Hírek

2007.01.26. 03:29

Nano, bio, zászlóshajó

Székesfehérvár - A város fejlődésének mozgatórugója kíván lenni a Pólus Program zászlóshajójának tekinthető Alba Innovációs Park és Tudásközpont, mely az elmúlt hetekben egyre konkrétabb elképzelésekkel telt meg. Szorosan kapcsolódik ehhez az akadémiával közösen elképzelt Nemzeti Nanotechnológiai Laboratórium is. A dolgok állásáról Schultz György kabinetigazgatóval beszélgettünk.

Kovalcsik Katalin

- Az elmúlt hetekben a helyi gazdaság meghatározóival találkozott a városvezetés, úgy tűnik, körvonalazódik az együttműködés konrét terepe.

- A legfontosabb az, hogy a fehérvári kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat egyaránt ráébresszük arra, hogyan tudják a Fejlesztési Pólus Program segítségével európai uniós forrásokból fejlesztési kiadásaikat csökkenteni, ezáltal versenyképességüket növelni. Költségeik egy jelentős részét ugyanis kiválthatnák az ebben a programban tervezett fejlesztésekkel. Mivel Fehérváron erős a gépipar és az elektronika, összefoglalóan a mechatronika, ezért olyan mérőlabor kialakítása a célunk, melyet az itt működő cégek igénybe vehetnének, s a termékeik tesztelését, vizsgálatát nem kellene távolabbi, esetleg külföldi laboratóriumokban elvégezni. Hogy könnyebben érthető legyen: ha például a Videoton kifejleszt egy orvosi műszert, itt lehetne tesztelni, mennyire érzékeny a hőingadozásra, a rázkódásra, vagy éppen mekkora a sugárzása. A Fejlesztési Pólus Program esetünkben tehát alulról építkezik, azaz ahhoz, hogy minderre pénzt nyerjünk, először a vállalatoknak kell kifejezniük, hogy milyen szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni. Erről az együttműködésről szándéknyilatkozat született a Videoton Holdinggal, ezt remélhetőleg az Alcoa, a Denso, az Albacomp, a Philips és mások is követik. Ezek a tárgyalások már annyira előrehaladottak, hogy a szándéknyilatkozatokkal egy időben azt a konkrét gép-, eszköz-, és szolgáltatáslistát is egyeztetjük, amelyre az adott cégnek igénye van. A Fejlesztési Pólus Program nem más, mint egy gazdaságfejlesztési program, ebben ne keressen senki városfejlesztést, városrehabilitációt vagy turisztikai beruházásokat. Ez sajátos része az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek: a kormány célja, hogy a kiemelt pólusvárosokban koncentráltan elősegítse a gazdaság fejlődését, mivel ez jelentősen visszahat az ország gazdasági versenyképességére.

- Milyen formában, kinek az üzemeltetésében valósulhat meg az Alba Innovációs Park?

- Egy önkormányzat önmagában nem képes egy ilyen komplexumot működtetni, ezért mindenképpen szükséges szakemberekre bízni, többek között azokra, akik az itt kialakított laborokat használják majd. Elképzeléseink szerint egy konzorcium jön létre erre a célra. A megvalósíthatósági tanulmány e hónap végére készül el, a már említett konkrét gép-, eszköz- és szolgáltatáslistákkal együtt. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program kiírásai várhatóan tavasszal jelennek meg, addigra tehát jó, ha kész pályázatokkal rendelkezünk.

- A Budai úti egykori laktanyák területén ezek alapján egy tudásközpont létrehozása a cél. Hogyan épülnek egymásra ezek elemei?

