Hírek

2007.09.04. 02:28

Figyelem! Start! Schengen!

Brüsszel, Budapest - Jövő januártól a Magyar Köztársaság is élesben tagja lesz az EU-n belül az úgynevezett schengeni rendszernek. Ami a határon átlépő állampolgárnak alapvetően csak annyit jelent majd, hogy nem kérnek tőle személyes dokumentumot, de a rendszer ennél azért bonyolultabb - érdemes már most készülődni.

Kovalcsik Katalin

Húsz éve már annak, hogy Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg 1985-ben aláírta a névadó luxemburgi kisvárosban a belső határokon az ellenőrzés felszámolását célul tűző Schengeni megállapodást. Amely egyezség és az 1990-ben ennek kiegészítésére kötött Schengeni végrehajtási egyezmény (hatályba lépett 1995. március 1-jén) a schengeni térségben felszámolta belső határellenőrzést, áthelyezve azt a külső határokra, ahol pontosan megfogalmazott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében (ez az EU négy szabadságjoga közül az egyik!) a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a külső határellenőrzés, a vízumpolitika, a menekültügy, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi, rendőrségi és vám együttműködésben.

A schengeni ötökhöz mára Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ausztria, Svédország, Finnország és Dánia is csatlakozott. Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország ugyan fenn kívánják tartani az EU-val közös határaikon a személyellenőrzést, ugyanakkor egyre több részpolitikai területen kapcsolódnak be a schengeni együttműködésbe. Az EU, valamint Izland és Norvégia között 1999-ben aláírt és két esztendőre hatályba lépett megállapodás alapján ez a két ország társult államként vesz részt a schengeni folyamatban. Hamarosan szintén társult állammá válik Svájc is, amellyel 2005-ben kötött az EU társulási megállapodást.

Miért fontos mindez nekünk, magyaroknak? Az EU-t megújító (a nagy csatlakozás , a kelet-európai bővítés előtt az utat véglegesen megnyitó) Amszterdami szerződés (1997) a schengeni együttműködést beemelte az EU jogi és intézményi keretei közé, és az új tagállamok számára már kötelezővé tette a schengeni vívmányok EU-tagsággal járó teljes körű átvételét. Nincs már mérlegelési lehetőség, taktikázás, az új tag kötelezően schengeni is lesz. Természetesen a feltételeket és kötelezettségeket Magyarország is vállalta a csatlakozási tárgyalásokon.

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

A schengeni ötökhöz mára Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ausztria, Svédország, Finnország és Dánia is csatlakozott. Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország ugyan fenn kívánják tartani az EU-val közös határaikon a személyellenőrzést, ugyanakkor egyre több részpolitikai területen kapcsolódnak be a schengeni együttműködésbe. Az EU, valamint Izland és Norvégia között 1999-ben aláírt és két esztendőre hatályba lépett megállapodás alapján ez a két ország társult államként vesz részt a schengeni folyamatban. Hamarosan szintén társult állammá válik Svájc is, amellyel 2005-ben kötött az EU társulási megállapodást.

Miért fontos mindez nekünk, magyaroknak? Az EU-t megújító (a nagy csatlakozás , a kelet-európai bővítés előtt az utat véglegesen megnyitó) Amszterdami szerződés (1997) a schengeni együttműködést beemelte az EU jogi és intézményi keretei közé, és az új tagállamok számára már kötelezővé tette a schengeni vívmányok EU-tagsággal járó teljes körű átvételét. Nincs már mérlegelési lehetőség, taktikázás, az új tag kötelezően schengeni is lesz. Természetesen a feltételeket és kötelezettségeket Magyarország is vállalta a csatlakozási tárgyalásokon.

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

A schengeni ötökhöz mára Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ausztria, Svédország, Finnország és Dánia is csatlakozott. Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország ugyan fenn kívánják tartani az EU-val közös határaikon a személyellenőrzést, ugyanakkor egyre több részpolitikai területen kapcsolódnak be a schengeni együttműködésbe. Az EU, valamint Izland és Norvégia között 1999-ben aláírt és két esztendőre hatályba lépett megállapodás alapján ez a két ország társult államként vesz részt a schengeni folyamatban. Hamarosan szintén társult állammá válik Svájc is, amellyel 2005-ben kötött az EU társulási megállapodást.

