A munkanélküliek gondjai

- Kik kaphatnak munkanélküli járadékot és mennyit?

- Munkanélküli járadékuk már csak keveseknek van, mivel tavaly novemberben megváltozott a foglalkoztatási törvény, azóta álláskeresési járadéknak hívják. Mint ahogy regisztrált munkanélkülit is regisztrált álláskeresőnek nevezi a jogszabály. A törvény filozófiája ugyanis az, hogy az álláskereső aktívan vegyen részt a munkahely keresésében. No most, járadékot az kaphat, aki munkanélküli, aktívan keres munkát, s munkaképes állapotban van. Fontos, hogy a képzettségének megfelelő, lakóhelyéhez reális közelségben lévő megtalált munkát el kell fogadnia. Másrészt feltétel az is, hogy meglegyen a jogszerző ideje. A megelőző négy évben meglévő összes munkaviszonyát összeszámoljuk, és ezen napoknak a száma alapján kaphat járadékot, maximum 270 napig. Ha az elmúlt időszakban nem a maximumot dolgozta, akkor a 270 napnál araányosan rövidebb ideig kaphatja a járadékot. A támogatás mértékének kiszámítása tavaly megváltozott, most az egész időszak első harmadára az egész év átlagkeresete 60 százalékát, de van minimum és maximum is. A maximum a minimál bér 110 százaléka, vagyis most olyan 72 ezer forint körüli. Az egyharmad idő után pedig mindenkinek egységesen csak a minimálbér jár. Ez azért van, hogy tényleg próbáljanak elhelyezkedni.

- Ha valaki már talált állást, ám egy idő múlva ismét munkanélkülivé válik, akkor hogyan megy a számítás?

- Ugyanúgy számolunk, csak a már felhasznált időt kivesszük. Ha valaki például egyszer már megkapta a 270 napot, de félidőben elhelyezkedett, akkor ismételt munkanélküliség esetén csak a fel nem használt időre kap járadékot.

- Az álláskeresési járadék beszámít a nyugdíjalapba, és biztosítja az egészségügyi ellátást?

- Igen. A nálunk töltött idő szolgálati időnek számít, az egézségbiztosítónál is biztosítottnak számít az ügyfelünk. Ezért is szorgalmazzuk, hogy az állás nélkül maradtak jelentkezzenek be nálunk. Nem beszélve arról, hogy a járadék felett adható támogatások szinte mindegyike a regisztrációhoz kötött. Ilyen a bértámogatás, a képzés stb. Néhány támogatásnál várakozási idő is van, például a bértámogatáshoz hat hónapja kell regisztráltnak lenni, tehát nem mindegy, hogy ki mikor jelentkezik be. Annak is a bejelentkezést javaslom, akinek nincs olyan szolgálati ideje, ami után mi járadékot tudunk megállapítani. A többi támogatáshoz ugyanis csak regisztráltan lehet hozzájutni.

- Mit kell tennie a regisztrált álláskeresőnek, hogy megfeleljen az együttműködési feltételnek?

- Az új szabályozás szerint együttműködési megállapodást írunk alá az ügyfelekkel. Ez tartalmazza, hogy mi mit tudunk adni, és mit tesz ő a saját érdekében. Legalább három havonta találkozni kell, akkor megnézik a kollégáim, hogy teljesültek-e a megállapodás feltételei, keresett-e munkát. Ha igen, akkor miért volt az sikertelen. S megpróbálnak neki segíteni. Ez a társadalmi oldal. De van hatósági is. Ha mi olyan állást látunk, ami a megítélésünk szerint megfelel az illető képzettségének, akkor hatóságilag kiközvetítjük. Köteles elmenni a munkahelyre, s ha nem fogadja el, akkor kizárjuk a támogatásból, a regisztrációból. Természetesen, ha a munkaadó mond nemet, akkor nem.

- Sok a kizárás?

- Eléggé. Sokszor persze lehet, hogy feketemunka van a háttérben. De olyan is van, hogy a törvény szerint kiközvetíthetünk folyamatos három műszakra három gyerekét egyedül nevelő nőt. Ha nem fogadja el, kizárhatnánk a rendszerből. De az ilyet rugalmasan kezeljük.

- A munkaügyi szervezet által kezelt pénz jelentős részét képzésre fordítják. Hogyan dől el, ki milyen oktatásban vehet részt?