- Már meglevő elemek a Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központja (korábbi nevén aKandó) valamint a gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola. A park részét képezi továbbá a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), melynek keretében, közel egymilliárdos beruházásban már készülnek azok az oktatási programok és tanműhelyek, ahol a legmodernebb, számítógép-vezérelt CNC fémmegmunkáló gépek, gépsorok működnek majd. Az ehhez (is) kapcsolható Technológiai Inkubátorház a gépiparban, informatikában működő kezdő, innovatív vállalkozásokat segítené. A rendszer a gyakorlatban úgy működne, hogy például az adott kisvállalkozás megtervez egy új eszközt, a prototípust elkészíti a TISZK korszerű gépeivel, majd a tesztlabor vizsgálati eredményei alapján az esetleges hibákról, átalakításokról konzultálnak a tudásközpontban dolgozó kutatókkal, professzorokkal. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara hamarosan megkezdi az egyik laktanyaépület teljes felújítását, ahol többek között elektronikus műszaki könyvtárat, előadótermeket, illetve vendégszobákat alakítanak ki. A távlati elképzelések között az is szerepel, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központjával közösen a mögötte lévő másik épület felújítása is megvalósul. Mindemellett egy bioenergetikai kutatással foglalkozó fehérvári cég jelezte, hogy ide szeretné telepíteni a kutatócsoportját. Ehhez hasonló jelentkezésekre még számítunk, éppen azon előnyök miatt, amit egy ilyen tudásközpont jelenthet egy vállalkozásnak. Ugyancsak az Innovációs Parkban kap helyet az informatikai és járműipari klaszterhálózatok regionális központja, és az újjáalakított Regionális Innovációs Ügynökség, valamint a mindezeket összefogó Innovációs Információs és Szolgáltató Központ is.

- Segíthet-e mindez abban, hogy egyetemi képzés legyen Fehérváron?

- A bolognai folyamat új, rugalmas rendszerében könnyebb létrehozni egy műszaki fakultást. Előny Fehérvár számára, hogy sok a műszaki pálya iránt érdeklődő fiatal és folyamatos a műszakiak iránti kereslet, hiszen nincs még egy olyan város az országban, ahol ennyi jelentős iparvállalat működik. Egyébként a GEO tervei között szerepel, hogy szeptembertől beindítja a master, azaz egyetemi szintű képzést, és - a hírek szerint -- a Pannon Egyetem is szívesen hozna ide informatikai master-képzést, s a Budapesti Műszaki Egyetem is jelezte fehérvári mérnökképzési terveit. Célunk, hogy egy olyan szellemi műhely jöjjön létre, melyben ténylegesen itt élő, itt dolgozó kutatók, professzorok vesznek részt. Számukra, ahhoz, hogy városunkban éljenek, attraktív munkahelyi környezetet, magas városi életminőséget kell kialakítani.

-Ebből a szempontból lehet nagy jelentősége a város és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésének.

- Az elmúlt héten lezajlott tárgyaláson világossá vált számunkra, hogy az akadémia kutatóintézetei - ma már velünk együtt - igen eltökéltek egy Nemzeti Nanotechnológiai Laboratórium székesfehérvári kialakításában, ugyanis itt erős a gazdaság. A nanotechnológia az anyagok forradalmian új, molekuláris szintű újraépítését, összerakását jelenti, például egy karcolásnak ellenálló bevonatot már eleve molekuláris szintről kiindulva próbálnak létrehozni: Ennek eredményeként a festék molekulái nem hagynak rést egymás között, pontosabban illeszkednek, azaz ennek köszönhetően létrejön a karcolásmentes felület. Egy másik példával élve, a szén nanocső százszor erősebb az acélnál, de csak hatodannyi a súlya és ezerszer több villamos áramot képes továbbítani, mint a hagyományos vörösrézvezeték. Székesfehérváron az elképzelések szerint többféle, elsősorban mechatronikai vonatkozású kutatások folynának. Mivel a köztudatban pontatlan, vagy éppen semmilyen kép nem él arról, mi is az a nanotechnológia, szeretnénk az akadémiával közösen egy ismeretterjesztő sorozatot elkezdeni.

- Mennyi pénzbe kerül egy ilyen csúcstechnikájú laboratórium?

