Hírek

2006.07.26. 02:29

Nem volt pálfordulás

Sárbogárd (GG) - Hetvenöt éves a doktor úr, aranydiplomát is kapott. Ja, hogy milyen? Lúdoktor ahogyan cikizve mondják, de ő humán orvos és erdész is szeretett volna lenni.

Mórocz Zsolt

Dr. Pál István állatorvost jó három évtizede ismertem meg a pusztaegresi halastavak partján, hol is a jó szocialista hagyományoknak megfelelően egy kiadós halászlé ebéd után elvtársi körökben elég nagy részegség keveredett.

Te ki vagy? - böktem világoskék nyári, rövidujjas ingének a mutatóujjamat, akkor voltam én mondjuk harmincéves, ő meg majdnem ötven.

Csendesen válaszolt Én vagyok a helyi állatorvos. Ki voltam akkoriban én hozzá képest? Egy senki, egy süvölvény újságíró, de ő nem haragudott meg rám.

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Te ki vagy? - böktem világoskék nyári, rövidujjas ingének a mutatóujjamat, akkor voltam én mondjuk harmincéves, ő meg majdnem ötven.

Csendesen válaszolt Én vagyok a helyi állatorvos. Ki voltam akkoriban én hozzá képest? Egy senki, egy süvölvény újságíró, de ő nem haragudott meg rám.

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Te ki vagy? - böktem világoskék nyári, rövidujjas ingének a mutatóujjamat, akkor voltam én mondjuk harmincéves, ő meg majdnem ötven.

Csendesen válaszolt Én vagyok a helyi állatorvos. Ki voltam akkoriban én hozzá képest? Egy senki, egy süvölvény újságíró, de ő nem haragudott meg rám.

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Csendesen válaszolt Én vagyok a helyi állatorvos. Ki voltam akkoriban én hozzá képest? Egy senki, egy süvölvény újságíró, de ő nem haragudott meg rám.

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Csendesen válaszolt Én vagyok a helyi állatorvos. Ki voltam akkoriban én hozzá képest? Egy senki, egy süvölvény újságíró, de ő nem haragudott meg rám.

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Pedig akkor ő - úgy, hogy egy percig sem volt az MSZMP tagja - , már a harmadik ciklusban volt országgyűlési képviselő, a sárbogárdiak szerették, és büszkék voltak rá. Ma is azok.

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Pál doktor Sárbogárdon született, és szerencsés alkat. Nemcsak azért, mert háromnegyedszáz év után is praktizál, mozgékony, szellemileg a spiccen van és mindent tud a szakmáról - ha nem is a papagájok és a macskák, tengerimalacok kórjáról, de a sertés- és szarvasmarhagyógyításról, lévén sok évtizedig a magyar állattenyésztés nehéziparának állatorvosa -, hanem mert hűséges és csinos társat talált Tury Klárában, akitől két gyermeke született. Ma három unokájuk van, meg egy szép, hűs kertű családi házuk Sárbogárdon. No meg a város közmegbecsülése.

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

- Az életünk legszebb huszonkét évét Örspusztán töltöttük a régi kastélyépületben, ahol már harminc éve a termelőszövetkezet működik. Vidéki emberek voltunk mi is, megértettük és szerettük azokat a vidékieket, akikből éltünk. Ma már magánállatorvosként dolgozom, ami azért érthető, mert 1996-ban, a nyugdíjazásomkor alig negyvenezer forinttal búcsúztam volna el a szakmától, és ez - hadd ne mondjam -, milyen kevés. És még valamit az állatorvos csak igen ritkán, avagy mondhatjuk azt is, nem kap paraszolvenciát a gazdáktól...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!