- A rendelkezésre álló pénz mintegy harmada megy képzésre. Az idei évtől a regionális képzési központot központilag finanszírozzák. A munkaügyi tanács elfogadja a képzési irányokat, a képzési központtal együtt megbeszéljük, milyen oktatásokra van szükség. Az ügyféllel általában már az első beszélgetésen tisztázódik, szüksége van-e képzésre. Gyakori, hogy már konkrét elképzeléssel jönnek hozzánk. A képzési kérelem benyújtása után az illetékes kirendeltség dönt, hogy szerintük is segít-e a képzés az illető munkaerő-piaci helyzetén. Előfordul ugyanis, hogy olyat tanulna, amiből már túlkínálat van a piacon.

- Ha valaki bekerült egy képzésbe, akkor milyen kötöttségei vannak?

- Kötünk egy megállapodást, az alapján kötelező résztvennie a képzésben, hiszen általában mi állunk minden költséget. Ha a tanfolyamot saját hibájából nem fejezi be, akkor visszakövetelhetjük a díját.

- Mérik, hogy milyen hatékonyak ezek a tanfolyamok?

- Kötelező. Ha a tanfolyam befejezése után a mi állományunkban van, akkor tudjuk a sorsát az illetőnek, ha nem, akkor pár hónap múlva megkeressük egy kérdőívvel. Egyébként kérdés, az-e a hatékony, ha valaki azonnal elhelyezkedik, vagy ha egy életre szóló tudást szerzett? A felmérések szerint a tanfolyamot végzettek 40-55 százaléka 3- 4 hónap múlva már dolgozik. Ez persze az ország különböző helyein eltérő. A jobb gazdasági helyzetű területeken magasabb, máshol alacsonyabb ez az arány.

- A megyei pénzügyi keretből jelentős tételt jelent a közhasznú munkára fordított összeg is. Ki lehet közhasznú munkás?

- Az összeg másik harmada megy erre. Közhasznú munkás csak regisztrált álláskereső lehet. Viszont a foglalkoztatás - néhány kivételtől eltekintve (romák, 45 felettiek) - csak egy évre adható. Ilyenkor két éven belül csak akkor lehet újra, ha a járadékos idejét már kimerítette.

- Ki szervezi a közhasznú munkát?

- Nonprofit szervezetek, döntően az önkormányzatok. Mi szerződést kötünk a munkadóval, és csak támogatást adunk. Mi fizethetjük a munkabér 70-90 százalékát, fizethetjük a munkaeszközök árát is. Volt, hogy fűnyirót is tudtunk finanszírozni, de volt hogy csak a védőkesztyűt.

- Mennyit kaphat maga a közhasznú munkás?

- Szakképzettséghez van kötve. Mi úgy finanszírozzuk, hogy a minimálbért a kategóriájában megkapja. A foglalkoztató fizethet többet is, de mi csak a minimálbér 70-90 százalékát adjuk. Az országban már előfordult, hogy ve-rekedés is volt azért, hogy ki kerüljön be a közhasznú munkába. Ha valóban igaz, hogy egy fehérvári nagyüzemben minimálbért vagy hasonló összeget fizetnek három műszakban, akkor érthető, hogy hasonló összegért inkább utazás nélkül, egy műszakban otthon dolgoznának.

- A harmadik nagy tételt a bértámogatás adja. Ezt azonban nem a dolgozó kapja...

- Ezt a munkaadónak kell kérnie. Tartósan munkanélküliek foglalkoztatásához lehet kapni. Vagy mi adunk nevet, vagy ők meg is nevezik, kiket foglalkoztatnának a tartós munkanélküliek közül. Utóbbinak örülünk, mert nagyobb a garancia a tartós foglalkoztatásra. A bértámogatás 90 százalékos lehet, de csak a bérre vonatkozik. A járulékokat a munkadónak kell állnia. Ez egy biztosíték, hogy ne fizessenek indokolatlanul nagy összegket a támogatás terhére. A bértámogatás csak egy évre adható, s visszakövetelhetjük a pénzt, ha a munkaadó felmond. Kivéve a rendkívüli felmondást, ittas munkavégzés, károkozás stb. miatt. A munkadónak egyébként mégegyszer annyi ideig kell foglalkoztatnia az illetőt, mint amennyi időre a támogatást kapja.

- A munkaügyi szervezet átalakítás előtt áll...

- Regionális szervezetté alakulunk, valószínűleg januártól már így működünk. A megyei szint megszűnik. Most folynak a szakmai viták, részleteket még nem tudunk.

- A kirendeltségek megmaradnak, nem?

