Hírek

2007.01.23. 03:28

Mi leszek, ha nagy leszek?

Fejér megye (lsz) - Mérföldkőhöz érkeztek a végzős középiskolások. Ha nem is sorsdöntő, de irányadó elhatározást kell meghozniuk, amikor kitöltik a felvételi jelentkezési lapokat.

Kovalcsik Katalin

Stresszes időszak köszönt a nagykorúság határát éppen csak átlépő fiatalokra. Már most lázasan számolgatják a továbbtanuláshoz szükséges pontjaikat, miközben könyörtelenül közeleg az érettségi, a felvételi, készülniük kell a szalagavatóra, de sokan még a nyelvvizsgának is újra nekifutnak abban a reményben, hogy újabb kísérlettel növeljék esélyeiket. Mérlegelnek, latolgatnak, vajon szükséges-e emelt szintű vizsgát tenniük év végén, hogyan lehetne újabb pluszpontokat gyűjteni, s bíznak abban, hogy a felvételik lezajlása után számításuk reálisnak bizonyul, s szeptemberben átléphetik a hőn áhított egyetem, vagy főiskola tekintélyes kapuit.

Ha nem is sorsdöntő, de életükre nézve irányadó elhatározásra kell jutniuk rövidesen, február közepén ugyanis kénytelenek leadni a jelentkezési lapot. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ felmérése alapján tavaly Fejér megyében közel 5500 végzős szerette volna folytatni tanulmányait, ebből mindössze 3837 diák léphetett elő hallgatóvá. Ha átböngésszük a statisztikát, szembetűnik, hogy az eltelt három évben egyre kevesebben kívánják valamely felsőfokú intézményben folytatni tanulmányaikat. A felsőoktatás reformja, a tanulás megterhelő anyagi vonzata miatt a megyében tanuló diákok közül többen elbizonytalanodtak. A móri Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója, Schnierer Judit úgy látja, a megemelt költségek miatt egyre népszerűbbek a felsőfokú, OKJ-s bizonyítványt adó szakképzések. A végzősök közel húsz százaléka úgy tervezi a jövőjét, hogy először ezt az utat járja végig, s csak később, munka mellett próbál diplomát szerezni, amikor már maga is finanszírozni tudja az egyetemi tanulmányait. Az igazgatónő szerint a többség még mindig vacilál, tavaly sokan választották a nyelvszakokat, mivel a gimnáziumban német nemzetiségi tagozat működik, de többen jelentkeztek informatikára is ugyanilyen okból.

A megkérdezett középiskolák döntő hányada feltűnően jó továbbtanulási aránnyal büszkélkedett, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tanulók nem bízzák sorsukat a véletlenre. Évek óta bevett szokás, hogy a megjelölt felsőfokú intézmények között első helyen az álomegyetem áll, tehát a diák szívéhez legközelebb eső szak, s utolsóként általában olyan intézményt, illetve képzést választanak, ahová majdnem biztos, hogy bejutnak. Ezt a teóriát azonban Somos Ágnes, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese megcáfolta, tapasztalatai szerint náluk a diákok többsége már az első helyen olyan intézményt jelöl, ahol szinte biztos, hogy sikeres felvételit tesz majd. Tanulóik nagyon alaposan átböngészik a tájékoztatókat, érdeklődnek a költségekről, s amelyik szakról úgy hírlik, hogy magas a túlképzési arány, arról önként lemondanak még akkor is, ha egyébként érdekelné őket a szakma. Végzőseik közül többen jelentkeznek idén gyógytestnevelői, gyógypedagógiai, informatika, illetve közgazdasági szakra.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

Stresszes időszak köszönt a nagykorúság határát éppen csak átlépő fiatalokra. Már most lázasan számolgatják a továbbtanuláshoz szükséges pontjaikat, miközben könyörtelenül közeleg az érettségi, a felvételi, készülniük kell a szalagavatóra, de sokan még a nyelvvizsgának is újra nekifutnak abban a reményben, hogy újabb kísérlettel növeljék esélyeiket. Mérlegelnek, latolgatnak, vajon szükséges-e emelt szintű vizsgát tenniük év végén, hogyan lehetne újabb pluszpontokat gyűjteni, s bíznak abban, hogy a felvételik lezajlása után számításuk reálisnak bizonyul, s szeptemberben átléphetik a hőn áhított egyetem, vagy főiskola tekintélyes kapuit.

