Hírek

2007.09.05. 02:29

A földből nem áshatják ki

Ráckeresztúr - Csekély lakossági befektetéssel, alapítványi formában, speciális konstrukcióban épített csatornát számos település ezelőtt néhány évvel, amit az állam végül rossz néven vett. Hol tart az ügy? Fejér megyében az Ercsi kistérség négy települése érintett.

Zsohár Melinda

- Az előzmények 1999-re nyúlnak vissza - kísérli meg összefoglalni a szövevényes ügyet Ónody Miklós, Ráckeresztúr polgármestere, a négytelepüléses csatornaberuházás gesztora. - Ahogy polgármesterré választottak, azonnal megkerestem Martonvásárt - akkor még község volt, s ez lényeges! -, Tordast és Gyúrót, hogy építsünk közösen csatornát. Először úgy gondoltuk, csatlakozunk az ercsibeli tisztítóműhöz, de aztán egy új tisztító megépítése mellett foglaltunk állást, ráckeresztúri helyszínnel. Elkészültek a tervek, a költségvetés, ez utóbbi hatmilliárd forintra rúgott, s aztán pályáztunk és pályáztunk állami forrásokra. A beruházás összegének 70-75 százalékát kellett volna megnyernünk ahhoz, hogy belefoghassunk az építkezésbe.

Tény, hogy Ráckeresztúr vízbázisa veszélyeztetett volt az el nem vezetett szennyvíz miatt, Martonvásár nem is lehetett volna város, ha nincs csatornázva. A kis lélekszámú Tordas és Gyúró pedig nem is álmodhatott volna ezzel az infrastrukturális fejlesztéssel legalább 2015-ig. A csatornaépítés finanszírozása közvetlen támogatás igénybevételével három pilléren nyugszik: az önkormányzati önrészen, amit hitel útján szoktak biztosítani, az állami támogatáson és a lakossági befizetésen, amivel minden polgármester és testülete csínján bánik, hiszen nem arról híresek a falvak, hogy lakói dúskálnak a pénzben.

Nem nyertek tehát, s 2002-ben vett új fordulatot az ügy.

- Bennünket keresett meg az Ökotám Alapítvány, hogy az állami támogatás közvetett igénybevételével segítenek végrehajtani a beruházást - magyarázza Ónody polgármester.

Nem könnyű átlátni a konstrukciót, de az alapítvány létrehozója, a magánszemély Váci Gyula és felesége tanácsadóikkal átrágták a szisztémát, s alapítványi útmutatásaik alapján megépültek a csatornahálózatok, szennyvíztisztítók, egy kivitelező bekapcsolásával. Olyan helyeken is, ahol az államnak egyébként esze ágában nem lett volna beruházni, mivel szándéka szerint a nagyobb településeket preferálta korlátozott forrásaiból. Az Ökotám-szisztémában a települések és az Ökotám Alapítvány társulási szerződést kötöttek egymással, majd a társulás hitelt vett fel. Fontos elem, a lakosok magánszemélyként lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek a bankkal, amelynek teljesülésével a befizetett összeget, a kamatot és az állami támogatást lehet fölvenni, de nemcsak lakásépítésre, hanem közműfejlesztésre is! Ráadásul a csatornaépítés áfáját 2003. év végéig vissza is igényelhették az önkormányzatok, amit azóta megváltoztatott a parlament.

- 2003 novemberében történt az első kapavágás, s bár fél évet csúsztunk a beruházással, 2005 novemberére mind a négy településen földbe került a csatornahálózat, s elkészült Ráckeresztúron a tisztítómű. A lakosság fejenként 75 ezer forint befizetésével csatornához jutott! Valóban az állam fizette a beruházás tetemes költségét, amit ha előre lát, nyilván nem tette volna - ismeri el a polgármester.

Már majdnem a végén tartottak az ökotámos és hasonló jellegű, de más alapítványok ilyen konstrukciójú csatorna-beruházásoknak mintegy hetven településen, amikor szemet szúrt az Állami Számvevőszéknek a dolog, s rendőrségi vizsgálatot kértek. Az ÁSZ szerint mindenki jól járt, csak az állam fizetett rá. A legtöbbet a fővállalkozók nyerték, vélekedett az ÁSZ, de az önkormányzatok, az alapítványok, a lakás-takarékpénztárak, a magánemberek, a pénzintézetek mind-mind, pazarlás és tékozlás útján. Végül törvénytelenséget nem találván, az állam szigorította a közműfejlesztési támogatások visszafizetését és csökkentette a beruházási hitelhez igénybe vehető kamatok mértékét, majd bírósági úton kívánta az önkormányzatokon megtéríteni a szerinte az államot ért kárt - legalább részben. Úgy hírlik, lakás-előtakarékossági szerződést azóta sem mertek kötni a pénzintézetek az önkormányzatokkal, a társulás tagjaival, a magánszemélyekkel, mint tették ezt annak előtte.

- Gyúró a Legfelső Bíróságig (LB) eljutott, ugyanis szerintük nem követtek el törvénytelenséget, s kérik vissza az áfát. A Magyar Államkincstár (MÁK) ezen felül bírságot szabott ki, amit mindannyian megfellebbeztünk. Martonvásár, Tordas és Ráckeresztúr ügye még per alatt áll, de Gyúró esetében megszületett LB-határozat valószínűsíti, a mi esetünkben is így lesz. A várt és vissza nem kapott áfa Ráckeresztúr esetében 150 millió forint plusz a kamatai, s a kilátásba helyezett MÁK-bírság is ugyanennyi. Reméljük, ez utóbbi mégsem terhel majd bennünket.

A négy településen csaknem mindenütt száz százalékban rákötöttek a csatornára a lakosok, sőt, a ráckeresztúri tisztítómű máris a teljes kapacitásán dolgozik. A használati szokások rohamosan változtak, sokkal több vizet használ mindenki, mint prognosztizálták azt néhány éve is. A tisztítómű bővítése, a megtervezett második ütem valószínűleg előbbre hozandó.

Ónody Miklósnak meggyőződése, ha ez az utólag bírált konstrukció nincs, akkor csatorna sincs. Újra vállalná az elején minden szerv által törvényesnek ítélt formát. Igaz, Tordason is új a polgármester, Juhász Csaba, s Gyúrón is, Tóth Béla, ők nem vádolhatók. Elődjeik viszont így látták jól szolgálni településüket, a helyi lakosokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!