- Sőt! A cél az, hogy minden kistérségben legyen jelen a szervezet. Nem biztos, hogy mindenütt kirendeltség, hanem csak iroda. De előbb-utóbb mindenütt jelen leszünk.A megyei munkaügyi központ igazgatója november 7-én, kedden lesz szerkesztőségünk vendége. Ezen a napon 12 és 14 óra között a (22) 542-703-as telefonon várja olvasók kérdéseit.

- Kik kaphatnak munkanélküli járadékot és mennyit?

- Munkanélküli járadékuk már csak keveseknek van, mivel tavaly novemberben megváltozott a foglalkoztatási törvény, azóta álláskeresési járadéknak hívják. Mint ahogy regisztrált munkanélkülit is regisztrált álláskeresőnek nevezi a jogszabály. A törvény filozófiája ugyanis az, hogy az álláskereső aktívan vegyen részt a munkahely keresésében. No most, járadékot az kaphat, aki munkanélküli, aktívan keres munkát, s munkaképes állapotban van. Fontos, hogy a képzettségének megfelelő, lakóhelyéhez reális közelségben lévő megtalált munkát el kell fogadnia. Másrészt feltétel az is, hogy meglegyen a jogszerző ideje. A megelőző négy évben meglévő összes munkaviszonyát összeszámoljuk, és ezen napoknak a száma alapján kaphat járadékot, maximum 270 napig. Ha az elmúlt időszakban nem a maximumot dolgozta, akkor a 270 napnál araányosan rövidebb ideig kaphatja a járadékot. A támogatás mértékének kiszámítása tavaly megváltozott, most az egész időszak első harmadára az egész év átlagkeresete 60 százalékát, de van minimum és maximum is. A maximum a minimál bér 110 százaléka, vagyis most olyan 72 ezer forint körüli. Az egyharmad idő után pedig mindenkinek egységesen csak a minimálbér jár. Ez azért van, hogy tényleg próbáljanak elhelyezkedni.

- Ha valaki már talált állást, ám egy idő múlva ismét munkanélkülivé válik, akkor hogyan megy a számítás?

- Ugyanúgy számolunk, csak a már felhasznált időt kivesszük. Ha valaki például egyszer már megkapta a 270 napot, de félidőben elhelyezkedett, akkor ismételt munkanélküliség esetén csak a fel nem használt időre kap járadékot.

- Az álláskeresési járadék beszámít a nyugdíjalapba, és biztosítja az egészségügyi ellátást?

- Igen. A nálunk töltött idő szolgálati időnek számít, az egézségbiztosítónál is biztosítottnak számít az ügyfelünk. Ezért is szorgalmazzuk, hogy az állás nélkül maradtak jelentkezzenek be nálunk. Nem beszélve arról, hogy a járadék felett adható támogatások szinte mindegyike a regisztrációhoz kötött. Ilyen a bértámogatás, a képzés stb. Néhány támogatásnál várakozási idő is van, például a bértámogatáshoz hat hónapja kell regisztráltnak lenni, tehát nem mindegy, hogy ki mikor jelentkezik be. Annak is a bejelentkezést javaslom, akinek nincs olyan szolgálati ideje, ami után mi járadékot tudunk megállapítani. A többi támogatáshoz ugyanis csak regisztráltan lehet hozzájutni.

- Mit kell tennie a regisztrált álláskeresőnek, hogy megfeleljen az együttműködési feltételnek?

- Az új szabályozás szerint együttműködési megállapodást írunk alá az ügyfelekkel. Ez tartalmazza, hogy mi mit tudunk adni, és mit tesz ő a saját érdekében. Legalább három havonta találkozni kell, akkor megnézik a kollégáim, hogy teljesültek-e a megállapodás feltételei, keresett-e munkát. Ha igen, akkor miért volt az sikertelen. S megpróbálnak neki segíteni. Ez a társadalmi oldal. De van hatósági is. Ha mi olyan állást látunk, ami a megítélésünk szerint megfelel az illető képzettségének, akkor hatóságilag kiközvetítjük. Köteles elmenni a munkahelyre, s ha nem fogadja el, akkor kizárjuk a támogatásból, a regisztrációból. Természetesen, ha a munkaadó mond nemet, akkor nem.

- Sok a kizárás?

- Eléggé. Sokszor persze lehet, hogy feketemunka van a háttérben. De olyan is van, hogy a törvény szerint kiközvetíthetünk folyamatos három műszakra három gyerekét egyedül nevelő nőt. Ha nem fogadja el, kizárhatnánk a rendszerből. De az ilyet rugalmasan kezeljük.