Ha nem is sorsdöntő, de életükre nézve irányadó elhatározásra kell jutniuk rövidesen, február közepén ugyanis kénytelenek leadni a jelentkezési lapot. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ felmérése alapján tavaly Fejér megyében közel 5500 végzős szerette volna folytatni tanulmányait, ebből mindössze 3837 diák léphetett elő hallgatóvá. Ha átböngésszük a statisztikát, szembetűnik, hogy az eltelt három évben egyre kevesebben kívánják valamely felsőfokú intézményben folytatni tanulmányaikat. A felsőoktatás reformja, a tanulás megterhelő anyagi vonzata miatt a megyében tanuló diákok közül többen elbizonytalanodtak. A móri Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója, Schnierer Judit úgy látja, a megemelt költségek miatt egyre népszerűbbek a felsőfokú, OKJ-s bizonyítványt adó szakképzések. A végzősök közel húsz százaléka úgy tervezi a jövőjét, hogy először ezt az utat járja végig, s csak később, munka mellett próbál diplomát szerezni, amikor már maga is finanszírozni tudja az egyetemi tanulmányait. Az igazgatónő szerint a többség még mindig vacilál, tavaly sokan választották a nyelvszakokat, mivel a gimnáziumban német nemzetiségi tagozat működik, de többen jelentkeztek informatikára is ugyanilyen okból.

A megkérdezett középiskolák döntő hányada feltűnően jó továbbtanulási aránnyal büszkélkedett, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tanulók nem bízzák sorsukat a véletlenre. Évek óta bevett szokás, hogy a megjelölt felsőfokú intézmények között első helyen az álomegyetem áll, tehát a diák szívéhez legközelebb eső szak, s utolsóként általában olyan intézményt, illetve képzést választanak, ahová majdnem biztos, hogy bejutnak. Ezt a teóriát azonban Somos Ágnes, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese megcáfolta, tapasztalatai szerint náluk a diákok többsége már az első helyen olyan intézményt jelöl, ahol szinte biztos, hogy sikeres felvételit tesz majd. Tanulóik nagyon alaposan átböngészik a tájékoztatókat, érdeklődnek a költségekről, s amelyik szakról úgy hírlik, hogy magas a túlképzési arány, arról önként lemondanak még akkor is, ha egyébként érdekelné őket a szakma. Végzőseik közül többen jelentkeznek idén gyógytestnevelői, gyógypedagógiai, informatika, illetve közgazdasági szakra.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

Ha nem is sorsdöntő, de életükre nézve irányadó elhatározásra kell jutniuk rövidesen, február közepén ugyanis kénytelenek leadni a jelentkezési lapot. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ felmérése alapján tavaly Fejér megyében közel 5500 végzős szerette volna folytatni tanulmányait, ebből mindössze 3837 diák léphetett elő hallgatóvá. Ha átböngésszük a statisztikát, szembetűnik, hogy az eltelt három évben egyre kevesebben kívánják valamely felsőfokú intézményben folytatni tanulmányaikat. A felsőoktatás reformja, a tanulás megterhelő anyagi vonzata miatt a megyében tanuló diákok közül többen elbizonytalanodtak. A móri Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója, Schnierer Judit úgy látja, a megemelt költségek miatt egyre népszerűbbek a felsőfokú, OKJ-s bizonyítványt adó szakképzések. A végzősök közel húsz százaléka úgy tervezi a jövőjét, hogy először ezt az utat járja végig, s csak később, munka mellett próbál diplomát szerezni, amikor már maga is finanszírozni tudja az egyetemi tanulmányait. Az igazgatónő szerint a többség még mindig vacilál, tavaly sokan választották a nyelvszakokat, mivel a gimnáziumban német nemzetiségi tagozat működik, de többen jelentkeztek informatikára is ugyanilyen okból.