Miért fontos mindez nekünk, magyaroknak? Az EU-t megújító (a nagy csatlakozás , a kelet-európai bővítés előtt az utat véglegesen megnyitó) Amszterdami szerződés (1997) a schengeni együttműködést beemelte az EU jogi és intézményi keretei közé, és az új tagállamok számára már kötelezővé tette a schengeni vívmányok EU-tagsággal járó teljes körű átvételét. Nincs már mérlegelési lehetőség, taktikázás, az új tag kötelezően schengeni is lesz. Természetesen a feltételeket és kötelezettségeket Magyarország is vállalta a csatlakozási tárgyalásokon.

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Miért fontos mindez nekünk, magyaroknak? Az EU-t megújító (a nagy csatlakozás , a kelet-európai bővítés előtt az utat véglegesen megnyitó) Amszterdami szerződés (1997) a schengeni együttműködést beemelte az EU jogi és intézményi keretei közé, és az új tagállamok számára már kötelezővé tette a schengeni vívmányok EU-tagsággal járó teljes körű átvételét. Nincs már mérlegelési lehetőség, taktikázás, az új tag kötelezően schengeni is lesz. Természetesen a feltételeket és kötelezettségeket Magyarország is vállalta a csatlakozási tárgyalásokon.

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Miért fontos mindez nekünk, magyaroknak? Az EU-t megújító (a nagy csatlakozás , a kelet-európai bővítés előtt az utat véglegesen megnyitó) Amszterdami szerződés (1997) a schengeni együttműködést beemelte az EU jogi és intézményi keretei közé, és az új tagállamok számára már kötelezővé tette a schengeni vívmányok EU-tagsággal járó teljes körű átvételét. Nincs már mérlegelési lehetőség, taktikázás, az új tag kötelezően schengeni is lesz. Természetesen a feltételeket és kötelezettségeket Magyarország is vállalta a csatlakozási tárgyalásokon.

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Miről is szól valójában ez a történet? - jogos most az olvasó kérdése, mivel az még önmagában nem nagy ügy, ekkora purparlét ahhoz nem érdemes keríteni, hogy az EU-polgárt az unió belső határain ne abajgassa a határőrizetre odarendelt szervezet. Egyértelműen fogalmazva: az EU a schengeni övezeten belül a legmagasabb komfortot kívánja nyújtani több száz millió polgárának, ám ennek működése érdekében a legszigorúbb módon - természetesen és nagyon hangsúlyozottan jogi eszközökkel - védi a külső határokat. Magyar szempontból nézve mindez annyit tesz (mivel 2008. január elsejétől hazánk lesz az EU egyik schengeni határa), hogy Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába átlépve elég lesz már egy személyi igazolvány (amennyiben egyáltalán ezt kérik), Romániába (mint EU-tagállamba) indulva maradnak a schengeni övezeten kívül megszokott EU-normák, ám Ukrajna, Szerbia és Horvátország magyar határán nagyon szigorú határellenőrzési és rendészeti kontrollra lehet majd számítani. Nincs ebben semmi különös, az ok egyszerű: ezeken a határszakaszokon a Magyar Köztársaság védi az EU belső, különleges vívmányait és értékeit.

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Nyilván mindez nem lesz egyszerű, s most nem kell se többre, se kevesebbre gondolni, mint az országhatárokon túl élő magyarságra. A rigorózus EU-szabályokhoz viszonyítható könnyebb mozgásuk megoldása a közösségi jogszabályok figyelembevétele mellett a jogalkotók és a politikusok feladata. Ebből a szempontból az EU-ban a Magyar Köztársaság egy speciális helyzetet foglal el, hiszen nemzetünk bírja a legnagyobb lélekszámú, az anyaország határain túl élő kisebbségét.

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

A schengeni jogszabályok természetesen az említetten túl is számos kérdést megfogalmazhatnak, csak utalásként említenénk a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a rendőrség, a határellenőrzés, az idegenrendészet, a vízumkiadás, a vám- és igazságügyi szervek munkáját segíti. Ez egy európai méretű, nemzeti törvények és EU-jogszabályok alapján pontos keretek között működő adatbázis. Az FMH tervei szerint erről is, miként a schengeni csatlakozással kapcsolatban az állampolgárokat érintő kérdésekről, a közeljövőben részletes tájékoztatást ad a szerkesztőség. Az olvasó ezt segítheti, gazdagíthatja kérdéseivel, amelyekre igyekszünk konkrét válaszokat adni. Az érdeklődést e-mail-címén várja ezen írás szerzője. Ez egy nemzeti törvényekkel és EU-jogszabályokkal működő adatbázis

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!