- A munkaügyi szervezet által kezelt pénz jelentős részét képzésre fordítják. Hogyan dől el, ki milyen oktatásban vehet részt?

- A rendelkezésre álló pénz mintegy harmada megy képzésre. Az idei évtől a regionális képzési központot központilag finanszírozzák. A munkaügyi tanács elfogadja a képzési irányokat, a képzési központtal együtt megbeszéljük, milyen oktatásokra van szükség. Az ügyféllel általában már az első beszélgetésen tisztázódik, szüksége van-e képzésre. Gyakori, hogy már konkrét elképzeléssel jönnek hozzánk. A képzési kérelem benyújtása után az illetékes kirendeltség dönt, hogy szerintük is segít-e a képzés az illető munkaerő-piaci helyzetén. Előfordul ugyanis, hogy olyat tanulna, amiből már túlkínálat van a piacon.

- Ha valaki bekerült egy képzésbe, akkor milyen kötöttségei vannak?

- Kötünk egy megállapodást, az alapján kötelező résztvennie a képzésben, hiszen általában mi állunk minden költséget. Ha a tanfolyamot saját hibájából nem fejezi be, akkor visszakövetelhetjük a díját.

- Mérik, hogy milyen hatékonyak ezek a tanfolyamok?

- Kötelező. Ha a tanfolyam befejezése után a mi állományunkban van, akkor tudjuk a sorsát az illetőnek, ha nem, akkor pár hónap múlva megkeressük egy kérdőívvel. Egyébként kérdés, az-e a hatékony, ha valaki azonnal elhelyezkedik, vagy ha egy életre szóló tudást szerzett? A felmérések szerint a tanfolyamot végzettek 40-55 százaléka 3- 4 hónap múlva már dolgozik. Ez persze az ország különböző helyein eltérő. A jobb gazdasági helyzetű területeken magasabb, máshol alacsonyabb ez az arány.

- A megyei pénzügyi keretből jelentős tételt jelent a közhasznú munkára fordított összeg is. Ki lehet közhasznú munkás?

- Az összeg másik harmada megy erre. Közhasznú munkás csak regisztrált álláskereső lehet. Viszont a foglalkoztatás - néhány kivételtől eltekintve (romák, 45 felettiek) - csak egy évre adható. Ilyenkor két éven belül csak akkor lehet újra, ha a járadékos idejét már kimerítette.

- Ki szervezi a közhasznú munkát?

- Nonprofit szervezetek, döntően az önkormányzatok. Mi szerződést kötünk a munkadóval, és csak támogatást adunk. Mi fizethetjük a munkabér 70-90 százalékát, fizethetjük a munkaeszközök árát is. Volt, hogy fűnyirót is tudtunk finanszírozni, de volt hogy csak a védőkesztyűt.

- Mennyit kaphat maga a közhasznú munkás?

- Szakképzettséghez van kötve. Mi úgy finanszírozzuk, hogy a minimálbért a kategóriájában megkapja. A foglalkoztató fizethet többet is, de mi csak a minimálbér 70-90 százalékát adjuk. Az országban már előfordult, hogy ve-rekedés is volt azért, hogy ki kerüljön be a közhasznú munkába. Ha valóban igaz, hogy egy fehérvári nagyüzemben minimálbért vagy hasonló összeget fizetnek három műszakban, akkor érthető, hogy hasonló összegért inkább utazás nélkül, egy műszakban otthon dolgoznának.

- A harmadik nagy tételt a bértámogatás adja. Ezt azonban nem a dolgozó kapja...

- Ezt a munkaadónak kell kérnie. Tartósan munkanélküliek foglalkoztatásához lehet kapni. Vagy mi adunk nevet, vagy ők meg is nevezik, kiket foglalkoztatnának a tartós munkanélküliek közül. Utóbbinak örülünk, mert nagyobb a garancia a tartós foglalkoztatásra. A bértámogatás 90 százalékos lehet, de csak a bérre vonatkozik. A járulékokat a munkadónak kell állnia. Ez egy biztosíték, hogy ne fizessenek indokolatlanul nagy összegket a támogatás terhére. A bértámogatás csak egy évre adható, s visszakövetelhetjük a pénzt, ha a munkaadó felmond. Kivéve a rendkívüli felmondást, ittas munkavégzés, károkozás stb. miatt. A munka