második felvonás

2020.03.09. 20:00

Zsombolyától Enyingig: a csekonics-örökség

„Majdnem olyan gazdag, mint a Csekonics” – jellemezzük azt, akinek nagy a vagyona. De honnan indultak a Csekonicsok és a hozzájuk köthető szállóigék? Mi közük Enyinghez, ahol az idősebbek közül többen személyesen is ismerték gróf Csekonics Sándort?

V. Varga József

Ridegné Zsuzsa érdekes előadást tartott Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A mezőföldi kisváros negyedszázados évforduló­ján, 2017-ben a városnapon nyitották meg a Csekonics-örökség – A család zsombolyai uradalmának épített öröksége című kiállítást a Batthyány-Draskovich-Cseko­nics-kas­tély emeleti szár­nyában. Annak idején az enyingiek a Csekonics család leszármazottait is üdvözölhették a városnapon. Barcza Ilonát, Csekonics Sándor Erzsébet nevű lányának unokáját és Michael Andrew Woodot, Csekonics Sándor Endre nevű fiának unokáját Viplak Tibor polgármester köszöntötte. Ilona édesapja, Barcza Sándor szintén ismert volt a helyiek körében, hiszen gyerekkorában sok időt töltött a nagyszüleinél, majd a második világháború után a településen járt iskolába. Az akkori első felvonást most február végén követte a második. Az enyingi emlék­évek sorozatában az idén a Csekonics család került, kerül fókuszba. Csekonics-mozaikok címmel Rideg Lászlóné Zsuzsa nyugdíjas könyv­tárigazgató, helytörténeti kutató tartott előadást.

Korabeli enyingi anziksz: a Batthyány-Draskovich-Csekonics-kastély Fotók: Ridegné Zsuzsa tanulmányából

– A Csekonics név fogalmat jelent: nem csupán a II. József korabeli generálist, Józsefet, nem a jótékonykodó Jánost, nem a „legnagyobbként” emlegetett I. Endrét és nem is az Enyin­gen tevékenykedő kései utódokat, Sándort, Erzsébetet vagy II. Endrét, hanem együttesen összevetve mindent, ami évszázados szorgalmat, okosságot, kitartást, kellő időben való alkalmazkodási képességet, hatalmat és mesés vagyont jelentett – adta meg beszélgetésünk alaphangját Ridegné Zsuzsa. „Nem vagyok én Csekonics!” – magyarázkodunk, amikor pénzt kellene kiadnunk valamire, ami nem fontos, nem sürgős, ám meglehetősen borsos az ára. „Fizet, mint a Csekonics.” Vagy: „Azt hiszi, ő a Cse­konics” – mondjuk, ha valaki sok pénzt ad ki valamiért, vagy ha két kézzel szórja a pénzt. „Majdnem olyan gazdag, mint a Csekonics” – jellemezzük azt, akinek nagy a vagyona. Ilyen szállóigék maradtak fenn a családról.

Ridegné Zsuzsa érdekes előadást tartott Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Honnan indultak és hova jutottak?

A Csekonics család rövid életű, ám annál jelentősebb tagokkal bíró, horvát származású magyar történelmi család. A 16. században költöztek Magyarországra, első ismert ősük a Vas vármegyében élő Matija Cekonic és Marics Judit házasságából 1719-ben született Pál, aki 1753-ban nemesi és egyben bárói címet kapott Mária Teréziától – folytatta az emlékidézést a helytörténeti kutató.

Ridegné Zsuzsa tanulmánya nyomán a család meghatározó személyiségeit, ténykedésüket és sorsukat vette sorra előadásában, és ezt elevenítettük föl – mozaikszerűen – beszélgetésünk alkalmával is. Csekonics József (1757–1824) tábornok, a magyar lótenyésztés történetének nagy alakja, a magyar állami ménestelepek megalapítója, a mezőhegyesi ménes megálmodója. A zsombolyai uradalom megalapításával megteremtette egy virágzó gazdaság kialakításának lehetőségét. Leszármazottainak a birtok folyamatos fejlesztésével sikerült modern, Európa-szerte ismert, korszerű gazdaságot kiépíteni. Fiai és unokái további birtokokat vásároltak Fejér, Baranya, Tolna és Bács megyében, de haláláig, vagyis 1824-ig ő maradt a család feje, egy valódi pater familias (korlátlan hatalmú családfő), akitől mindenki tanácsot kért, s aki szigorúan őrizte a családi kincstár kulcsát.

Csekonics Endre (1846–1929)

Csekonics János (1809–1880), a bőkezű jótékonykodó és felesége, kisfaludi és lubellei báró Lipthay Leona, a varázslatos személyiségű nagyasszony… Csekonics Endre (1846–1929), I. Endrét a „legnagyobb” Csekonicsként emlegették. Szerette a földet, és értett is hozzá. Uradalma egy fejlett kiskirályság volt, szinte állam az államban…. Csekonics Sándor (1872–? 1952), I. Endre gróf négy fia közül az elsőként született Sándort tekintette utódjának, a családi vagyon várományosának… Sándor gróf lánya Csekonics Erzsébet (1900–1974) publicista és fia, Csekonics Endre (1901–1983) agrármérnök, vadász, a Csekonics család utolsó férfisarja… – írásunk terjedelme valóban csupán szilánkok közlését engedi a három évszázados históriából.

Csekonics Sándor díszmagyarban

Csekonics Endre 1895-ben megvásárolta az enyingi uradalmat gróf Draskovich Józseftől, ekkor a gazdálkodás központja még Zsombolya volt, de a trianoni határok létrehozása után a család egyes tagjai és a gazdasági irányítás Enyingre költözött. A család néhány tagja életvitelszerűen is a kastélyban élt, sok szállal kötődve a településhez.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!