- A laboratórium szerepel a Magyar Tudományos Akadémia önálló fejlesztési programjában. A megvalósításhoz egy konzorciumot szeretnénk létrehozni hármas részvétellel, az akadémián és az önkormányzaton kívül konzorciumi tagként olyan cégekre is szükség van, akik távlatilag érdeklődnek a kutatások eredményei, gyakorlati felhasználásuk iránt. Az elmúlt héten vázolt ütemezés szerint még az idén egy nanotechnológiai információs és szolgáltató irodát hozunk létre, majd 2008-ban szeretnénk a Fejlesztő Központ létrehozását megkezdeni, mely a remények szerint 2009-ben már munkába is állhatna. Ezt a projektet egyébként mintegy tizenegymilliárdosra tervezik, melynek keretében egy viszonylag nagy alapterületű épületet is létesülne az Innovációs Parkban. Néhány kétkedő hangot is lehet hallani a fehérvári Nemzeti Nanotechnológiai Laboratórium létjogosultságát illetően: túl távolinak tartják a konkrét gazdasági hasznát. Tudni érdemes azonban, hogy a molekulaméretű kutatások, fejlesztések és innovációk már a nem távoli jövőben is lényeges változásokat eredményeznek a termékek előállításában és megjelennek mindennapi életünkben is. A technológia részterületei rendkívül szerteágazóak. Az Alba Innovációs Park és Tudásközpont projektre visszatérve, összefoglalóan úgy látom, hogy egy lépésről lépésre megvalósuló, időigényes folyamatra kell számítani. Néhány év türelmi időt biztosan kell adni, hogy az Innovációs Park minden alkotóeleme kibontakozzon és a kivívott az országos, nemzetközi hírnév további betelepülőket vonzzon Székesfehérvárra.

- Az elmúlt hetekben a helyi gazdaság meghatározóival találkozott a városvezetés, úgy tűnik, körvonalazódik az együttműködés konrét terepe.

- A legfontosabb az, hogy a fehérvári kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat egyaránt ráébresszük arra, hogyan tudják a Fejlesztési Pólus Program segítségével európai uniós forrásokból fejlesztési kiadásaikat csökkenteni, ezáltal versenyképességüket növelni. Költségeik egy jelentős részét ugyanis kiválthatnák az ebben a programban tervezett fejlesztésekkel. Mivel Fehérváron erős a gépipar és az elektronika, összefoglalóan a mechatronika, ezért olyan mérőlabor kialakítása a célunk, melyet az itt működő cégek igénybe vehetnének, s a termékeik tesztelését, vizsgálatát nem kellene távolabbi, esetleg külföldi laboratóriumokban elvégezni. Hogy könnyebben érthető legyen: ha például a Videoton kifejleszt egy orvosi műszert, itt lehetne tesztelni, mennyire érzékeny a hőingadozásra, a rázkódásra, vagy éppen mekkora a sugárzása. A Fejlesztési Pólus Program esetünkben tehát alulról építkezik, azaz ahhoz, hogy minderre pénzt nyerjünk, először a vállalatoknak kell kifejezniük, hogy milyen szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni. Erről az együttműködésről szándéknyilatkozat született a Videoton Holdinggal, ezt remélhetőleg az Alcoa, a Denso, az Albacomp, a Philips és mások is követik. Ezek a tárgyalások már annyira előrehaladottak, hogy a szándéknyilatkozatokkal egy időben azt a konkrét gép-, eszköz-, és szolgáltatáslistát is egyeztetjük, amelyre az adott cégnek igénye van. A Fejlesztési Pólus Program nem más, mint egy gazdaságfejlesztési program, ebben ne keressen senki városfejlesztést, városrehabilitációt vagy turisztikai beruházásokat. Ez sajátos része az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek: a kormány célja, hogy a kiemelt pólusvárosokban koncentráltan elősegítse a gazdaság fejlődését, mivel ez jelentősen visszahat az ország gazdasági versenyképességére.

- Milyen formában, kinek az üzemeltetésében valósulhat meg az Alba Innovációs Park?

- Egy önkormányzat önmagában nem képes egy ilyen komplexumot működtetni, ezért mindenképpen szükséges szakemberekre bízni, többek között azokra, akik az itt kialakított laborokat használják majd. Elképzeléseink szerint egy konzorcium jön létre erre a célra. A megvalósíthatósági tanulmány e hónap végére készül el, a már említett konkrét gép-, eszköz- és szolgáltatáslistákkal együtt. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program kiírásai várhatóan tavasszal jelennek meg, addigra tehát jó, ha kész pályázatokkal rendelkezünk.

- A Budai úti egykori laktanyák területén ezek alapján egy tudásközpont létrehozása a cél. Hogyan épülnek egymásra ezek elemei?

