Hírek

2007.08.10. 02:28

A gyakorló halott, aki él...

Dunaújváros - Mind- össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa a halála körül keletkezett álhíreket egy-két hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Kovalcsik Katalin

Halotthoz képest jó színben van Csurgai László, aki azzal állított be szerkesztőségünkbe, a kórházban azt mondták neki: ő halott.

No, nem a kórház a hibás, félreértés ne essék. Nem arról van szó, hogy nem tudtak életjelenségeket mérni Csurgain, vagy műhibát követtek volna el - nem. Az orvosok meggyógyították az öregembert, majd kapcsolatba léptek az egészségbiztosítás számítógépével, amely közölte velük, Csurgai László (született Iharosberényben, 1927., hónap, nap, anyja neve: minden stimmel) halott.

Eközben a halott egy Rejtő-regényt idézve békésen lógázta a lábát az ágy szélén.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

No, nem a kórház a hibás, félreértés ne essék. Nem arról van szó, hogy nem tudtak életjelenségeket mérni Csurgain, vagy műhibát követtek volna el - nem. Az orvosok meggyógyították az öregembert, majd kapcsolatba léptek az egészségbiztosítás számítógépével, amely közölte velük, Csurgai László (született Iharosberényben, 1927., hónap, nap, anyja neve: minden stimmel) halott.

Eközben a halott egy Rejtő-regényt idézve békésen lógázta a lábát az ágy szélén.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

No, nem a kórház a hibás, félreértés ne essék. Nem arról van szó, hogy nem tudtak életjelenségeket mérni Csurgain, vagy műhibát követtek volna el - nem. Az orvosok meggyógyították az öregembert, majd kapcsolatba léptek az egészségbiztosítás számítógépével, amely közölte velük, Csurgai László (született Iharosberényben, 1927., hónap, nap, anyja neve: minden stimmel) halott.

Eközben a halott egy Rejtő-regényt idézve békésen lógázta a lábát az ágy szélén.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Eközben a halott egy Rejtő-regényt idézve békésen lógázta a lábát az ágy szélén.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Eközben a halott egy Rejtő-regényt idézve békésen lógázta a lábát az ágy szélén.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

A kezelőorvos némi torokköszörülés kíséretében a zárójelentéssel egy cédulát is át-adott a betegnek, izé... a halottnak... vagyis Csurgainak, és felhívta a figyelmét, hol érdeklődjön. A lábát lógázó halottnak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kellett érdeklődnie a halálhír, hm, némiképp elkapkodott voltáról... Ám Csurgai László nem döbbent meg, volt már ő halott az idén. Januárban a postás hozta a hírt: Laci bácsi, nem kaphat nyugdíjat, mert meghalt!

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Akkor még egy kicsit ideges lett a halott, nem lévén gyakorlata a meghalásban, ezért nyomban felutazott a fővárosba, az Országos Nyugdíjbiztosító Intézethez, amely nem biztosított számára nyugdíjat abban a hónapban. S a következőben sem, pedig Csurgai okmányaiból és jelenlétéből meggyőződtek arról, a halott: él. Erre a halott bosszús lett, ismét felkereste a hivatalt, hogy nincs szándékában tartani magát a nyilvántartáshoz, a maga részéről megvárná a hétvégi lottóhúzást, aztán majd meglátjuk.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Márciusban megjött a nyugdíj. Erre júliusban újra közlik vele, hogy meghalt.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

A gyakorló halott ekkor már meg se rezdült. Ismét nyakába vette a hivatalokat, ezúttal az önkormányzat népességnyilvántartó irodáját kereste fel, ahol finomabban fogalmaztak, csak annyit mondtak, személyi igazolványa érvényét veszítette, bár nem feltétlenül elhalálozása okából. Az igazolvány érvényességének ideje azonban olvashatatlanná vált - ennélfogva Csurgai úr nem rendelkezik érvényes személyi okmánnyal, következésképpen pusztán nyilvántartási okokból átmenetinek valóban nemlétezőnek tekintendő.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Mivel megboldogult, ám szokatlanul aktív halottnak bizonyuló riportalanyunk rendelkezik a személyi azonosságát igazoló okmányok némely fajtájával, úgymint: lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat, továbbá, mert az iharosberényi anyakönyvi nyilvántartásban is létező személyként van bejegyezve, mert ezen tényeket a népességnyilvántartás ellenőrizhető módon összevetette, a dolognak ez a része egyszerűnek bizonyult, s Csurgai László napokon belül vadonatúj személyi igazolvány büszke tulajdonosa lesz - ami még nem egyenlő azzal, hogy az élő személyként nyilvántartottak között is köszönthetjük. Szerencsére Csurgai László élő fizikai valósága elegendő érvnek bizonyult a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Utánanéztek a nyilvántartásnak, korrigálták a minden jel szerint elhamarkodottnak bizonyult halottá nyilvánítást - biztosították a halottat arról, gépi hiba történt. Szerencsére csak az egészségbiztosító nyilvántartójának számítógépében. Ellátták új társadalombiztosítási igazolókártyával, azzal a megnyugtató információval, hogy ő: él. Ennek tudatában Csurgai László azzal a jó érzéssel kezdhet bele következő nyolcvan évébe, hogy az háborítatlanabb lesz, mint amilyen az első nyolc évtized volt.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Dunaújváros - Mind-

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

össze egy hónapjába került riportalanyunknak, hogy eloszlassa

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

a halála körül keletkezett álhíreket egy-két

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

hivatalban, s a nyilvántartások szerint is visszatérjen az élők közé.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!