadásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés leltöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Mindezt a schengeni tagállamok adatszolgáltatásából létrejött, az egymás közötti adatcserét szolgáló Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System - SIS) teszi lehetővé. Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kezdte meg 1995-ben az együttműködést a SIS keretében, jelenleg - a nem uniós tagállam Norvégiát és Izlandot is ideértve - tizenöt állam a részese. Jövőre a schengeni térség várhatóan huszonnégy tagúra bővül. Az eddig schengeni övezethez - Ciprus kivételével - csatlakoznak a 2004-ben uniós taggá vált államok.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, az uniós állampolgár a SIS tevékenységéből normális, mindennapi esetben elvileg semmit nem vesz (nem vehet!) észre. Beül az autójába, felszáll a vonatra vagy a repülőgépre, és utazik, ha úgy tetszik, teszi a dolgát. A szabadság garanciáját viszont egy komoly rendszer adja. A SIS adatbázisában a következő adatok szerepelnek: 1. harmadik, azaz nem schengeni tag-állambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, át-adásra vagy kiadásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés leltöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, az uniós állampolgár a SIS tevékenységéből normális, mindennapi esetben elvileg semmit nem vesz (nem vehet!) észre. Beül az autójába, felszáll a vonatra vagy a repülőgépre, és utazik, ha úgy tetszik, teszi a dolgát. A szabadság garanciáját viszont egy komoly rendszer adja. A SIS adatbázisában a következő adatok szerepelnek: 1. harmadik, azaz nem schengeni tag-állambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, át-adásra vagy kiadásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés leltöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, az uniós állampolgár a SIS tevékenységéből normális, mindennapi esetben elvileg semmit nem vesz (nem vehet!) észre. Beül az autójába, felszáll a vonatra vagy a repülőgépre, és utazik, ha úgy tetszik, teszi a dolgát. A szabadság garanciáját viszont egy komoly rendszer adja. A SIS adatbázisában a következő adatok szerepelnek: 1. harmadik, azaz nem schengeni tag-állambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, át-adásra vagy kiadásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés leltöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

A Schengeni Információs Rendszer a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja - szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan - a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Ne gondolja ebből senki, hogy itt egy újabb Nagy testvér, aki mindenkiről és mindenről mindent bármilyen ellenőrzés nélkül tudhat! Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény elismeri a személyek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz, ahhoz is, hogy a hibás adatok kijavítását vagy törlését kérjék, valamint bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását. A fent leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amely a szóban forgó adatot a SIS-ben rögzítette. (Tehát ha egy lengyel személyről Spanyolországban írtak fel valamit a SIS-re, akkor ott az ibériai törvények az érvényesek, ha egy finnről Magyarországon, akkor a mi jogszabályaink a mérvadóak.)

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően (2008. január 1.), amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését szeretné, kérésével vagy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sirene irodáját, vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosát kell megkeresnie. Ha úgy ítéli meg, hogy a Sirene irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben is az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége változatlanul szívesen fogadja az olvasók kérdéseit a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Terveink szerint a tájékoztató sorozat következő részében a határon túl élő magyarok beutazási lehetőségeivel foglalkozunk. Ez a kérdés elsősorban az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élő magyar nemzeti kisebbséget érinti, ők ugyanis jövő januártól szigorúbb feltételekkel utazhatnak az anyaországba.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Több állammal is létezik a beutazást megkönnyítő kétoldalú megállapodás, ezeket a dokumentumokat most össze kell fésülni a schengeni rendszerrel, hogy az Európai Uniónak és a határon túli magyaroknak is megfeleljünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!