- Már meglevő elemek a Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központja (korábbi nevén aKandó) valamint a gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola. A park részét képezi továbbá a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), melynek keretében, közel egymilliárdos beruházásban már készülnek azok az oktatási programok és tanműhelyek, ahol a legmodernebb, számítógép-vezérelt CNC fémmegmunkáló gépek, gépsorok működnek majd. Az ehhez (is) kapcsolható Technológiai Inkubátorház a gépiparban, informatikában működő kezdő, innovatív vállalkozásokat segítené. A rendszer a gyakorlatban úgy működne, hogy például az adott kisvállalkozás megtervez egy új eszközt, a prototípust elkészíti a TISZK korszerű gépeivel, majd a tesztlabor vizsgálati eredményei alapján az esetleges hibákról, átalakításokról konzultálnak a tudásközpontban dolgozó kutatókkal, professzorokkal. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara hamarosan megkezdi az egyik laktanyaépület teljes felújítását, ahol többek között elektronikus műszaki könyvtárat, előadótermeket, illetve vendégszobákat alakítanak ki. A távlati elképzelések között az is szerepel, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központjával közösen a mögötte lévő másik épület felújítása is megvalósul. Mindemellett egy bioenergetikai kutatással foglalkozó fehérvári cég jelezte, hogy ide szeretné telepíteni a kutatócsoportját. Ehhez hasonló jelentkezésekre még számítunk, éppen azon előnyök miatt, amit egy ilyen tudásközpont jelenthet egy vállalkozásnak. Ugyancsak az Innovációs Parkban kap helyet az informatikai és járműipari klaszterhálózatok regionális központja, és az újjáalakított Regionális Innovációs Ügynökség, valamint a mindezeket összefogó Innovációs Információs és Szolgáltató Központ is.

- Segíthet-e mindez abban, hogy egyetemi képzés legyen Fehérváron?

- A bolognai folyamat új, rugalmas rendszerében könnyebb létrehozni egy műszaki fakultást. Előny Fehérvár számára, hogy sok a műszaki pálya iránt érdeklődő fiatal és folyamatos a műszakiak iránti kereslet, hiszen nincs még egy olyan város az országban, ahol ennyi jelentős iparvállalat működik. Egyébként a GEO tervei között szerepel, hogy szeptembertől beindítja a master, azaz egyetemi szintű képzést, és - a hírek szerint -- a Pannon Egyetem is szívesen hozna ide informatikai master-képzést, s a Budapesti Műszaki Egyetem is jelezte fehérvári mérnökképzési terveit. Célunk, hogy egy olyan szellemi műhely jöjjön létre, melyben ténylegesen itt élő, itt dolgozó kutatók, professzorok vesznek részt. Számukra, ahhoz, hogy városunkban éljenek, attraktív munkahelyi környezetet, magas városi életminőséget kell kialakítani.

-Ebből a szempontból lehet nagy jelentősége a város és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésének.

- Az elmúlt héten lezajlott tárgyaláson világossá vált számunkra, hogy az akadémia kutatóintézetei - ma már velünk együtt - igen eltökéltek egy Nemzeti Nanotechnológiai Laboratórium székesfehérvári kialakításában, ugyanis itt erős a gazdaság. A nanotechnológia az anyagok forradalmian új, molekuláris szintű újraépítését, összerakását jelenti, például egy karcolásnak ellenálló bevonatot már eleve molekuláris szintről kiindulva próbálnak létrehozni: Ennek eredményeként a festék molekulái nem hagynak rést egymás között, pontosabban illeszkednek, azaz ennek köszönhetően létrejön a karcolásmentes felület. Egy másik példával élve, a szén nanocső százszor erősebb az acélnál, de csak hatodannyi a súlya és ezerszer több villamos áramot képes továbbítani, mint a hagyományos vörösrézvezeték. Székesfehérváron az elképzelések szerint többféle, elsősorban mechatronikai vonatkozású kutatások folynának. Mivel a köztudatban pontatlan, vagy éppen semmilyen kép nem él arról, mi is az a nanotechnológia, szeretnénk az akadémiával közösen egy ismeretterjesztő sorozatot elkezdeni.

- Mennyi pénzbe kerül egy ilyen csúcstechnikájú laboratórium?

- A laboratórium szerepel a Magyar Tudományos Akadémia önálló fejleszté

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!