A megkérdezett középiskolák döntő hányada feltűnően jó továbbtanulási aránnyal büszkélkedett, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tanulók nem bízzák sorsukat a véletlenre. Évek óta bevett szokás, hogy a megjelölt felsőfokú intézmények között első helyen az álomegyetem áll, tehát a diák szívéhez legközelebb eső szak, s utolsóként általában olyan intézményt, illetve képzést választanak, ahová majdnem biztos, hogy bejutnak. Ezt a teóriát azonban Somos Ágnes, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese megcáfolta, tapasztalatai szerint náluk a diákok többsége már az első helyen olyan intézményt jelöl, ahol szinte biztos, hogy sikeres felvételit tesz majd. Tanulóik nagyon alaposan átböngészik a tájékoztatókat, érdeklődnek a költségekről, s amelyik szakról úgy hírlik, hogy magas a túlképzési arány, arról önként lemondanak még akkor is, ha egyébként érdekelné őket a szakma. Végzőseik közül többen jelentkeznek idén gyógytestnevelői, gyógypedagógiai, informatika, illetve közgazdasági szakra.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

Ha nem is sorsdöntő, de életükre nézve irányadó elhatározásra kell jutniuk rövidesen, február közepén ugyanis kénytelenek leadni a jelentkezési lapot. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ felmérése alapján tavaly Fejér megyében közel 5500 végzős szerette volna folytatni tanulmányait, ebből mindössze 3837 diák léphetett elő hallgatóvá. Ha átböngésszük a statisztikát, szembetűnik, hogy az eltelt három évben egyre kevesebben kívánják valamely felsőfokú intézményben folytatni tanulmányaikat. A felsőoktatás reformja, a tanulás megterhelő anyagi vonzata miatt a megyében tanuló diákok közül többen elbizonytalanodtak. A móri Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója, Schnierer Judit úgy látja, a megemelt költségek miatt egyre népszerűbbek a felsőfokú, OKJ-s bizonyítványt adó szakképzések. A végzősök közel húsz százaléka úgy tervezi a jövőjét, hogy először ezt az utat járja végig, s csak később, munka mellett próbál diplomát szerezni, amikor már maga is finanszírozni tudja az egyetemi tanulmányait. Az igazgatónő szerint a többség még mindig vacilál, tavaly sokan választották a nyelvszakokat, mivel a gimnáziumban német nemzetiségi tagozat működik, de többen jelentkeztek informatikára is ugyanilyen okból.

A megkérdezett középiskolák döntő hányada feltűnően jó továbbtanulási aránnyal büszkélkedett, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tanulók nem bízzák sorsukat a véletlenre. Évek óta bevett szokás, hogy a megjelölt felsőfokú intézmények között első helyen az álomegyetem áll, tehát a diák szívéhez legközelebb eső szak, s utolsóként általában olyan intézményt, illetve képzést választanak, ahová majdnem biztos, hogy bejutnak. Ezt a teóriát azonban Somos Ágnes, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese megcáfolta, tapasztalatai szerint náluk a diákok többsége már az első helyen olyan intézményt jelöl, ahol szinte biztos, hogy sikeres felvételit tesz majd. Tanulóik nagyon alaposan átböngészik a tájékoztatókat, érdeklődnek a költségekről, s amelyik szakról úgy hírlik, hogy magas a túlképzési arány, arról önként lemondanak még akkor is, ha egyébként érdekelné őket a szakma. Végzőseik közül többen jelentkeznek idén gyógytestnevelői, gyógypedagógiai, informatika, illetve közgazdasági szakra.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

