Hírek

2007.06.27. 02:29

Olajozott ügyek Magyarországon

Budapest (mti-sajtóadatbank) - Kármán Irén újságírónőt június 22-én éjjel ismeretlenek brutálisan bántalmazták, emiatt életveszélyes állapotban került a Szent János Kórházba. Az oknyomozó újságírónő az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel jelent meg már könyve e témában, illetve Szem- ben a maffiával, avagy olajozott viszonyok címmel filmet is készített. Összeállításunk az 1990-es évek elejétől datálható magyarországi olajügyek hátteréről készült.

Kovalcsik Katalin

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális üzletága volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az olajos ügyek 1991-1992-ben ütötték fel a fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Egy 1990-es kormányrendelet előírta: a fűtőolajat adalékanyaggal színezni kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a moto-rokat nem károsította, így azt változatlanul használták üzemanyagként. A fűtőolajként behozott termékeket a vámkezelésnél kellett volna színezni, ami lehetőséget adott a visszaélésekre. Ha a vámost sikerült megvesztegetni, a szállítmányt további beavatkozás nélkül gázolajként értékesíthették. Amennyiben a festék már bekerült az olajba, savazással közömbösítették: a kénsav és más vegyszerek hatására a gázolaj visszanyerte eredeti színét - ez volt az ún. olajszőkítés.A bűnelkövetők módszerei rendkívül összetettek voltak: a vesztegetési kísérlettől a fiktív cég alapításán, illetve a meglévő vállalkozás megvásárlásán, majd fantomizálásán keresztül egészen az okirat-hamisításig minden előfordult. A külföldről behozott szállítmányokat részben fiktív cégek nevére vámkezeltették, részben addig utaztatták az országban - gyakran csak papíron -, amíg nyoma nem veszett. A halasztott vámfizetés lehetősége további visszaélésre adott lehetőséget: az importőrök 15 napot kaptak arra, hogy a vámot leróják. Ennyi idő alatt a vállalkozás gyakran felszívódott , az olaj pedig eltűnt. Az olajszőkítésre berendezett telepeket általában nem létező személyek nevére bérelték, a szőkített olajat ugyancsak fiktív cégeken keresztül értékesítették, így legfeljebb a bűnöző szervezet szempontjából jelentéktelen végrehajtók ellen sikerült eljárást kezdeményezni.1993 augusztusában az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban operatív bizottságot hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer 1995-től megszűnt, röviddel később meg- szigorították a halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag céljára szolgáló kőolajtermékeket - függetlenül azok minőségétől - azonnal behajtandó jöve-déki adó terhelte. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették az olajjal való visszaélés lehetőségeit.2000. februárban Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pe- reket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket sorra megnyertek.A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvá- nosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991. és 1999. között a kőolajtermékek forgalmazása során négyezer-háromszáz bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vám-orgazdaság - követtek el. A perbe fogott háromszáznegyven vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték.

A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették.

A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették.

A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!