A megkérdezett középiskolák döntő hányada feltűnően jó továbbtanulási aránnyal büszkélkedett, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tanulók nem bízzák sorsukat a véletlenre. Évek óta bevett szokás, hogy a megjelölt felsőfokú intézmények között első helyen az álomegyetem áll, tehát a diák szívéhez legközelebb eső szak, s utolsóként általában olyan intézményt, illetve képzést választanak, ahová majdnem biztos, hogy bejutnak. Ezt a teóriát azonban Somos Ágnes, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese megcáfolta, tapasztalatai szerint náluk a diákok többsége már az első helyen olyan intézményt jelöl, ahol szinte biztos, hogy sikeres felvételit tesz majd. Tanulóik nagyon alaposan átböngészik a tájékoztatókat, érdeklődnek a költségekről, s amelyik szakról úgy hírlik, hogy magas a túlképzési arány, arról önként lemondanak még akkor is, ha egyébként érdekelné őket a szakma. Végzőseik közül többen jelentkeznek idén gyógytestnevelői, gyógypedagógiai, informatika, illetve közgazdasági szakra.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

A megkérdezett középiskolák döntő hányada feltűnően jó továbbtanulási aránnyal büszkélkedett, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tanulók nem bízzák sorsukat a véletlenre. Évek óta bevett szokás, hogy a megjelölt felsőfokú intézmények között első helyen az álomegyetem áll, tehát a diák szívéhez legközelebb eső szak, s utolsóként általában olyan intézményt, illetve képzést választanak, ahová majdnem biztos, hogy bejutnak. Ezt a teóriát azonban Somos Ágnes, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese megcáfolta, tapasztalatai szerint náluk a diákok többsége már az első helyen olyan intézményt jelöl, ahol szinte biztos, hogy sikeres felvételit tesz majd. Tanulóik nagyon alaposan átböngészik a tájékoztatókat, érdeklődnek a költségekről, s amelyik szakról úgy hírlik, hogy magas a túlképzési arány, arról önként lemondanak még akkor is, ha egyébként érdekelné őket a szakma. Végzőseik közül többen jelentkeznek idén gyógytestnevelői, gyógypedagógiai, informatika, illetve közgazdasági szakra.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

A székesfehérvári Tóparti gimnázium igazgatója Szűcs Sándor szerint tanulóik körében egyelőre nem mérvadó a fejlesztési hozzájárulás mértéke, a diákok elsősorban azon morfondíroznak, hogy vajon milyen foglalkozás áll hozzájuk a legközelebb, s a kitűzött céljaikat miképpen érhetik el. A tanárok minden igyekezetükkel, s tudásukkal segítik a végzősöket, s noha a gyerekek körében a slágerszakmák közé a humán beállítottságot megkövetelő szakok tartoznak, a reál ismeretekre fogékony tanulókat egyre inkább ebbe az irányba próbálják terelgetni. Mérnököt ugyanis még ma is keresnek a munkáltatók, amíg a humán területen már a telítettséggel küzdenek. A Kodolányi János Középiskola igazgatóhelyettese, Török Szabolcs is úgy látja, diákjaikat nem rettentették el a felsőoktatási reform mellékhatásai, hiszen a gimnázium ugródeszkaként szolgál egy magasabb cél, a diploma megszerzéséhez. Náluk a kedvelt szakok között a kommunikáció, a közgazdaságtan, az idegenforgalom és a turizmus szerepel, amelyeket egyébként sokan a Kodolányi főiskolán sajátítanak el.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói körében két felsőfokú intézmény örvend kimagasló népszerűségnek, az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tudtuk meg Gyóni András igazgatótól. Ő is arra buzdítja a végzőseit, hogy az első helyet feltétlenül engedjék át a hőn áhított intézménynek, a második a reális célé legyen, a harmadikat pedig a költségtérítéses, ám szinte biztos befutó kapja. Úgy tapasztalta, a felsőoktatási reform bár elbizonytalanította a családokat, a többség bízik abban, hogy valahogyan mégiscsak képes lesz finanszírozni gyermeke tanulmányait.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!